hirdetés
hirdetés
2021. október. 21., csütörtök - Orsolya.
hirdetés

Elbocsátási hullám a gyógyszeriparban

Máris több száz ember bocsátottak el a hazai gyógyszergyártó-és forgalmazó cégek. A Széll Kálmán Terv miatti megszorító intézkedéseknek súlyos következménye lesz az iparban dolgozók számára. De nem csak őket éri veszteség, a kórházak korábbi gyártói támogatásaik csökkenésére számíthatnak, és az egészségiparra specializálódott lapkiadók-és konferenciaszervező cégek, valamint a fázisvizsgálatokat végző kutatás-fejlesztésben részt vevő orvosok is vesztesei lesznek a kormány megszorító intézkedéseinek.

Bár az elbocsátási hullám kezdetén vagyunk, már most is több száz dolgozójuknak voltak kénytelenek voltak felmondani a gyógyszeripari vállalatok, és az év végéig még több száz embert érintő átszervezésre, elbocsátásra lehet számítani.

Dávid Tamás, a 25 tagvállalatot tömörítő Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese egyelőre nem látja a végső számokat: tagvállalataik folyamatos átszervezésről számolnak be. Úgy tűnik, az iparági extra-extra adófizetési kényszer legnagyobb vesztesei az orvoslátogatók.

A MedicalOnline értesülései szerint az elmúlt napokban a Pfizer 167 munkatársa közül csaknem 86-an kapták kézhez felmondólevelüket. A Bayer még a nyár elején 10-15 munkatársától köszönt el. A Novartis 20 pozíciót szüntetett meg, a Roche a munkavállalóinak 10-15 százalékától vált meg, az AstraZeneca pedig 30 kollégájának volt kénytelen felmondani.

A MedicalOnline úgy értesült, hogy a TEVA-nál egyelőre szóba sem került a leépítés és a Richternél is egyelőre csak számolnak. Az ártámogatási politikai reális következményei és a piaci átrendeződés alapján döntenek majd egy esetleges átszervezésről – mondja Beke Zsuzsanna, a cég kommunikációs igazgatója, aki szerint úgy tűnik, a tőzsdén jegyzett cég kiadásait jelentősen befolyásolják a most hatályba léptetett intézkedések. Kalkulációik szerint a támogatott forgalom utáni befizetési kötelezettségük mértéke 4,1 milliárdra növekszik (20 %-os adó és orvoslátogatói díj), a további árcsökkentésekből adódóan pedig valószínűsíthetően további 3 milliárd veszteséggel kell szembenézniük. A következmények ellensúlyozása nem csak elbocsátásokkal érhető el, hanem a még eddiginél is szigorúbb költségvetési politikával, kiadáscsökkentésekkel, de az is elképzelhető, hogy jó néhány termékük mögül kénytelenek lesznek kivenni a promóciós aktivitást is.

A Richter a negyedéves tőzsdei jelentés nyilvánosságra hozatala során már jelezte, hogy nem fog árat csökkenteni, mivel a hazai piac már így is veszteséges a számára. Az első körös árcsökkentések zöme a külföldi generikus cégektől érkezett, amelyek hazánkban nem gyártanak, csak kereskednek. Ezen cégek, illetve az árcsökkentéssel érintett termékek a piac elenyésző hányadát adták eddig, így nagy kérdés, hogyan tudják a folyamatos betegellátást biztosítani majd a jövőben. Azon gyártók, köztük a Richter is, melyek Magyarországon gyártanak, nem tudják ezt az árversenyt felvenni, mert az nemzetgazdasági szempontból felelőtlenség volna, komoly létszám-leépítéssel járna, mely nem lehet kormányzati célkitűzés jelen makrogazdasági helyzetben.

Az Egis árbevételének háromnegyede exportból származik, a vállalatcsoport nyereségének 94 százalékát hazai fejlesztésbe, termelésbe, beruházásokba forgatja vissza – közölte érdeklődésünkre Menthy Mariann kommunikációs vezető. Az Egis kizárólag Magyarországon állítja elő hatóanyagait és késztermékeit, erről a bázisról látja el exportpiacait. Érthető, hogy a hazai gazdasági környezet, a hazai piac kiemelten fontos számára. A legutóbbi kormányzati intézkedések eredményeként azonban (a különadó megemelése és a kutatás-fejlesztés ösztönzésésének eltörlése éves szinten 5 mrd forintos többletterhet jelent) Magyarországon olyan mértékben megnövekedtek a terhek és csökkennek az árak, hogy a hazai piacon az Egis veszteséges működésére lehet számítani. Menthy Mariann szerint hosszú távon tarthatatlan, hogy a kormányzati elvonásokból adódó veszteséget az exportból finanszírozzák, ezért elkerülhetetlenné vált a működési költségek továbbcsökkentése mellett azok átcsoportosítás olyan piacokra, ahol adottak, illetve a magyarországinál kedvezőbbek a növekedés feltételei. Az Egisnek újra kell gondolnia a pusztán hazai bázison alapuló értékteremtési folyamatát is a vállalatcsoport fenntartható működésének érdekében. Az intézkedések költség- és létszámcsökkentéssel is járnak: a közelmúltban született döntés a hazai értékesítési hálózat 10 százalékos létszámcsökkentéséről.

Rózsa Iván kérdésünkre elmondta, a Sanofi már az év elején, a kormányzati intézkedések bejelentése előtt hozzákezdett az átszervezéshez. A magyarországi változások egyébként egybeestek az anyaközpont által megvalósított európai átszervezéssel. Nem pusztán a szigorú kormánydöntések és a szektorra kivetett extra terhek állnak tehát a döntés hátterében, hanem a gyógyszeriparon belül végbemenő változások, valamint a Sanofi megváltozott termékportfóliója is befolyásolta az új, a betegek igényeit még jobban kielégítő szervezet struktúráját. A kommunikációs igazgató nem kívánta kommentálni értesülésünket, miszerint az átszervezés körülbelül 80 pozíciót érint, ám azt hangsúlyozta, hogy akármekkora is ez a szám, ez nem jelenti azt, hogy elbúcsúznak valamennyi érintettől. A vállalat méretéből, széles termékkínálatából adódóan a munkatársak jelentős részének tudtak a szervezeten belül, más egységnél munkát ajánlani. Az átszervezés pillanatnyilag is folyamatban van, az elbocsátott kollégák közül sokaknak segítettek új állást találni az iparágon belül.

Az egészségügyi intézmények esetében a gyógyszeripari támogatás több tényezőből állhat össze: a gyógyszerforgalom után járó rabat mellett szóba jöhet az orvosok kongresszusra, konferenciára utazásának finanszírozása, de akár az eszközeik beszerzéséhez nyújtott támogatás is. Épp ezért nehéz a rabat mértékét számszerűsíteni. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség előző elnöke, az Uzsoki kórház főigazgatója azt mondja: intézménye havonta mintegy 100 millió forintot költ gyógyszerre, ami a kórház összes kiadásának 13-15 százaléka. Ennél azonban több pénzre volna szükség, amit a gyártóktól kapott, 20-30 millió forint értékű gyógyszerrel „pótolnak”. Az ajándékozást egyebek között az indokolja, hogy az Uzsoki erős onkológiai profillal működik.

Rácz Jenő veszprémi kórházigazgatónak, a Kórházszövetség jelenlegi elnökének intézményében havonta 600-700 millió forintot fordítanak betegellátásra. Ennek a nemzetközi standardok szerint mintegy 10 százalékát kellene gyógyszerkiadásra fordítani. Hetven helyett azonban Veszprémben csupán mintegy 50 milliót költenek gyógyszerre, miután minden területen igyekeznek lefaragni a költségeket.

Az általunk megkérdezett kórházigazgatók mindannyian tudják, hogy a továbbiakban kisebb rabatra számíthatnak a gyártóktól, ám azt egyelőre nemigen tudják, hogy a kieső összeget honnan pótolják.

MedicalOnline
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink