Bolond-Nobel-díjak 2012-ben
A felesleges és nevetséges, de a tudományt mindenképpen népszerűsítő kutatások éves díjátadó ünnepsége magyar idő szerint péntek hajnalban zajlott a Harvard Egyetemen, a közönség szokásos papírrepülő-dobálása közepette, írja az [origo].
Az IgNobelt – amelynek nevét az ignoble, vagyis alantas, méltatlan, hanyagolható angol szóból képezték – 1991 óta osztják ki. Az alapszabály szerint olyan kutatással lehet elnyerni, amelyet nem lehet vagy nem érdemes megismételni. Az IgNobel-díjjal nem jár pénzjutalom, sőt a díjazottak maguk fizetik az utazási költségeiket is. A Harvard Egyetem Sanders Színházában idén huszonkettedszer vehették a "bolond-Nobel-díjasok" az elismeréseiket.
Az idei felhozatalból nekünk legjobban két japán fiatal – Kazutaka Kurihara és Kodzsi Cukada – furcsa szerkezete tetszett. A SpeechJammer a hosszan, lassan és unalmasan, vagy az éppen érthetetlenül gyorsan beszélő szónokokat, előadókat zavarja össze. A szerkezet szinte fegyverként működik: ha ráirányítják valakire, aki beszél, akkor néhány milliszekundumos késleltetéssel megismétli az elhangzottakat. Mindez rendkívül zavaró lehet az érintett számára. A kutatók szerint az eszköz konferenciákon is igen hasznos lehet, mert segítségével megakadályozható, hogy egy-egy előadó jelentősen túllépje a rendelkezésére álló időt.
Egy másik kutatócsoport a lófarokra ható fizikai erők tanulmányozásáért kapott díjat. Az elterjedt hajviselet tanulmányozása során érdekes összefüggésekre jöttek rá, például arra, hogy milyen sebességgel érdemes ráznunk a fejünket, hogy igazán jól lifegjen a lófarkunk.
A béke IgNobel-díjat az orosz Igor Petrov kapta, aki régi orosz töltényeket apró új gyémántokká alakított át. A kémiai díj Johan Pettersonnak jutott, amiért kimutatta, hogy egy svéd kisvárosban, Anderslövben miért lesz egyes házakban zöld az emberek haja.
Két francia kutató a bélgázokat tanulmányozta. Kutatásaik célja, hogy béltükrözés során a betegek ne robbanjanak fel a bennük termelődő gázoktól.
Agyhalálért is lehetett IgNobelt kapni: egy döglött lazac agyának tevékenységét vizsgálta a négytagú amerikai kutatócsoport. Kiderült, hogy megfelelő statisztikai módszerekkel, trükkökkel még ki is lehet mutatni valamit.
Ha valakinek nem volt elég a bélgázos kísérlet, annak a csimpánzok fenekét és arcát összehasonlító vizsgálatokat is ajánlhatjuk. Kiderült ugyanis, hogy a csimpánzok képesek fényképek alapján egymás arcát és fenekét társítani, és később a hátsóikról is felismerték egymást.
A díjátadó ünnepségről készült film itt látható.
További részletek az [origo] cikkében.
A valódi, Svéd Királyi Tudományos Akadémia által odaítélt 2012-es Nobel-díjak bejelentését október 8-ától várhatjuk Stockholmban.
