Tudományünnep: a felfedező kutatások állnak a középpontban
A felfedező kutatások művelői korunk legfontosabb kérdéseire keresik a választ, ezért is állítják munkájukat idén a magyar tudomány ünnepének középpontjába, mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a november 5-én kezdődő programsorozat kapcsán.
Pálinkás József kifejtette, hogy a november végéig tartó rendezvénysorozaton rá szeretnék irányítani a társadalom figyelmét a felfedező tudomány értékteremtő szerepére, arra, hogy e kutatások milyen kivételes erőforrásai a gazdasági és társadalmi változásoknak.
"Az emberiség történetében az elmúlt két és fél évszázad nagyobb fejlődést hozott, mint az azt megelőző százezer év, amikor a változás rendkívül lassú volt. Ezt egyértelműen a tudományos felfedezéseknek köszönhetjük. A hőtan alapvető felismerései vezettek el a gőzgép megalkotásához, az elektromossághoz köthető felismerések tették lehetővé a villamosítást. Egy-egy tudományos felfedezés az alapja szinte minden mai gyakorlati alkalmazásnak, amelyeket ismeretlen jelenségek feltárásának, ezeket leíró elméleteknek köszönhetünk", magyarázta Pálinkás József.
Az Akadémia elnöke kitért arra is, hogy korábban alapkutatásoknak nevezték ezeket, ám helyesebb a felfedező kutatások kifejezést használni, hiszen ezeknek épp az a lényegük, hogy valami újat próbálnak felfedezni. Így ezektől nem is szabad azonnal alkalmazható eredményeket várni, noha ilyenre is volt példa, figyelmeztetett, megjegyezve, hogy napjainkban a társadalom meglehetősen türelmetlen a kutatásokkal szemben, a tudományra úgy tekint, mint gyakorlati feladatot azonnal megoldó tevékenységre.
"Ezért szeretnénk azt bemutatni, hogy bár a tudomány a célzott kutatások és fejlesztések révén közvetlenül hozzájárul a mindennapi problémák megoldásához és az emberiség előtt álló nagy kérdések megválaszolásához, de a lényege, a gyökerei a felfedező kutatásokban rejlenek. Amennyiben a tudományt kizárólag gyakorlati problémák megoldására korlátozzuk, az a halálához vezet. A tudomány ereje mindig is az új felfedezésekben, az új felismerésekre képes emberek képzésében rejlett", fogalmazott Pálinkás József.
A magyar tudomány ünnepén idén 137 rendezvény várja az érdeklődőket. Világhírű magyar kutatók, kivételesen tehetséges tudósok mutatják be eredményeiket, és mondják el, mi várható az új ismeretek nyomán. A programsorozat nyitónapján, november 5-én Erdei Anna akadémikus a veleszületett és szerzett immunitással kapcsolatos kutatások legújabb eredményeivel ismerteti meg a hallgatóságot. Az idegsejtek kommunikációjának típusairól szól Freund Tamás akadémikus november 6-ai előadása, bemutatva azt, hogy az alapvető agyi mechanizmusok megértése nélkül gyógyszerfejlesztéseket sem tudunk végezni.
Bizonyára nagy érdeklődésre tart majd számot Trócsányi Zoltán akadémikus középiskolásoknak szánt előadása november 8-án, hiszen 2012-ben jelentős visszhangot kaptak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben a CERN-ben folyó kísérletek, amelyek arra az alapvető kérdésre keresik a választ, hogy miből és hogyan épül fel a világ, mik a végső építőelemek és milyen "habarcs" tartja őket össze.
Pálinkás József elmondta, hogy az idén új rendezvényekkel mutatkoznak be az akadémiai kutatóközpontok és intézetek, amelyek november 19. és 24. között kitárják kapuikat mindazok előtt, akik kíváncsiak a laboratóriumok titokzatos világára.
Az MTA 1997-től emlékezik meg a magyar tudomány ünnepéről. Az országgyűlés 2003-ban hivatalosan a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította november 3-át, azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a tudós társaság megalapítására.