hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

A volt szocialista országokban magasabb a Covid halálozási ráta

A volt szocialista országokban a legmagasabb a Covid halálozási ráta Európában, írja a LAM folyóiratban megjelent cikkében Dr.  Rihmer Zoltán.

Míg a legmagasabb Covid-19 halálozást jelentő 15 európai ország közül 11 poszt-szocialista ország (73%), a halálozás tekintetében a 16.-46. helyen lévő 31 ország közül csak 9 (29%) poszt-szocialista.  A Covid-19 pandémia kezdetétől regisztrált legnagyobb többlethalálozást mutató 17 európai ország kivétel nélkül mind volt szocialista ország (100%) és az első 20 közül pedig 19 (95%) az. A magas és alacsony Covid-19 halálozású országok közötti elválasztó vonal a korábbi vasfüggöny lefutásának felel meg. Mindezeken túl, a 43 adatot szolgáltató európai országból a legalacsonyabb vakcinációs rátát jelentő 18 ország mindegyike (100%) poszt-szocialista ország. Ezen európai Covid-19 halálozás-beli különbségek legfontosabb oka a volt szocialista országok lakósainak tradícionálisan előnytelen fizikai és mentális állapota lehet, de a kérdés további, elmélyültebb vizsgálatokat igényel – írja a Lege Artis Medicinae szakfolyóiratban megjelent cikkében dr.  Rihmer Zoltán, a Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika professzora, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és idegsebészeti Intézet munkatársa.

(...)

A Covid-19 okozta halálesetek meghatározásával kapcsolatos óhatatlan pontatlanság, a megítélésbeli különbségek és az adatok manipulálhatósága miatt (is) újabban az adott területen megnyilvánuló 100.000 lakósra jutó többlet halálozást megbízhatóbb indikátornak tarják.  A 2021 szeptember 10-ig közölt adatok alapján a 43 adatot szolgáltató európai ország közül a 17 legnagyobb többlet-halálozást mutató ország kivétel nélkül poszt-szocialista ország (100%), az első 20 között pedig 19 ilyen ország van (95%) és csak a 18. helyen lévő Olaszország „lóg ki” a sorból (2); a legtöbb többlet-halálozás Bulgáriában van, és ebben a rangsorban Magyarország csak a 15. helyet foglalja el.  Látható tehát, hogy a magas és alacsony Covid-19 halálozást mutató országok között a „demarkációs vonal” gyakorlatilag a volt vasfüggöny lefutását követi.

Hazánknak az 100.000 főre eső európai Covid-19 halálozásban mutatott harmadik, míg a   többlet-mortalitásban elfoglalt 15. helye közötti különbség jelentős, de ha a többlet-halálozás a pontosabb mutató, akkor a hazai helyzet korántsem olyan rossz.  Ami viszont rendkívül konzekvens és meggyőző, az az, hogy mindkét rangsorban a halálozást illetően a legelőnytelenebb helyeket a volt szocialista országok foglalják el: a 100.000 lakósra eső Covid-19 halálozást illetően az első 15-ből 11 (73%), az első 20-ból 14 (70%) míg a megbízhatóbb mutatót jelentő többlethalálozást illetően az első 17-ből mind (100%), és az első 20-ból pedig 19 (95%) tartozik a volt szocialista országok közé.

Mivel a COVID-19 okozta halálozások alakulása soktényezős, és nem vezethető vissza egyetlen okra, a fentiek tükrében tehát azt kell realizálni, hogy a volt szocialista országok viszonylag magas COVID-19 halálozása nem feltétlenül az adott országokban a pandémiával kapcsolatosan hozott eredménytelen (vagy elmaradt) hatósági-járványügyi intézkedéseinek következében alakult ki, és nem valószínű továbbá az sem, hogy a volt szocialista országok egészségügyi dolgozóinak elégtelen teljesítménye vezet a relatíve magas mortalitáshoz. Kétségtelen az is, hogy a mortalitási mutatók a járvány első hullámában a volt szocialista országokat illetően viszonylag kedvezőek voltak, de a második hullám végétől fogva az itt felvázolt mintázat stabilnak és sajnos tartósnak mutatkozik.

(...)

Közismert, hogy a volt szocialista országok legfontosabb népegészségügyi, megbetegedési és halálozási mutatói (szívinfarktus, stroke, daganatos betegségek, diabétesz, alkoholizmus, elhízás, dohányzás, depresszió, öngyilkosság, stb.) mindig is lényegesen rosszabbak voltak mint a „nyugat-európai, kapitalista” országoké, és amelyeket tekintve hazánk Európában szinte mindegyik területen az legrosszabb helyek egyikét foglalta, és részben foglalja ma is el.  Ezek a fokozott morbiditási és mortalitási mutatók ismeretében érthető, hogy a 2016-os adatok szerint azon 20 európai ország, ahol a születéskor várható élettartam a legrövidebb, Törökország kivételével mind volt szocialista ország (95%). És bár ezen, népbetegségnek számító kórképek halálozási mutatóiban nálunk, akárcsak több volt szocialista országban is, az elmúlt évtizedekben kisebb-nagyobb (esetenként kifejezett) javulás következett be, látható, hogy ez az „örökölt” különbség, bár (a poszt-szocilaista országok mutatóinak javulása révén) csökkent, még mindig fennáll. Mindezeken túl figyelembe kell venni a Covid-19 vakcináció pozitív hatását, amelynek eredménye azonban csak a 2021-es év második felétől fogva érvényesül. Az erről adatot szolgáltató 43 erurópai ország vakcinációs rátája (legalább egy beadott oltás) tág harátok között mozog.  A 2021 szeptember 26-i adatok szerint (6) ez a legmagasabb Portugáliában (86,8%) és a legalacsonyabb Ukrajnában (15,5%); hazánk a maga 60,1 százalékával a 43 ország közül a 27. helyen áll,  és ez a volt szocialista országok között pedig a Litvánia után a 2. helyet jelenti. És ismét azt láthatjuk, hogy a legmagasabb vakcinációs rátával jellemezett első 25 ország mindegyike, kivétel nélkül „kapitalista”, „nyugati” ország, és a legalacsonyabb vakcinációs rátát jelentő 18 ország mindegyike (100%) poszt-szocialista ország. A két országcsoport tehát átfedés nélkül különül el egymástól, és ez statisztikailag a lehető legszignifikánsabb különbséget jelenti. Mivel gyakorlatilag minden európai országban - és így hazánkban is -  a Covid-19 vakcina kínálat meghaladja a keresletet, joggal állíthatjuk, hogy a volt szocialista országok konzekvensen alacsonyabb átoltottsága a lakosság általános egészségügyi kultúrájával, pontosabban a hiányos egészségtudatos magatartással függ össze.

(forrás: Lege Artis Medicinae)
hirdetés

Könyveink