Kijavítható a tüdőkárosodás?
Egy új, a Cell októberi számában megjelent vizsgálat reménnyel töltheti el az erős dohányosokat, az asztmásokat és azokat, akiknek krónikus tüdőhegesedésük van. Olyan őssejteket fedeztek fel ugyanis, amelyek gyorsan újraépítik az alveolusokat, a tüdő kis léghólyagocskáit. Ez az első lépése lehet a károsodott tüdő kezelésének. Emellett találtak egy olyan molekulát is, amely a tüdőszövet regenerációját vezérli.
Az eddig ismeretlen őssejteket annak kapcsán fedezték fel a kutatók – Frank McKeon, a szingapúri Genom Intézet munkatársa vezetésével –, hogy egereket a H1N1 influenzavírus egyik olyan törzsével fertőztek meg, amely alig különbözött attól, amely 1918-ban a világméretű spanyolnátha járványt okozta (a H1N1 egy másik törzse a 2009-es sertésinfluenzáért volt felelős).
Korábban már vizsgáltak más tüdő őssejteket, azok azonban embrionális őssejtekből fejlődtek ki. A most felfedezett sejtek viszont jelen vannak a felnőttek tüdejében is.
Az egerek tüdejéből vett minták azt mutatták, hogy nem sokkal a fertőzés után a vírus tönkretette a tüdőszövet mintegy felét, az alveolusokat, amelyek életfontosságúak a gázcseréhez. Három hónap múltán azonban a tüdő magától meggyógyult, az alveolusok újraképződtek, köszönhetően az újonnan felfedezett őssejteknek.
Szaporodnak és javítanak
Az őssejtek gyorsan megsokszorozódtak, számuk egyetlen hét alatt az eredeti több százszorosára nőtt. A károsodás helyére vándoroltak, ahol kis, üreg alakú struktúrákat alkottak – ez volt az első lépése az új alveolussá alakulásnak.
McKeon kollégája, Wa Xian, a szingapúri Orvosi Biológia Intézet munkatársa hasonló sejteket izolált emberi tüdőkből, és kimutatta, hogy ezek is üreges struktúrákat képeznek.
McKeon szerint valószínűleg azért nem fedezték fel korábban ezeket az őssejteket, mert az egértüdő károsítására általában bleomycint használnak, és az influenzavírus okozta károsodás sokkal hajlamosabb a gyógyulásra.
McKeon elmondta, hogy leginkább akkor van remény a felfedezés gyakorlati felhasználására, ha megtalálják azokat a legfontosabb molekulákat, amelyek arra késztetik az őssejteket, hogy szaporodjanak és a sérülés helyére vándoroljanak. Ő és munkatársai jelenleg a tüdőgyógyulás helyén található növekedési faktorokat vizsgálják, feltételezve, hogy ezek között lesznek a keresett molekulák. Ezek beadásával emberekben is elő lehetne segíteni a tüdő akut és krónikus károsodásainak gyógyulását. „Korai lenne még azt mondani, hogy a tüdő betegségei gyógyíthatók lesznek, de a kezdeti lépéseket megtettük, és a lehetőségek reményt keltőek” – mondta McKeon.
Kémiai hajtóerő
Kutatók egy másik csoportjának is a Cell közölte legújabb eredményeit; a kutatócsoport vezetője Shahin Rafii volt, a New York-i Weill Cornell orvosi egyetem munkatársa. Ők azonosítani tudtak egy olyan kémiai anyagot, amelynek hatására beindul az alveolusok képződése.
A kulcs a vérerekben rejlik: az erek belső felszínét borító sejtek növekedési faktorokat termelnek, amelyek triggerelik az alveolusképződést. E faktorok közül a legjelentősebb szerepe a mátrix metalloproteináz 14-nek (MMP 14) van.
Rafii és munkatársai úgy fedezték fel ezt az anyagot, hogy egerek egyik tüdejét eltávolították, és ezzel a megmaradó tüdőt arra serkentették, hogy új alveolusokat képezzen. Ha blokkolták az MMP 14 hatását, akkor ez a folyamat elmaradt – így igazolták, hogy az MMP 14 kulcsszerepet játszik az alveolusképződésben.
„A terápiás lehetőségek hihetetlenek” – mondta Rafii, aki azt reméli, hogy ki tudnak majd fejleszteni olyan terápiát, amellyel kezelhetők a tüdő dohányzás okozta károsodásai és más tüdőelváltozások. Az egyik lehetőség az, hogy izolálják az érfalakat bélelő sejteket, megsokszorozzák és arra késztetik őket, hogy MMP 14-et termeljenek, majd reinjektálják őket a betegbe.
