Telt hólyag és japán tormás tűzjelző: íme az idei IgNobel-díjasok
A vizelet-visszatartás döntésre gyakorolt hatásának kutatása és a wasabi alapú tűzjelző kifejlesztése érdemelte ki egyebek közt idén a citrom-Nobelnek is nevezett IgNobel-díjat, amelyet tíz kategóriában adtak át a Harvard Egyetemen.
Az 1991-ben alapított IgNobel a Nobel-díj amerikai paródiája, a nemzetközi tudományos élet azon szereplőinek ítélik oda évente, akik tevékenysége látszólag értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vezetett, egyúttal mulatságosnak tűnik. Az alapítók honlapján is közzétett mottó szerint elnyeréséhez a kutatóknak „először meg kell nevettetniük az embereket, majd elgondolkodtatni őket”. Az IgNobel eredményhirdetése minden évben a „komoly” Nobel-díjat megelőző héten zajlik a Harvardon, idén helyi idő szerint csütörtökön adták át.
A 2011-es élettani díjat Anna Wilkinson és társai kapták annak megállapításáért, hogy az ásítás nem ragályos egy teknősfaj egyedeinél. A kémiai díjat japán szakemberek érdemelték ki, akik wasabin alapuló tűzjelző rendszert fejlesztettek ki (wasabi = japán torma). Az orvosi kategória nyertesei azt vizsgálták, milyen hatással van döntéseinkre a vizelet visszatartása, a pszichológiai kategóriában nyertes oslói professzor pedig azt, hogy miért sóhajtunk.
A biológiai díjat az a felfedezés érdemelte ki, hogy egyes bogarak bizonyos ausztrál sörösüvegekkel kísérelnek meg párzani. A „miért szédülnek el a diszkoszvetők és miért nem a kalapácsvetők?” kérdésre keresték a választ a fizikai IgNobel kitüntetettjei.
A citrom-Nobel korábbi díjazottjai között olyan is akad, aki „komoly” Nobel-díjat is kapott, a 2010-es egyik fizikai Nobel-díjasa, Andre Geim tíz évvel korábban élő békák mágneses térben való lebegtetéséért kapott IgNobelt.
A teljes cikk a HVG Online-on olvasható.
