hirdetés
2024. május. 02., csütörtök - Zsigmond.
hirdetés

 

A klinikai próbák alaposabb megtervezését sürgetik a szakértők

Közel 150, gyerekekkel végzett klinikai próba körülményeinek áttekintése alapján arra a megállapításra jutottak amerikai orvoskutatók, hogy csak minden ötödik tanulmányt terveztek meg teljes alapossággal, ami elfogultságra ad lehetőséget a vizsgálatok értékelésénél.

A bostoni Johns Hopkins gyerekkórház szakembereinek elemzése a Pediatrics című gyerekgyógyászati folyóirat augusztusi számában jelenik meg – számolt be róla hétfőn az EurekAlert című nyílt tudományos portál.
A kutatók 146 olyan cikket néztek át, amelyekben klinikai tesztek eredményeiről számoltak be 2007-ben és 2008-ban, méghozzá a legrangosabbnak tartott szakmai lapokban, például a Lancet, a JAMA, a NEJM, illetve a Pediatrics című folyóiratokban.
A 146 klinikai próba 41 százalékát nem megfelelő (esetleg nem megfelelően ismertetett) randomizálási technikával tervezték meg. A randomizálás célja, hogy a tesztekbe bevont pácienseket véletlenszerűen válasszák ki, illetve az se legyen követhető, hogy ki kap hatóanyagot, és kinél alkalmaznak placebót. Ha ezt nem sikerül megfelelően megoldani a klinikai próba megtervezése során, a kapott eredmény elfogulatlansága megkérdőjelezhető.
Az elemzés úgy találta, hogy a gyógyszer- és segédeszközgyártók által támogatott vizsgálatok körében hatszor gyakoribb volt a klinikai kipróbálások elfogultsághoz utat nyitó lebonyolítása.

A bostoni Johns Hopkins gyerekkórház szakembereinek elemzése a Pediatrics című gyerekgyógyászati folyóirat augusztusi számában jelenik meg – számolt be róla hétfőn az EurekAlert című nyílt tudományos portál.

A kutatók 146 olyan cikket néztek át, amelyekben klinikai tesztek eredményeiről számoltak be 2007-ben és 2008-ban, méghozzá a legrangosabbnak tartott szakmai lapokban, például a Lancet, a JAMA, a NEJM, illetve a Pediatrics című folyóiratokban.

A 146 klinikai próba 41 százalékát nem megfelelő (esetleg nem megfelelően ismertetett) randomizálási technikával tervezték meg. A randomizálás célja, hogy a tesztekbe bevont pácienseket véletlenszerűen válasszák ki, illetve az se legyen követhető, hogy ki kap hatóanyagot, és kinél alkalmaznak placebót. Ha ezt nem sikerül megfelelően megoldani a klinikai próba megtervezése során, a kapott eredmény elfogulatlansága megkérdőjelezhető.

Az elemzés úgy találta, hogy a gyógyszer- és segédeszközgyártók által támogatott vizsgálatok körében hatszor gyakoribb volt a klinikai kipróbálások elfogultsághoz utat nyitó lebonyolítása.

(forrás: MTI)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink