Foglalkozása: kísérleti nyúl

Mint Alison Motluk tudományos újságíró írja a NewScientistben, a „hivatásos kísérleti nyulak” hivatalosan „egészséges önkéntes”-ek (a klinikai vizsgálatok első részében, a FázisI-es vizsgálatban vesznek részt egészséges önkéntesek), és csak a kellemetlenségeik kompenzálása végett, így pl. az időráfordításukért kapnak díjazást. Azonban a napi 300 dolláros, illetve 150 fontos fizetés sokakat arra késztet, hogy vizsgálatról vizsgálatra vándoroljanak, és teljes alkalmazásban állóknak tekintsék magukat.

Motluk cikke bemutat egy átlagosnak tekinthető önkéntest, aki az interjú időpontjában egy HIV-ellenes gyógyszerkombináció kipróbálásában vesz részt 20 napig, ami után 5000 dollárt kap, korábban egy másik városban egy reménybeli rákgyógyszert tesztelt 2800 dollárért, még korábban egy antibiotikumot próbált ki 10 napig 3000 dollárért, illetve egy koleszterinszint-csökkentőt 32 napig 9100 dollárért. A tavalyi teljes keresete kísérleti nyúlként 34 ezer dollár volt.

A pénzért alkalmazott önkéntesek több szempontból problémát jelentenek – állapítja meg a NewScientist cikke. Egyrészt a legkiszolgáltatottabbak jelentkeznek erre a munkára, a képzetlenek, munkanélküliek, nagy adósságot felhalmozók, a tanulók, az illegális bevándorlók, hajléktalanok, másrészt a fizetés csalásra készteti őket: előfordul például, hogy nem tartják be a kísérletek előtt elvárt 30 napos gyógyszermentes periódust, hamarabb belevágnak a következő vizsgálatba. Ez veszélyes gyógyszerkölcsönhatások létrejöttéhez vezethet a korábbi és a jelenlegi kísérleti szer között – veszélyeztetve a kísérleti nyúl egészségét –, és az előbbi szer nem ismert mellékhatásai befolyásolhatják a második vizsgálat eredményeit – veszélyeztetve a szert később fogyasztó betegeket. 

Az is csalásra serkent, hogy fizetést csak akkor kapnak a kísérleti alanyok, ha végig részt vettek az adott vizsgálatban, ezért előfordul, hogy nem jelentik az általuk észlelt mellékhatásokat, nehogy kizárják őket.

A saját test eladása kísérleti nyúlként mindazonáltal még mindig kevésbé megalázó, mint sok más munka, amit korábban végzett – írja honlapján az egyik „hivatásos”, Paul Clough.

Az Egyesült Államokban ráadásul – teszi hozzá Alison Motluk – nemcsak a klinikai vizsgálatok legnagyobb része van profitorientált gyógyszercégek kezében, de az ellenőrzést végző etikai bizottságok is kikerültek az egyetemekről, és vállalkozások végzik a felügyeletet; sokszor ugyanaz a gyógyszergyár fizeti őket, amelyeket felügyelni lennének hivatottak. Ráadásul a gyógyszergyártó cégek megkereshetik a legengedékenyebb felügyelő bizottságot.

Kazai Anita