A táv-CTG előnyei

Otthonról és az eddiginél szorosabb obszervációt biztosítva végezhetOE el a várandós nOEk kardiotokográfiás (CTG) vizsgálata azzal a magyar találmánnyal, amellyel fél éve folynak a klinikai vizsgálatok az Országos Gyógyintézeti Központban.

  A jelenlegi terhesgondozási rutin mellett évente 500-550 magzat hal el a méhen belül a szülést megelőző hetekben, vagyis a 24. és a 41. terhességi hét között. Éppen ezért jelentős annak a mobilkommunikációs technikára épülő készüléknek a piacralépése, melyet e hónap első napjaiban mutatott be az egyik legnagyobb hazai mobilkommunikációs vállat.
   A találmány előnyeként a Pannon kommunikációs igazgatója azt emelte ki, hogy a várandós anyának elég alkalmanként – az orvos által meghatározott időpontban, a szüléshez közeledve egyre gyakrabban – felhelyeznie a CTG-övet, és az orvos a kórházban értékeli a GSM-rendszerben érkező jeleket. A vidéken, a kórháztól távol lakó, utolsó napos, már nehezen mozgó várandósok így csak akkor kénytelenek felkeresni a kórházat, ha azt az orvos a beküldött jelek alapján indokoltnak tartja.
   Ám a kifejlesztett készüléknek nem az a legfőbb előnye, hogy vele a távol lakó várandósok is obszerválhatók, hanem hogy növeli a megfigyelési időt. Jelenleg a magzatvédelmi törvény a 34. hét után javasolja az úgynevezett non-stressz-tesztet. Ez a magzat pulzusának és mozgásának, illetve a méh spontán fájástevékenységének a legalább heti egyszer 20 perces, CTG-s megfigyelését jelenti, ami napi 20 percre növelhető vagy még gyakoribbá tehető – véli a módszer feltalálója és kutatás-fejlesztési programjának vezetője, dr. Török Miklós. Ez azért fontos – tette hozzá a főorvos –, mert heti megfigyeléssel nem ismerhetünk fel bizonyos problémákat, amelyek csak időszakosan okoznak kóros változást a magzat pulzusában. A hosszabb megfigyelési idővel nagyobb a biztonság, valószínűbbé válik a magzati pulzus kóros eltéréseinek kimutatása a fenyegető elhalást megelőző időszakban.
   A táv-CTG további előnye, hogy vélhetően a veleszületett magzati agykárosodások egy részét is megelőzhetővé teszi. Az ilyen agysérülések 90 százaléka ugyanis nem a szülés alatt keletkezik, hanem a szülés előtti hetekben. Ezek időpontjáról és okairól ma még csak feltételezések élnek. A magzati pulzusszám időszakosan azonban ilyenkor is eltérhet a normálistól.
   Kedvező az is, hogy működéséhez – a hagyományos CTG-készülékektől eltérően – nincs szükség ultrahangra. A Yale Egyetem neurobiológusai állatkísérletben mutatták ki, hogy az ultrahang megváltoztatja a fejlődő szürkeállomány anatómiai szerkezetét, azaz beavatkozik az agy fejlődésébe.
   Az Országos Gyógyintézeti Központban a tesztelés fázisában fél év alatt több mint másfél ezer otthoni CTG-vizsgálat adatait rögzítették a szakértők. A várandósok szívesen fogadták az új módszert. Természetesen hibája minden rendszernek lehet. Hogy az otthoni, mindennapos magzati CTG-vizsgálatnak milyen a diagnosztikai ereje egy adott kórkép vonatkozásában, az a jövőben dől el – véli Török Miklós. További vizsgálatokra lesz szükség, hisz a klinikai kísérletek csak fél éve kezdődtek. Ez a módszer sem jelzi biztosan a fenyegető méhen belüli elhalást, de a kutatók reményei szerint a valószínűségét jelentősen csökkenti majd.

Sótlan prevenció

  A sófogyasztás mérséklése nemcsak a vérnyomást, de a szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát is csökkenti – derült ki, amikor újra felmérték két rég lezárult vizsgálat (TOHP, trials of hypertension prevention phase I, II) résztvevőinek egészségi állapotát. Az eredeti kutatás célja annak vizsgálata volt, hogyan lehet gyógyszerek nélkül – például sómegszorítással – mérsékelni a vérnyomást 80–89 Hgmm-es diasztolés érték esetén. A mérsékelten túlsúlyos résztvevők vérnyomása a kontrollokéhoz képest mindkét esetben csak 2 Hgmm-t meg nem haladó mértékben csökkent.
   A kutatók nemrég, öt év elteltével újra megvizsgálták a résztvevőket. Az eredmények a sókorlátozás prevenciós hatását igazolták: a sótlanul étkezők körében 25 százalékkal bizonyult kisebbnek a kardiovaszkuláris betegségek kockázata a kontrollokénál. A mortalitás is kedvezőbben alakult, bár a különbség a kis esetszám miatt nem volt statisztikailag szignifikáns.
   Az is kiderült, hogy az egykori életmód-tanácsadás maradandó hatású volt: az egykori intervenciós csoport tagjai a felvilágosítás után 15 évvel még mindig tudatosabban odafigyeltek ételeik sótartalmára, mint a kontrollok.
 DR. VÁSÁRHELYI BARNA