Ecuador ősi művészete a Néprajzi Múzeumban

Agyagsámánok, kőjaguárok? Kancsók!

Azt még csak tudjuk, hogy Ecuador Latin-Amerikában van, az már talán nem mindenkinek nyilvánvaló, hogy amikor az ősi Ecuador művészetét emlegetjük, az inkákról van szó. Az inkák kultúrájával tudniillik nagyobb gondban van a tudomány, mint a majákéval, mivel nem maradtak fenn utánuk hatalmas piramistemplomok, impozáns, dzsungel benőtte városok, bejárható szertartásközpontok, látványos ezüstkincsek – csak kerámiatárgyak. A legkorábbiak viszont úgy 4000–4500 évesek. Nem túlzás ezúttal a szokásos szófordulat, miszerint az elsüllyedt múlt mélységes mélyéről hoznak hírt a miniatűr szobrok, méretes tálak, szépséges kancsók: egy gazdag kereskedelmi, kulturális kapcsolatok hálózatát fenntartó kultúráról, mely nemes kelmékkel, kagylóval, fémekkel, drágakövekkel, valamint – elsőként a világon – fazekasmestersége termékeivel kereskedett, fürge és törékeny vitorlás tutajokon hordta az árut, és rézlemezt, jelképes kis baltafejeket használt pénz gyanánt.