Csak az államkassza nyert

 Visszakozik a kormány, decemberben kerül a kabinet elé az orvosok által korbácsrendeletnek nevezett tervezet újabb verziója, a szankcionálás így csak a 2008. március 31. után kiváltott vények esetében lesz alkalmazható. A gyógyszer-gazdaságossági törvény ugyanis az orvosok megbüntetése nélkül is meghozta a várt eredményt: a tavalyi 298 milliárdra tervezett, de valójában csaknem 100 milliárddal kiegészített kassza után idén legfeljebb 309 milliárd forintot költhet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszertámogatásra. A következmények drámaiak: a hazai gyógyszergyárak nyereségessége közel a felére csökkent, miközben a lakosság úgy is 12 milliárddal többet fizetett a gyógyszerekért, hogy 17 százalékkal kevesebb dobozzal vásárolt.

  Dr. Kiss Anna levelet kapott az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, amelyben arról értesítették, hogy antihisztaminból 42 ponttal túllépte az országos átlagot. Bár nem tudta, mit is jelent a 42 pont, megijedt, főleg, amikor a kórházigazgatójától is levelet kézbesítettek, amelyben az állt: ha a kórházat megbüntetik, az érintett orvosokkal fogja kifizettetni a büntetés összegét. Azután kiderült, ő még nem is áll olyan rosszul, mivel akad olyan onkológus kollégája, aki 200, de olyan is, aki 500 büntetőpontot szerzett. Egyszerűen amiatt, mert a szakorvosok gyógyszerfelírását nem az azonos szakmában dolgozókhoz, hanem az összes magyar orvos átlagához méri a minisztérium.
   A jogszabály alapján júniusban megkezdték az orvosok tájékoztatását. Akkora volt a felzúdulás a rendelet szakszerűtlensége, pénzelvonó jellege miatt, hogy végül a kormány is belátta, a szaktárca által jegyzett jogszabály rossz, a pillanatnyilag érvényben lévő tervezetet nem lehet „eredeti” formájában bevezetni. Az Egészségügyi Minisztérium a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatásáról szóló tanulmányában elismeri, hogy az eddigi tapasztalatok alapján változtatni kell a szabályokon. Ezért decemberben új rendeletet alkot a kormány, és várhatóan csak a 2008 áprilisa után beváltott vények esetében érvényesíti majd a retorziós szabályokat.
 
   Minden harmadik büntetendő
   Ha minden változatlan maradna, 6500 háziorvosból 4250-nek nem lenne visszafizetési kötelezettsége, hiszen nem tért el két százaléknál nagyobb mértékben az átlagtól. Ám ez azt is jelenti, hogy 2250 orvosnak, vagyis csaknem minden harmadiknak büntetést kellene fizetnie. Az országban működő 2500 egészségügyi intézménynél még rosszabb lenne a helyzet – kétezret kötelezne visszafizetésre a rendelet. Összesen havi 6–700 millió forintot kellene a szolgáltatóknak és az orvosoknak visszafizetniük az egészségbiztosítónak. A szolgáltatók esetében a büntetés mértéke a felső határt figyelembe véve havonta átlagosan közel 150 ezer forint is lehetne. Az intézményeknek ennél nyilván jóval többet, a háziorvosoknak pedig értelemszerűen kevesebbet kellene fizetniük.
   Az egyértelműen a gyógyszerkassza visszafogását szolgáló tervezet legárulkodóbb pontja az, hogy noha a büntetésnél az országos átlaghoz viszonyították az egyes orvos teljesítményét, az intézményeknél csak az átlag feletti értékeket vették figyelembe – márpedig ilyenek már csak az átlagok természetéből fakadóan mindig vannak.
  A kormány az orvosi lobbi nyomásának végül azért engedett, mert nyilvánvalóvá vált számára, hogy a megszorító gyógyszercsomag többi része annyira visszavetette az idei gyógyszerforgalmat, hogy céljukat már így is elérték. A konvergenciaprogramban Magyarország azt vállalta, hogy három éven keresztül 0,9 százalékkal csökkenti az egészségügyi kiadásokat. A 2007-es évben ennek súlyát elsősorban a gyógyszerkassza viselte, miután a kórházi szektornak ősztől visszacsorgatták a korábbi elvonások nagyobb részét.

   Vitatott befizetés
   A gyógyszerpiac valamennyi szereplőjét elérték a megszorítások. Főszabályként például a gyártóknak, illetve a forgalomba hozatali engedély jogosultjának a tb-támogatás termelői árarányos részének 12 százalékát kell visszafizetniük az egészségbiztosítónak. A költségvetési törvényben előirányzott, összesen mintegy 11,7 milliárd forint gyártói befizetési kötelezettség helyett azonban csak 8,1 milliárdot utalt át az APEH az E-Alap számára. Vagyis a gyártók június végéig befizetési kötelezettségüknek mindössze 69,2 százalékát teljesítették. A háttérben valószínűleg a külföldi forgalmazási engedéllyel rendelkező tulajdonosok befizetési kötelezettségéről szóló vita áll. A minisztérium a 69 százalékkal is elégedett, úgy vélik, az átállás évében ez nem rossz adat. Persze az is lehet, hogy a hiányzó egy-két milliárd forintnál fontosabb volt számukra a befizetések visszatartó ereje.
   Megdrágították az orvoslátogató- hálózatok működtetését is – a megszorítások következtében 2102 engedélyre így már az első évben 589, nyilvántartásból való törlés jutott –, de a lakosság sem örülhetett a módosításoknak. Január 16-án a normatív kulcsokat jelentősen leszállították, az eddigi 90 százalékos kulcsot 85-re, a 70 százalékosat 55-re, az ötvenszázalékosat pedig 25 százalékra mérsékelték. Mindez a térítési díjak markáns emeléséhez vezetett: ha egy készítménynek 90 százalékról 85 százalékra módosítják a támogatását, akkor a patikai ára nem öt, hanem ötven százalékkal nő. A magisztrális készítmények eddigi 90 százalékos támogatását 50 százalékra nyesték vissza, ezzel ötszörös drágulást okozva a betegeknek. A kormány előzetesen a betegterhek 40-50 milliárd forintos növekedésével számolt, ám jelentésükben már azt írják, végül mind a betegeknél, mind a gyógyszerkasszában megtakarítás tapasztalható. Egy bizonyos, a tbtámogatás mértéke drasztikusan visszaesett, még az időarányos előirányzattól is messze elmaradt. Legjobban júniusban közelítette meg ez utóbbi mértéket, a 2006-os 34 milliárdos támogatási összeg helyett azonban így is 26 milliárd forint alatt maradt a gyógyszerkassza fogyása.
  Erősen vitatja a lakossági terhek csökkenését Székely Krisztina, az Innovatív Gyártók Egyesületének elnöke. Az OEP adatai szerint a tavalyi év első felében 51,5 milliárd forintot fizettek ki a betegek a támogatott gyógyszerekért, idén az első hat hónapban már 63,4 milliárd forintot. A növekmény 23 százalék, amelynek súlyát akkor érthetjük meg igazán, ha figyelembe vesszük, hogy 17 százalékkal kevesebb doboz gyógyszerre fizettek ki ennyivel többet. Összességében tehát az ártámogatás szintje az egy évvel korábbi 71 százalékról 62 százalékra esett vissza.
  Gál Péterné, a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetségének alelnöke a Világgazdaság című lap konferenciáján arról beszélt, hogy egy krónikus beteg esetében 31 százalékkal, azaz havi 900 forinttal nőttek a terhek. Ha az orvos a legolcsóbb generikumot választja, páciensének akkor is hét százalékkal többet kell fizetnie. Felmérésük szerint a krónikus betegek 15 százaléka morzsolódott le, ezek kétharmada éppen a legveszélyeztettebb életkorban levő férfi.

   A dobozdíj hatása
   A minisztérium adataiból is kitűnik, hogy tíz százalékkal kevesebb vényt váltottak be az első félévben. Különösen az inzulinkészítmények fogyása csökkent, amelynél az ingyenességet háromszáz forintos dobozdíj váltotta fel. Eltérően értelmezik azonban ezt az adatot a gyártók és a szaktárca. A minisztérium szerint csökkent a visszaélések száma, Székely Krisztina viszont attól tart, hogy a betegek alulkezelik magukat.
  A támogatási kulcsok visszaesése mellett a változás a fixesítésből adódik. Az Orbán-kabinet idején már volt egy ilyen hullám, a tanulság akkor is az volt, ami most. Az orvosok nem szívesen állítják át betegeiket az olcsóbb készítményekre, mert noha az Országos Gyógyszerészeti Intézet állítja, hogy a generikumok hatása megegyezik az eredeti készítményekével, a betegek és orvosaik gyakran mást tapasztalnak. A Szinapszis Kft. kutatása szerint – melyet a cég vezetője, dr. Szabó András a Pharma For 2007-es rendezvényén ismertetett – az orvosok 25 százaléka egyetlen betegénél sem változtatott a korábbi terápián, és csak mintegy harmadukat állították át olcsóbb szerekre. Nekik sem volt azonban könnyű dolguk, mert a felmérés szerint a páciensek 47 százaléka elutasította a váltást. Noha a kabinet szoftverrel igyekezett megkönnyíteni az olcsóbb gyógyszerek kiválasztását, az orvosok nagyobb része a gyógyítás szabadságába való beavatkozásnak tartja a számítógépes programot, noha ilyen Európa több országában működik.
  A háttérben az áll, hogy a kormány negyedévente lehetővé teszi, hogy az azonos hatóanyag-tartalmú készítmények árát a gyártók csökkentsék. Az 1500 érintett orvosságnál idén eddig 2200 árcsökkentést hajtottak végre, számos generikum áránál 30 százalékkal is lejjebb mentek a gyártók. A kabinet szerint még vannak tartalékok, az amlodipinért Németországban 2006-ban például fele annyit fizettek, mint nálunk. A simvastatin Angliában harmadába, a ramipril nevű hatóanyag pedig kevesebb mint felébe kerül. Elvileg tehát elképzelhető még további árcsökkenés, de a tartalékok kimerülését mutatja, hogy negyedévről negyedévre csökken azoknak a termékeknek a száma, amelyeknek árából visszavesznek a gyártók.
 
  Nincs iparpolitika
  Más kérdés, hogy már az eddigi változásoknak is drámai a hatásuk a magyarországi gyógyszergyártókra, mivel a kabinet sem közvetve, sem közvetetten nem hozott a magyar ipart védő intézkedéseket. Sőt, a megszorítások a jelek szerint elsősorban a korábban a magyar tőzsde zászlóshajóiként is teljesítő hazai ipart sújtották. Az intézkedések és a külső körülmények hatására a Richter Gedeon Zrt. nyeresége 44 százalékát, az Egis nyeresége 50 százalékát vesztette el. Mint Beke Zsuzsa kommunikációs vezető lapunknak elmondta, a Richter Gedeon forgalmából a hazai részesedés idén először esik 20 százalék alá, és tízmilliárddal kell visszafogniuk a befektetéseiket. Gál Péterné – aki egyben az Egis első embere is – arra figyelmeztetett: a magyar generikumok piacvesztése 12 milliárd forint, miközben a hazai gyógyszeripar 18 ezer alkalmazottat foglalkoztat, évi 50-60 milliárd forint adót fizet, és a kutatás-fejlesztés hazai vállalati ráfordításának 38 százalékát ők adják.
  A megszorításoknak a kutatásfejlesztésre gyakorolt negatív hatását ostorozza a francia tulajdonú Sanofi-aventis, amely kutatóközpontjai közül egyiket hazánkban működteti. A Sanofi-aventis csoporthoz tartozó Chinoin vezetői attól tartanak, hogy a megszorító intézkedések miatt több tízmillió euró értékű beruházás, fejlesztés marad függőben, mert a multinacionális cégeken belül folyó nemzetközi versenyben Magyarország hátrányba kerül. A Sanofi-aventis hazánkban egyedüliként képes a gyógyszerkutatás teljes spektrumát nyújtani: a biológiai célpontkereséstől kezdve a humán klinikai fejlesztésig. Azonban a gyógyszeripari cég csak akkor tud egy újabb kutatás- fejlesztési projektet Magyarországra hozni, ha a jövő tervezhető a cégek számára – nyilatkozta Rózsa Iván, a cég PR-menedzsere, aki szerint a folyton változó hazai szabályozási környezet éppen ezt lehetetleníti el.
   Az idei év egyébként jelentősen átrendezte a hazai piacot. A magyar gyártók mélypontra jutottak, miközben szárnyaltak az olcsó külföldi generikumok előállítói, a piaci győztes az az 1aPharma volt, amely megnyolcszorozta a részesedését.

   A piacnyitás ára
  Nem örülnek a változásoknak a nagykereskedők, akiknek nemcsak a 2,5 százalékos kötelező befizetések miatt fáj a fejük. Szabó Ferenc, szövetségük elnöke lapunknak azt mondta, szeptemberben 15 százalékkal esett vissza a forgalmuk, miközben emelkedik a kiszállítások száma, tehát a korábbinál nagyobb költségekkel dolgoznak. A patikusok jóval kevesebb gyógyszert rendelnek, azt viszont gyakrabban. Szabó Ferenc intő jelnek tartja, hogy amíg korábban a nagykereskedőknek elsősorban a kórházak tartoztak, most már a patikák is fizetési haladékot kérnek. A gyógyszertárak tartozása egy év alatt megduplázódott. Az amúgy is jelentős kórházi tartozásállomány viszont még ennél is nagyobb mértékben nőtt.
  A patikusok helyzetét nemcsak a támogatott gyógyszerek vásárlásának 9–11 százalékos visszaesése nehezíti, hanem az is, hogy a minisztérium álláspontja szerint is telített piacra új eladók (patikák) léptek be, és várhatóan hétszázalékos részesedést szereznek a vényforgalomból – állítja Horváth Tamás. A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke a patikusok elleni koncentrált támadásnak tartja a történteket. Mintegy kétmilliárdos veszteségük származik abból is, hogy a generikus áralku következtében leértékelődik a készletük, a már a patikában levő gyógyszereket ugyanis olcsóbban kell eladniuk. Mindennek következtében az egy patikára jutó havi árréstömeg 14 százalékkal csökkent. A minisztérium ennél kisebb, 12-13 százalékos visszaesésről tud a támogatotti körben, amit álláspontjuk szerint jelentősen csökkenthet a nem vényköteles szerek eladásából származó árrés.
  A minisztérium örvendetesnek tartja, hogy július végéig 70 új gyógyszertár nyílt, és ezek közül mindössze 16 a fővárosban. Ezzel szemben a gyógyszerpiac szereplői azzal érvelnek, hogy előre megmondták, mi lesz a patikaliberalizáció következménye: a nagyobb településeken sorra nyílnak majd meg a konkurencia üzletei, a kicsik helyzete pedig megrendül. A 70-ből 41 gyógyszertár valóban tízezernél nagyobb lakosú településen nyílt, közülük 23 százezernél is nagyobb településen, míg az ötezer lakosnál kisebb falvakban a fiók- és kézipatikákat leszámítva mindössze hét gyógyszertárat alapítottak. A tendencia nem áll meg, a bent lévő 85 kérelemnek már több mint felét (48) tervezték százezernél nagyobb lélekszámú városra, míg ötezer lakos alatt csak öt gyógyszertárat nyitnának, abból is három fiókpatika lenne. A tárca úgy látja, hogy a tb-támogatásra vetített patikai árrés 12,4 százalékos visszaesése elsősorban azokat a patikákat érintette, amelyek a tb által támogatott készítmények után több mint 10 millió forint árrést könyvelhetnek el, mivel ott a csökkenés 15,8 százalékos volt. A hárommillió forint árrésnél kisebb forgalmat generáló patikáknál viszont ez „csak” 12,5 százalék volt. Mindennek következtében a tavalyi évhez képest 27 százalékkal több patika forgalma hárommillió forint alatt maradt, de jelentősen csökkent, 141-ről 77-re esett vissza a tízmilliós forgalmat bonyolító „gyógyszeráruházak” száma is.

  A korbácsrendelet ellen
  Mindebből az is kitűnik, hogy a minisztérium és az egészségügy többi szereplője egészen eltérően ítéli meg a törvény hatását, amelyről egyébként Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter egy fórumon azt állította, hogy szinte szóról szóra a német szabályozást fordították le és vették át. (A fordítás azonban nem sikeredett fényesen, kimaradt belőle a gyártók veszteségeit ellensúlyozó rész és nem tartalmazta az orvoslátogatók után fizetendő öszszeget, sem a gyártókra kirótt sávos befizetést – a szerk).
  Az orvosok a korbácsrendelet ellen már hónapok óta szervezkednek, és végül legalábbis átmenetileg, sikert értek el. A gyártók, a gyógyszerkis- és -nagykereskedők képviselői az Alkotmánybírósághoz fordultak, azt remélve, hogy az megsemmisíti a törvény egyes kritikus, általuk kifogásolt részeit. A patikusok, a nagykereskedők csődöktől tartanak, a gyártók pedig attól, hogy a megszorítások miatt tovább romlik a magyar gyógyszeripar piaci teljesítménye. A szaktárca mindenesetre elégedett, és nem szándékozik módosítani a gyógyszer- gazdaságossági törvényen.