Mikor eredményez a boldogság egészséget?
If, Why, and When Subjective Well-Being Influences Health, and Future Needed Research című áttekintő tanulmányukban Ed Diener és munkatársai megvizsgálják, befolyásolja-e a szubjektív jóllét érzése a fizikai egészséget, és megállapítják, vannak olyan körülmények, amikor igen.
Az Applied Psychology: Health and Well-Being című szaklap tanulmánya olyan vizsgálatok áttekintését adja, amelyekben különböző lehet a szubjektív jóllét (pl. az élettel való elégedettség vagy az élet élvezete) és a fizikai egészség (pl. hosszú élet, kardiovaszkuláris egészség, erős immunrendszer, hosszú telomérák) definíciója egyaránt, azonban Diener és munkatársai azt vallják, a széles megközelítés, a számos különböző metodológia használata a leghatékonyabb az olyan dinamikus és komplex rendszerek megértése érdekében, mint amilyen az emberi viselkedés és egészség.
A University of Virginia és a University of Utah pszichológusai szabadon hozzáférhető cikkükben megállapítják: a kérdésre, miszerint befolyásolja-e a szubjektív jóllét érzése a fizikai egészséget, a tudomány mai állása szerint bizonyosan igennel válaszolhatunk: a jóllét érzése befolyásolja a fájdalomérzékenységet, a betegségprogressziót, az élettartamot, az immun- és kardiovaszkuláris rendszer állapotát egyaránt. Ma már inkább az a megfejtendő, hogy mikor és milyen körülmények között.
Egy vizsgálat szerint például a negatív hangulat szívkatéterezés után rosszabb túlélést jelez előre alacsonyabb iskolai végzettségűeknél, a pozitív hangulat kisebb másnapi vércukorszintet jelez előre nőknél, ha a pár tagjai között veszekedés van, lassabb a sebgyógyulás, Japánban a düh kifejezése javítja az immun- és kardiovaszkuláris rendszer állapotát, az USA-ban rontja stb..
Diener és munkatársai szerint a „mikor és milyen körülmények között” kérdésén túl is igen sok fontos megválaszolatlan kérdés van az elmúlt években fellendült tudományterületen, pl. hogyan lehet hosszú távon is megmaradó módon fejleszteni a jóllét érzését, illetve hogyan és mikor lehet úgy fejleszteni, hogy a kívánt egészségnyereséget érjük el. Van-e olyan küszöbérték, amin túl a jóllét érzésének javulása már nem jár egészségnyereséggel? Hogyan aránylik a magas, illetve alacsony jóllétérzés a testedzés vagy a nemdohányzás pozitív hatásaihoz? Egy vizsgálat szerint azok, akik gyermekkorukban az átlagnál kirívó mértékben vidámabbak voltak, rövidebb ideig élnek; milyen egyéb körülmények között lehet ártalmas a jóllét érzése?
A kutatók – akik azt is bemutatják, hogy mai tudásunk szerint milyen mechanizmusokon keresztül érvényesül a pozitív, illetve negatív hatás – azt is elmondják, hogy a szakterület potenciálisan óriási fontosságú felfedezésekkel kecsegtet, és valószínű, hogy a közeljövőben a klinikusok számára ugyanolyan informatív lesz pácienseik jóllétérzését monitorozni, mint vércukorszintjüket és gyulladásos faktoraikat.
Mint a pszichológusok kifejtik, nyilvánvaló, hogy az egyéneknek felelősséget kellene vállalniuk azért, hogy olyan mentális szokásokat fejlesszenek ki magukban, amelyek lehetővé teszik a boldogságot.
