Először ültettek be Magyarországon felszívódó értágító eszközt
Magyarországon is megtörtént az első szervezetben felszívódó stent beültetése. A beavatkozást a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikáján végezték, közölte honlapján az egyetem.
Az országban évente mintegy 18 ezer szívkoszorúér-tágítást végeznek, amely során a szűkület vagy elzáródás megszüntetése érdekében speciális fémhálót, úgynevezett „stent”-et ültetnek a betegbe. Ez az eszköz eddig élete végéig bent maradt a betegben, most azonban Magyarországon is megtörtént az első szervezetben felszívódó stent beültetése. A beavatkozást dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika Igazgatója végezte. A felszívódó stentnek köszönhetően kevesebb ideig kell gyógyszert szednie a betegnek, és javul a természetes érfunkció helyreállásának esélye.
A magyarok 52 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ezen belül a koszorúér betegség vezető szerepet tölt be. A koszorúér szűkületek terápiája elsősorban szívkatéterezéssel és egy speciális fémháló (stent) beültetésével történik. Az elmúlt évek során jelentős fejlődés történt a stentek előállításában, ennek köszönhető a speciális gyógyszerbevonatú eszközök megjelenése. A legmodernebb technológiáknak köszönhetően mára olyan biokompatibilis anyagból készült stent előállítása is lehetővé vált, ami a szűkület kitágítása után, az érszakasz stabilizálódását követően önmagától felszívódik.
A szív koszorúerébe beültetett stent az elzáródott artéria újbóli megnyitásával helyreállítja a véráramot, és támasztékot nyújt az érfalnak egészen addig, amíg az eszköz – körülbelül két évvel a beültetést követően – teljesen fel nem szívódik. Mivel nem marad permanens fémimplantátum a beteg szervezetében, a természetes érfunkciók visszaállhatnak, s ezért a kombinált gyógyszeres vérhígító kezelésre is csak hat hónapig van szükség. A stent egy sejtosztódást gátló anyagot is kibocsájt, hogy megakadályozza az ér visszaszűkülését.
Magyarországon 2012. július 24-én megtörtént az első biológiailag felszívódó stent (BVS – Bioresorbable Vascular Scaffold) beültetése. Korábban a beavatkozást a lágyékhajlatból végezték, a mostani a műanyagháló beültetés azonban a világon elsőként csukló felől történt, csökkentve a beteg megterhelését, aki egy nap múlva otthonába távozott. Ezzel a módszerrel kevesebb a szövődmények kialakulásának lehetősége is, közölte az egyetem.
