A slágermagyarázó
2009. december 17. 12:17
Habár az irodalom sosem nélkülözheti a humort, azért a hazai irodalmi élet és a kánonkészítő irodalomtörténet remekül, sőt tüntetően elboldogul hivatásos kacagtatók és derűfakasztók nélkül is. A könnyűnek ítélt műfajok képviselői ilyesformán régente gyanú alá esnek, s a kifejlett humorérzék meg a slágfertig sváda bizony korántsem kedvez a hallhatatlanságnak.
Legalábbis a nevesített hallhatatlanságnak nem, mert hát egyegy szellemes telitalálat, poén, bohózati bemondás vagy slágerrefrén rendre túléli nem csak a kiötlője, de akárhány összevont szemöldökű és gyomorbajosan komor literatúrai nagyság emlékezetét is.
Az éppen száz éve született, s – feltalálva a rövid élet titkát – 1961-ben, mindössze 52 esztendős korában elhunyt Darvas Szilárd életműve is a fenti tétel igazát bizonyítja, hiszen ha mára elhalványult is a jellegzetes orrhangján élcelő, elementáris lendületű konferanszié egykor oly telivér alakja, azért megannyi könnyű kézzel szórt ötlete máig elevennek tetszik. „Énmellettem elaludni nem lehet” – adta Darvas a sikamlós fordulatot a filmbéli dizőz, a hisztérikus Sebes Maca, azaz Psota Irén szájába (Felfelé a lejtőn), s Glauziusz bácsi, vagyis a fejlődőképes operett-főkönyvelő szerepéért Kossuth-díjat elnyerő Feleki Kamill is neki köszönhette a könnyes-szentimentális örökzöldet arról a bizonyos szebb jövőben felcseperedő kisunokáról (Állami áruház).
S Darvas Szilárd volt – Gádor Bélával megosztozva a dicsőségen – a slágermagyarázat műfajának megteremtője is: az akkurátusan, sorról-sorra kivesézett és kifigurázott táncdalszövegek részint épp e művelet eredményeképpen váltak a populáris kultúra tartós kincseivé. Úgyannyira, hogy például Halász Rudolf versét, mely szerint „Este fess a pesti nő, / ha kicsike száját festi ő / csak érte remeg / a férfisereg”, alig is tudjuk ma már Darvas kifigurázó szavai nélkül felidézni magunkban, jóllehet e slágermagyarázat már jócskán a nyugdíjkorhatár körül poroszkál.
Ez a frenetikusan szórakoztató szöveg is visszaolvasható most e centenáriumra kiadott, vékony kötetben, mely a humorista írásaiból szemelget. Kabaréjelenetek és humoreszkek, konferanszok és paródiák tömege maradt Darvas után, s a válogatás értelemszerűen legfeljebb ízelítőt adhat a szerző sokoldalúságából és szellemes irályából, ám a kóstoló így is írói remeklések sorát kínálja. Akad itt az egykoron lírikusnak indult Darvas verselői készségét fényesen igazoló fancsali költemény, a koalíciós években fulmináns vezércikkekkel előálló kommunista újságíró parodisztikus mellékterméke a kisgazdapárt és a polgári sajtó képviselőiről, pehelysúlyú, s mégis bravúros krokik garmadája, valamint számos harsányan kétértelmű, jóízű dévajság. Megannyi ékes bizonysága annak, hogy a humor a történelmileg legnehezebb és egyszersmind felettébb problematikus korszakokban is maradandó értékeket teremtett. S persze bizonyíték arra is, hogy az irodalomtörténetbe koturnuson bevonuló kortársak komor ítéleteire olykor rácáfol az idő, s hogy hát mégse volt egészen igaza a Darvast holtában korholó jóbarátnak, Rónai Mihály Andrásnak, amikor ekképpen sommázta a „Nehéz múzsától” hűtlenül a humorhoz pártoló valamikori költőtárs pályafutását: „elkonferálta és elludasmatyizta rövid életét”.
Akadémiai Kiadó, 2009,
128 oldal, 2800 Ft
Legalábbis a nevesített hallhatatlanságnak nem, mert hát egyegy szellemes telitalálat, poén, bohózati bemondás vagy slágerrefrén rendre túléli nem csak a kiötlője, de akárhány összevont szemöldökű és gyomorbajosan komor literatúrai nagyság emlékezetét is.
Az éppen száz éve született, s – feltalálva a rövid élet titkát – 1961-ben, mindössze 52 esztendős korában elhunyt Darvas Szilárd életműve is a fenti tétel igazát bizonyítja, hiszen ha mára elhalványult is a jellegzetes orrhangján élcelő, elementáris lendületű konferanszié egykor oly telivér alakja, azért megannyi könnyű kézzel szórt ötlete máig elevennek tetszik. „Énmellettem elaludni nem lehet” – adta Darvas a sikamlós fordulatot a filmbéli dizőz, a hisztérikus Sebes Maca, azaz Psota Irén szájába (Felfelé a lejtőn), s Glauziusz bácsi, vagyis a fejlődőképes operett-főkönyvelő szerepéért Kossuth-díjat elnyerő Feleki Kamill is neki köszönhette a könnyes-szentimentális örökzöldet arról a bizonyos szebb jövőben felcseperedő kisunokáról (Állami áruház).
S Darvas Szilárd volt – Gádor Bélával megosztozva a dicsőségen – a slágermagyarázat műfajának megteremtője is: az akkurátusan, sorról-sorra kivesézett és kifigurázott táncdalszövegek részint épp e művelet eredményeképpen váltak a populáris kultúra tartós kincseivé. Úgyannyira, hogy például Halász Rudolf versét, mely szerint „Este fess a pesti nő, / ha kicsike száját festi ő / csak érte remeg / a férfisereg”, alig is tudjuk ma már Darvas kifigurázó szavai nélkül felidézni magunkban, jóllehet e slágermagyarázat már jócskán a nyugdíjkorhatár körül poroszkál.
Ez a frenetikusan szórakoztató szöveg is visszaolvasható most e centenáriumra kiadott, vékony kötetben, mely a humorista írásaiból szemelget. Kabaréjelenetek és humoreszkek, konferanszok és paródiák tömege maradt Darvas után, s a válogatás értelemszerűen legfeljebb ízelítőt adhat a szerző sokoldalúságából és szellemes irályából, ám a kóstoló így is írói remeklések sorát kínálja. Akad itt az egykoron lírikusnak indult Darvas verselői készségét fényesen igazoló fancsali költemény, a koalíciós években fulmináns vezércikkekkel előálló kommunista újságíró parodisztikus mellékterméke a kisgazdapárt és a polgári sajtó képviselőiről, pehelysúlyú, s mégis bravúros krokik garmadája, valamint számos harsányan kétértelmű, jóízű dévajság. Megannyi ékes bizonysága annak, hogy a humor a történelmileg legnehezebb és egyszersmind felettébb problematikus korszakokban is maradandó értékeket teremtett. S persze bizonyíték arra is, hogy az irodalomtörténetbe koturnuson bevonuló kortársak komor ítéleteire olykor rácáfol az idő, s hogy hát mégse volt egészen igaza a Darvast holtában korholó jóbarátnak, Rónai Mihály Andrásnak, amikor ekképpen sommázta a „Nehéz múzsától” hűtlenül a humorhoz pártoló valamikori költőtárs pályafutását: „elkonferálta és elludasmatyizta rövid életét”.
Akadémiai Kiadó, 2009,
128 oldal, 2800 Ft
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
