A számtalan tényezőtől függő szám

A mintaelemszámnak egyrészt elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a klinikai vizsgálat eredménye és az abból levont következtetés megalapozott legyen, ugyanakkor a lehető legkisebbnek, hogy a placebóval vagy a kevésbé hatásos készítménnyel való kezelésben ne részesüljön indokolatlanul sok beteg. Talán ezért szokták a nevét némi tisztelettel említeni – becsléséhez statisztikai tudás és jóstehetség egyaránt szükségeltetik.

A statisztikus rémálma

A klinikai vizsgálatot tervező statisztikus rémálma a p=5,1 százalékos végeredmény. Ilyenkor mindenki tervezési hibát sejt, különösképpen akkor, ha az eredmény klinikailag releváns. Lehet ugyan magyarázkodni, hogy az 5 százalékos küszöbérték teljesen önkényes – de a döntéshozatalban általában szükség van előre megszabott feltételekre. Az 5 százaléknak amúgy is igen tekintélyes a múltja (lásd keretes írásunkat). Nézzük hát, miből áll egy mintaelemszám-meghatározás, miután rögzítették az első és második fajta hibát.