A sztatinok hatásai szívelégtelenségben

Egy retrospektív vizsgálat adatai szerint a sztatinterápia csökkenti a szívelégtelenségben szenvedők halálozását és kórházi kezeléseinek számát. A követéses vizsgálatok jelenleg is folynak.

 Egyre több adat utal arra, hogy a sztatinok nem pusztán lipidszintcsökkentők, ezért hatásaikat az ateroszklerózis primer és szekunder prevenciója mellett más kórképekben is vizsgálják. Például krónikus szívelégtelenségben – bár egyelőre csak retrospektív tanulmányok adatait publikálták. (JAMA 2006; 296:2105–2111). Közel huszonötezer, korábban lipidcsökkentőt nem szedő, de az ilyen kezelés javallatának megfelelő beteg fele kapott sztatint 1996 és 2004 között, a többiek nem részesültek vérzsírszintcsökkentő kezelésben. Az átlagosan 2,5 éves megfigyelési időszak alatt a sztatint szedők összmortalitása szignifikánsan, 24 százalékkal, a szívelégtelenség miatt szükségessé váló kórházi kezelések száma 21 százalékkal bizonyult kisebbnek, mint a sztatinmentes terápiában részesülőké.
A kedvező hatás azonosnak mutatkozott, akár iszkémiás szívbetegség, akár más elváltozás állt a szívelégtelenség hátterében, és független volt az egyéb, a szívelégtelenség kezelésére irányuló gyógyszereléstől, valamint a társuló betegségektől, például a magas vérnyomástól vagy a cukorbetegségtől. A kedvező hatás vélhetőleg nem csak az ateroszklerózis befolyásolásának köszönhető. A sztatinokról tudni lehet azt is, hogy javítják a szív saját őssejtjeinek helyreállító funkcióját, és a szívizomsejtekre és az extracelluláris mátrixra gyakorolt összetett hatásuk révén csökkentik a szív anatómiai és funkcionális átépülését („remodeling”). Emellett önmagukban is csökkentik a vérnyomást (és ezzel a bal kamra utóterhelését), és helyreállítják a paraszimpatikus-szimpatikus idegrendszeri egyensúlyt. Az egyes sztatinok hatása a farmakológiai sajátosságoktól (például a lipofil tulajdonságaiktól vagy a sejtmembránhoz kötődésük helyétől) függően eltérő lehet.
 A jelenleg folyamatban lévő, előre meghatározott vizsgálati terv alapján végzett, véletlen besorolásos kettős vak vizsgálatok (például a GALAXY program keretében a világ 50 országában zajló CORONA – COntrolled ROsuvastatin multiNAtional Trial in Heart Failure) eredményei így alapvetően meghatározhatják majd a sztatinok széles körű alkalmazását a szisztolés diszfunkció okozta szívelégtelenségben szenvedő betegek kezelésében.