A világ legnagyobb drágakő-kiállítása a Természettudományi Múzeumban

Káprázatos királyi kövek

Csuda egy intézmény a Programa Royal Collections: a drágakőtan, földtan, művészettörténet és kulturális kereskedelem spanyol szakértői összedugták fejüket, s a kultúrturizmus fellendítésére gyűjteményeket hoznak létre, kulturális tőkeként, hosszú távú befektetésként. A tőke máris kamatozik: a „királyi kollekció” több algyűjteményéből összeválogatott, e pillanatban a világon a leggazdagabb drágakőkiállítás látható még pár hétig Budapesten; Spanyolországból elsőként érkezett hazánkba, majd öt éven át járja a kontinenseket.
Sorolhatom a lélegzetelállító számokat: 150 ezer karátnyi csiszolt és jó néhány megmunkálatlan drágakő – 44 100 karát topáz, 29 000 karát citrin, 11 471 karát gránát stb. – csillog a tárlókban az őrök árgus tekintetének tüzében (biztonsági kapura készüljenek, a fényképezőgépet hagyják otthon), de álljunk meg egy percre a háttérinformációkat tartalmazó „felvezető tárlóknál” – érdemes. Tudja az ember, hogy van gyémánt, smaragd, rubin meg topáz, na de hogy létezik akroit, dioptáz, sziberit és wavellit is? Az sem újdonság, hogy a drágakő mértékegysége a karát – na de hogy egy karát (mellesleg, mint kiderül, 0,2 gramm) valójában egy szentjánoskenyérfamag súlyának felel meg, s eleve innen ered? Látható is egy csinos mérleg egyik serpenyőjében az az 560 karátos ajándék citrin, amit a múzeum a spanyol társintézménytől kapott a szerződéskötés örömére, ezek szerint kereken 560 szentjánoskenyérfa-maggal a másik serpenyőben.