Európa agyra gyúr a következő évtizedben (FRISSÍTVE: hogy lesz?...)
Freund Tamás neurobiológus vezetésével magyar kutatócsoport is részese lesz az Emberi Agy Projekt névre keresztelt kiemelt támogatású uniós programnak.
Az Európai Bizottság hétfőn jelentette be a FET, azaz a jövőbeli és kialakuló technológiák (Future and Emerging Technologies) pályázatának nyerteseit: az Emberi Agy Projekt (HBP/Human Brain Project) és a Grafén Projekt egyenként 1-1 milliárd eurós támogatásban részesül, hogy a résztvevők 10 éven át a világ tudományos élvonalában kutathassanak. A projektek teljes időtartamára kiterjedő tartós finanszírozást az EU 7. keretprogramja (2007-2013), valamint a 2014-2020 közötti időszakra szóló Horizon 2020 program biztosítja.
A HBP 87 európai intézet részvételével 2013 és 2023 között a világ legnagyobb kísérleti létesítményét kívánja létrehozni a modern tudomány egyik legizgalmasabb területének számító agykutatásban. A cél objektív módszerek kifejlesztése az idegrendszeri betegségek felismerésére, továbbá a kóros folyamatok hátterében meghúzódó mechanizmusok megértése és az új gyógymódok felfedezését célzó kutatások felgyorsítása.
A projekt keretében olyan neuroinformatikai, agyszimulációs és szuperszámítógépes rendszereket fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a világ minden részéről összegyűjtött kutatási adatok felhasználásával összetett modelleket alkossanak, ezek működését pedig biológiai adatokkal vessék össze. A végső cél, hogy a kutatók kapcsolatot találjanak az agyműködésért felelős gének, molekulák és sejtek tulajdonságai, illetve az emberi gondolkodás és viselkedés között.
Magyarországról a projektben Freund Tamás akadémikus kutatócsoportja vesz részt az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetéből. A magyar neurobiológusok a legmodernebb anatómiai és élettani módszerek alkalmazásával nyert adatokkal járulnak hozzá az idegsejtek, hálózataik és az egyes agyterületek számítógépes modelljeinek létrehozásához, illetve a modellekből származó hipotézisek helytállóságának kísérletes értékelését végzik. A későbbiekben más hazai laboratóriumoknak is lehetőségük lesz bekapcsolódni a programba.
A Grafén elnevezésű projekt célja az információs és kommunikációs technológiákban a szilíciumot felváltó szénalapú anyag tulajdonságainak vizsgálata és hasznosítása. Ez a legvékonyabb anyag, sokkal jobban vezeti az áramot, mint a réz, ugyanakkor 100-300-szor erősebb az acélnál, és páratlan optikai tulajdonságokkal rendelkezik. A kiemelt projekt több mint 100 kutatócsoportot tömörít, 136 vizsgálatvezetővel, akik közül négyen Nobel-díjasok.
***
FRISSÍTÉS (2013.01.29. 9:11):
Az Emberi Agy Projektről és amagyar részvételről Káli Szabolcs tudományos főmunkatárs (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) beszélt kedden a Ma Reggelben:
