A hagyományostól az alternatívig

Jövedelmező üzlet a különböző természetgyógyászati ágak oktatása és a vizsgáztatás  – állítja dr. Taraczközi István, a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének elnöke. A szervezet évek óta kéri a tárca éppen aktuális vezetőjétől a jelenleg is érvényben lévő rendelet módosítását. Javasolja, hogy a természetgyógyászokat vizsgáztató bizottságoknak kizárólag orvos tagjai legyenek, szigorítsák a három részből álló megméretés (egészségügyi, természetgyógyászati és szakmai modul) követelményrendszerét, továbbá szabályozzák a kötelező oktatási óraszámot. A főhatóság – nem úgy, mint sok európai országban, ahol civil szervezetek hatáskörébe utalták – állami intézményt, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet (ETI) bízta meg a vizsgáztatással. Taraczközi szerint e szűrő nem tölti be szerepét.

Taraczközi István aktív szakmai vizsgáztatóként állítja: az egészségügyi és az azt követő természetgyógyászati modulvizsgán a biztosok olyanok tudását minősítik megfelelőnek, akikről a harmadik megméretésen derül ki, hogy alapvető egészségügyi és szakmai ismereteknek sincsenek a birtokában. Előfordult, hogy a leendő természetgyógyász a petefészek anatómiai helyeként a jobb lengőborda alatti testtájat jelölte meg, míg egy másik hallgató májzsugort szándékozott talpmasszázzsal gyógyítani.

Sokan megbuknak

A vizsgázók felkészületlenségéről és alkalmatlanságáról a szövetség és az igényesebb, orvos taggal működő vizsgabizottságok már öt éve tájékoztatják az ETI igazgatóságát. Jelezték, hogy elégtelen a hallgatók képzése, rossz az előszűrő rendszer, ám változás máig nem történt. Az ötfős grémiumokban – tagjait az ETI jelöli ki és az egészségügyi tárca hagyja jóvá – ma is csak elvétve tevékenykedik orvos. Olyan bizottság is akad, amelynek egyáltalán nincs orvos tagja. Jellemző adat: amelyik testületben orvos is van, ott 35–40 százalékos a bukási arány, ahol újsütetű természetgyógyászok vizsgáztatnak, ott 4–8 százalékos.