hirdetés
2024. május. 02., csütörtök - Zsigmond.

Egészségpolitika

Finanszírozási egérfogó: mindenki mindenki ellen

Az egészségügyben valódi célokra és alapelvekre épülő, több cikluson átívelő programmal hajtható végre a valódi rendszerváltás, mondta csütörtöki tájékoztatóján Éger István, aki szólt az ellátórendszer valamennyi szintjét érintő válságról, hozzátéve: ha a szakszervezet és a köztestület képviselőit is meghívják a tavaly őszi tárgyalásokra, nem született volna megegyezés a szaktárcával.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint a szakellátók és az egészségügyi minisztérium tavaly októberi megállapodása lehetetlen helyzetbe hozta az intézményeket. Az egyezség értelmében ugyanis pontosan meghatározták, hogy idén mekkora teljesítményt – hbcs-t illetve pontot – számolhatnak el a szakrendelők illetve az aktív fekvőbeteg ellátást végzők, akik a túlteljesítésekért nem kaphatnak egy fillért sem. Ezért „cserébe” a minisztérium 2010-re garantálta a 146 ezer forintos kórházi alapdíjat, illetve az 1,46 forintos járóbeteg pontértéket.
 
Az ily módon meghatározott teljesítményvolumen-korlát (tvk) Éger István szerint nemcsak az ellátásra egyre hosszabb ideig várni kényszerülő betegeket fordította az orvosok ellen, rombolja a doktorok közötti kapcsolatot is. Szembefordítja egymással a szakvizsgálatokra beutaló háziorvosokat, a szigorú teljesítmény megkötésekkel dolgozó szakorvosokkal – nem egy járóbeteg szakrendelőben három-négy hetet kell várni egy rutin vérvizsgálatra! -, de vitákat generál a kórházi osztályok doktorai között is, hiszen az egyes egységek havonta csak meghatározott számú és minőségű ellátást számolhatnak el. Nem egyszer a beteg feje fölött zajlik a vita arról, hogy kinek, mikor van kapacitása az ellátására.
 
A rászorulók persze kibúvót keresnek, sokan ezért egyenesen a sürgősségi osztályt keresik fel panaszaikkal. Ez azonban a rendszer szempontjából újabb csapdahelyzetet jelent. Egyrészt, mert így kevesebb idő és energia jut a valóban sürgősségi beavatkozásra szoruló betegekre, másrészt az itt megnövekedő teljesítményigényt csak úgy tudják kielégíteni, ha az intézmény többi osztályának teljesítményét csökkentik. Így tovább hosszabbodnak a várólisták, s az egész lehetetlen körforgás kezdődik előlről.
 
Példaként a MOK elnöke – aki a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal mai ülésének levezető elnöki tisztét is betöltötte – a Budapesti Közlekedési Vállalat és a kórházak büdzséjét hasonlította össze. Míg 2003-ban a kórházaknak 326, a BKV-nak pedig 200 milliárd jutott, tavaly a közlekedési vállalat már 330, a kórházak pedig a korábbihoz képest némileg kevesebből, 324 milliárdból gazdálkodhattak. Az egészségbiztosítási alap „összesenje” a kamarai elnök szerint 2006 és 2009 között névértéken 270 milliárddal csökkent.
Horváth Judit


Fogalomtár: HBCs
Homogén betegségcsoportok. A fekvőbeteg-ellátás finanszírozásában használt betegosztályozási rendszer. Azokat az aktív kórházi ellátási eseteket sorolja egy finanszírozási csoportba, amelyek nagyságrendileg azonos teljesítményértékkel rendelkeznek, azaz közel azonos a szakmai-technikai ráfordítás igénye, és a csoportba sorolás orvosi szempontból is elfogadható. A besorolást elsődlegesen az ellátást indokló betegségek, a besoroláshoz kiemelt orvosi beavatkozások határozzák meg.
A kórházi ápolási esetek osztályozásának az elemzési és egyéb felhasználási céloktól függően sokféle változata alakult ki. A legelterjedtebb az USA-ban kifejlesztett DRGs (Diagnosis Related Groups) rendszer, amely az orvos-szakmai és a gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő kórházi eset-osztályozási rendszer. Ez alapján került kialakításra a Magyarországon a HBCs rendszer, melynek bevezetésére 1993. július 1-jével került sor.
A kórházi teljesítmények értékelése különböző mérési rendszerek szerint végezhető el, egyik lehetőség erre a HBCs osztályozási rendszer. A kórházak különböző betegeket látnak el, eltérő kezelési eljárásokkal, erőforrásigénnyel. A kórházi tevékenységet nem csak az ellátott esetek száma, hanem az ellátott esetek összetétele is jellemzi. A kórházban előforduló esetek lehetséges típusainak száma rendkívül magas.
Az osztályozási rendszer alkalmazásának lényege, hogy a kórházi eseteket jellemzők függvényében kezelhető számú, a homogenitási kritériumoknak megfelelő csoportokba sorolja. A homogén betegségcsoportok kialakításánál az elsődleges felosztás az orvos-szakmai szempontok figyelembevételével készült el. Az orvosi szempontból viszonylag homogénnek tekinthető csoportokon belül a szakmai ismérveket szem előtt tartva jött létre az esetek olyan csoportosítási rendszere, amelyben egy-egy csoportba a teljes ráfordítás-igényesség mértéke szerint is homogén esetek kerültek. A nagy gyakoriságú esettípusoknál a szakmai és erőforrás-igényességi homogenitás egyaránt érvényesül, a ritka esettípusoknál általában a szakmai homogenitás dominál.
A HBCs rendszert nem csak a kórházi ellátási esetek osztályozására alkalmazzák, hanem olyanokra is, amelyek ma már rövidebb időtartamban, a beteg egész napos benntartózkodása nélkül is elláthatók (egynapos sebészet, nappali kórházi ellátás, kúraszerű ellátások).

cimkék

hirdetés

Könyveink