Egyetlen sejt vizsgálatára is alkalmas géppel bővült a HCEMM műszerparkja
Pontosabb diagnózisok és új terápiák kifejlesztését célzó, akár egyetlen sejt vizsgálatára is alkalmas géppel bővült a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) műszerparkja.
A 40 millió forint értékű Chromium Controller műszer, amelynek kezelője a közelmúltban csatlakozott a csoporthoz, kiemelkedő mérési szolgáltatásokra alkalmas. Segítségével egyes sejtek is vizsgálhatók, vagy akár egyszerre több ezer, ez komoly segítség az olyan kutatásoknak, amelyek például pontosabb diagnózisok, új terápiák kifejlesztését célozzák.
A HCEMM kötelékében a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban jött létre az Egysejtes Omikák Műszerközpont, Darula Zsuzsanna vezetésével. Az élőlények molekuláris működését feltérképező vizsgálati módszerek gyűjtőneve, az omika az utóbbi időben gyakran emlegetett fogalom az élettudományok területén. A genomika például a genommal, az élőlények génkészletével foglalkozik, a lipidomika a bennük megtalálható zsírsavakkal, a proteomika a fehérjékkel.
A szegedi csoport küldetése, hogy a HCEMM-ben, illetve a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, a Semmelweis Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen folyó kutatómunka számára széles körű, csúcstechnológiájú molekuláris mérési eljárásokat és szakértelmet biztosítson. A műszerközpont vezetőjét idézve a közleményben azt írták, az új 10x Chromium Controller segítségével már egyes sejtek is elkülöníthetők, csoportosíthatók, gyorsan és nagy tételben, ami lehetővé teszi például, hogy feltárják a daganatokban élő tumorsejtek közti különbségeket és jobban megértsék, miért válnak ellenállóvá bizonyos kezelésekkel szemben.
Mivel ezek a kutatást támogató eszközök rendkívül drágák, így a kapacitások műszerparkokba csoportosulva és egyfajta szolgáltatóközpontként működve állnak fel, így párhuzamosan több kutatócsoport mérési igényei is kielégíthetők akár idehaza, akár külföldön – emelte ki Darula Zsuzsanna.
A műszerközpont vezetője tízéves távlatban elképzelhetőnek tartja az egysejtes diagnosztika elterjedését a lakossági vizsgálatoknál is, ami megteremtené a lehetőségét bizonyos megbetegedések előrejelzésének, illetve a személyre szóló gyógyászatnak
