Az ÁSZ jelentése az egynapos sebészetről

Az egynapos sebészet olyan ellátási forma, mellyel minden résztvevő nyer. A biztosító forrást takarít meg, de előnyös a munkahely, az állam és a beteg szempontjából is, mivel az érintett hamarabb tér vissza a munkába, értékteremtő képessége gyorsabban regenerálódik.

 

Ezt a felismerést tükrözi az amerikai és a kanadai gyakorlat, mivel ott a beavatkozások 64–87%-a ebben a formában valósul meg. Európa is ebbe az irányba tart, melyet mutatnak a dán, holland és az angol statisztikák.

Magyarországon az OECD statisztikai jelentése alapján 2007-ben már 8%-os volt az egynapos sebészet aránya az összes műtéthez hasonlítva, mely alacsony a nemzetközi mezőnyben, ugyanakkor a 2004. évi 2,1%-hoz képest pozitív az elmozdulás, további költséghatékonysági tartalékot rejt.

 

Az egynaposként végezhető műtéti eljárások száma 2009-ben közel 300 féle volt, mely szakértői vélemény szerint szűk, a nemzetközi gyakorlatban többféle műtét végezhető egynaposként. A beavatkozások körét tekintve az egyes országok között vannak azonosságok, de jelentősek a különbségek is. Jellemzően egynaposként elfogadott beavatkozás például a szürkehályog műtét, a terhességmegszakítás, a sérvműtétek, az ízületi tükrözés. Ugyanakkor vannak műtétek, amelyeknek betegbiztonsági kockázatát eltérően ítélik meg országonként, ezért eltérő a gyakorlat is. Ezek közé tartozik például a mandulaműtét, amelyet Hollandiában 67 százalékban, Finnországban 59 százalékban egynapos ellátásban végeznek, de Angliában az esetek 77 százalékánál, hazánkban 100 százalékban fekvőbeteg-ellátásban gyógyítják. A laparoszkópos epehólyag eltávolítás Dániában 35 százalékban egynapos formában történik, de Angliában 84 százalékban, Hollandiában 96 százalékában és hazánkban 100%-ban kórházba fektetik a betegeket.

 

A hazai egynapos sebészeti ellátás szabályozása bonyolult. Az ellátások fogalmi meghatározását, szakmai, intézményi, adminisztrációs feltételeit 2002-ben írta elő a jogalkotó az ESzCsM rendeletben, ugyanakkor értelmezése és alkalmazása az intézményvezetők számára vizsgálatunk időszakában sem volt egyértelmű.

 

A nemzetközi gyakorlat a betegnek a felvétele napján történő elbocsátását tekinti követelménynek. Magyarországon a 24 órán belül elbocsátott (a jogszabályban meghatározott beavatkozásban részesült) beteg ellátása minősül egynapos sebészetnek.

 

Az egynapos sebészet nemzetközileg magas elfogadottságát indokolja, hogy alkalmas az intézményi várólisták csökkentésére. Hazánkban Kormányrendelet alapján 2008. április 3-tól kötelező meghatározott beavatkozások esetében a várólista vezetése. A szabályozás azonos beavatkozás esetén (pl. szürkehályog gyógyítás) nem tesz különbséget fekvő, illetve egynapos ellátás várólistája között. A gyakorlatban nem vezet minden intézmény várólistát, illetve ahol vezetnek azok sem formailag, sem tartalmilag nem egységesek. Az intézmények kötelesek várólistáikat meghatározott adattartalommal havonta megküldeni az EBF részére, de az adathiányos kitöltésnek nincs következménye. Az egynapos ellátások várakozási időre gyakorolt hatása adathiány, a jelentési kötelezettség be nem tartása miatt nem mérhető. A kötelezettség elmulasztásához jogszabály szerint pénzügyi szankció kapcsolódik, de ennek alkalmazására eddig nem volt példa.

 

Nincsenek meghatározva a betegek elhelyezésére vonatkozó tárgyi feltételek követelményei, így a térítési díj ellenében nyújtott többletszolgáltatás nem ítélhető meg, a szolgáltatók egyedi megítélésétől függ. A 2007. évi egynapos sebészetfejlesztési pályázaton nyertes szolgáltatók közel 1/3-a térítési díjat kapcsol az ellátáshoz. A térítési díj alkalmazása nem indokolt, amennyiben a HBCS (homogén betegségcsoportok) fedezetet nyújt a beavatkozások egyes költségelemeire.

 

Az ország egyes megyéi között az ellátás igénybevételében 2008-ban is jelentős különbségek voltak. Budapesten 1000 lakosra négyszer annyi beavatkozás jut, mint Békés megye lakosaira. Az 1000 lakosra jutó beavatkozások száma 2006- ban és 2008-ban is Békés megyében volt a legalacsonyabb (0,2/3,8). Továbbra is megmaradt a központi régió kiemelt ellátása.

 

Felmérésünk szerint az ellátás minőségének ellenőrzése megoldatlan. Az ellátás minőségére utaló szövődmények nyomonkövetési és értékelési rendszere kidolgozatlan, az OEP által a pályázaton nyertes szolgáltatóktól begyűjtött minőségi paraméterek feldolgozatlanok, ellenőrizetlenek.

 

Jelen vizsgálat önbevallásos kérdőívvel értékelte a szövődmények alakulását a pályázaton nyertes szolgáltatóknál. Ez alapján a szövődmények kockázata alacsony, 2008- ban az általuk elvégzett 43 215 eset 4 ezrelékénél alakult ki szövődmény.

 

A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk az egészségügyi miniszternek:

1. Határozza meg az egynapos sebészet helyét az egészségügyi ellátórendszerben, különösen az ezt leíró mutatókat és azok célértékeit, annak érdekében, hogy széleskörűvé váljon az ellátás. A monitoring rendszer működtetése alapján rendszeresen értékelje a mutatók alakulását.

2. Írja elő elkülönített várólista vezetését az egynaposan végzett beavatkozásokhoz az átláthatóság, nyomon követés érdekében és tartassa be a várólistára vonatkozó követelményeket.

3. Vizsgáltassa felül az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 9. sz. mellékletében meghatározott egynapos sebészeti beavatkozások körét, és a felülvizsgálatnak megfelelően kezdeményezze annak módosítását, bővítését.

4. Határozza meg az egynapos ellátásban nyújtott szolgáltatások tartalmi elemeit, finanszírozási protokollját, és rendszeresen ellenőrizze ennek betartását.