Védelmet nyújthat egy génváltozat az Alzheimer ellen
Amerikai kutatók vizsgálati eredményei szerint egy bizonyos génvariánst hordozó személyeknél sokkal később alakul ki az Alzheimer-kór annak ellenére, hogy az agyban ugyanúgy tapasztalható fehérjelerakódás, mint a betegekben.
A Massachusetts General Hospital (MGH), a University of Antioquia, valamint a Banner Alzheimer’s Institute közös kutatócsoportja a Nature Medicine folyóiratban publikált cikkében arról számolt be, hogy az APOE3 génen található egy olyan variáns, amely védelmet nyújthat az Alzheimer-kór korai kialakulása ellen.
A cikk rövid összefoglalója (abstract) az alábbi linken érhető el: Resistance to autosomal dominant Alzheimer's disease in an APOE3 Christchurch homozygote: a case report, Nature Medicine (2019).
A kutatók egy olyan betegen végeztek genomikai vizsgálatot, akinél az Alzheimer-kór csak 70 éves életkor felett alakult ki annak ellenére, hogy ugyanúgy hordozta a PSEN1 (Presenilin 1) gén E280A mutációját, mint azon rokonai, akiknél a betegség már 40 éves koruk körül megjelent, és ugyanúgy megtalálhatók voltak az agyában a fehérjelerakódások, ám az Alzheimer tünetei mégsem jelentek meg. Az eredmények szerint a vizsgált alany két példányban hordozta a Christchurch nevű génvariánst (amelyet Új-Zéland fővárosáról neveztek el, mivel ott írták le először) az APOE3 génen.
A vizsgált hozzátartozók közül senki másnál nem mutatták ki ezt a változatot, viszont a PSEN1 E280A mutációt négyen is hordozták, és mindegyiküknél körülbelül 45 éves korukban jelentkeztek az Alzheimer-kór enyhe kognitív károsodással járó tünetei. A képalkotó vizsgálatok eredményei szerint a vizsgált beteg agyában szokatlanul magas volt a béta-amiloid plakkok mennyisége, ám az agy mégis csak enyhébb fokú neurodegenerációt mutatott, mivel a tau-kötegek mennyisége relatíve korlátozott volt.
Az APOE gén egyik szerepe, hogy az apolipoprotein E nevű fehérjét kódolja, amely a szervezetben a zsírok metabolizmusában játszik jelentős szerepet. Az eddigi kutatások kimutatták, hogy az APOE gén APOE3ch változata csökkenti az apolipoprotein E képességét arra, hogy bizonyos cukrokhoz (HSPG – heparán-szulfát-proteoglikánok) kötődjön, amelyek a béta-amiloid és tau fehérjék képződési folyamataiban működnek közre. A vizsgálati eredmény azért jelentős, mert ha sikerülne módosítani az APOE fehérje kötődését a HSPG-khez, ez feltehetőleg előnyös lenne Alzheimer-kórban szenvedő betegek számára még akkor is, ha a béta-amiloid plakkok már nagy mennyiségben vannak jelen.
