Szubjektív jóllét idős korban
A Müncheni Egyetem epidemiológusai utánanéztek, milyen mértékben befolyásolják a 70 évesnél idősebbek boldogságát és élettel való elégedettségét a fizikai betegségek és a pszichoszociális faktorok. Az eredményeket a BMC Geriatrics közölte.
A Karl-Heinz Ladwig vezetésével dolgozó kutatók 3600, átlagosan 73 éves idős ember adataira támaszkodtak (50-50% férfi, illetve nő), akik a németországi KORA (Cooperative Health Research in the Region of Augsburg) idősödési vizsgálatban vettek részt. A 30 éve folyó populációs vizsgálat többek között azért is egyedülálló, nyilatkozta Karoline Lukaschek, a tanulmány vezető szerzője, mert a stressz érzelmi életre kifejtett hatását szélesebb, nem-klinikai kontextusban is tanulmányozza (“In the mood for ageing”: determinants of subjective well-being in older men and women of the population-based KORA-Age study. BMC Geriatrics).
A Technical University of Munich munkatársai egy, a WHO által tervezett kérdőívet (WHO-5 Well-Being Index) használtak, amin a szubjektív jóllét érzését 0 és 100 között lehet pontozni. A kutatók elmondják: a válaszadók 79%-a 50 pontnál magasabbra értékelte a szubjektív jóllétét (boldogságát és élettel való elégedettségét), azonban figyelemre méltó, hogy a nők szignifikánsan nagyobb százaléka tartozik a jóllétüket 50 pontnál kevesebbre értékelők csoportjába (nők 24, férfiak 18%-a).
Mint kiderült, bár az alacsony bevételnek és az alvászavaroknak is jelentős a negatív hatásuk, a szubjektív jóllétet leginkább a depresszió és a szorongásos betegségek rontják (depresszió esetén az alacsony elégedettség kockázati aránya OR=4,19 férfiak és 6,83 nők körében, míg szorongás esetén az alacsony elégedettség kockázata OR=8,45 férfiak és 7,31 nők körében). Érdekes továbbá, hogy a rossz fizikai állapot, így pl. a többszörös krónikus betegség csak kis, nem szignifikáns hatással bírt a szubjektív jóllétre. A nők körében még egy tényező volt, ami szignifikánsan növelte az alacsony jóllét-érzés esélyét, ez pedig az volt, ha az illető egyedül élt.
Idősebb emberek esetében tehát kiemelkedő fontossága van a mentális egészséggel kapcsolatos intervencióknak, különösen egyedül élő nők körében, fejtik ki a kutatók, és hozzáteszik: a szubjektív jóllét érzésének kialakítása azért is lényeges, mert az alacsonyabb mortalitási kockázattal jár együtt.
