Barátunk úgy tesz boldoggá, mint a szalonna
A szociális interakciók nyomán keletkező szeretethormon boldogságmolekulák termelődését váltja ki, azaz az oxitocin endocannabinoidok révén biztosítja a társas interakciók örömét. Az endocannabinoidok váltják ki a zsíros ételek iránti rajongásunkat is.
Az oxitocin, amit az elmúlt években többek között a barátok és házastársak, a szülők és a gyermekek közötti kötődést kialakító hormonként tartanak számon, hatását az endocannabinoid rendszer stimulálása révén fejti ki, írja a Proceedings of the National Academy of Sciences legutóbbi számának tanulmánya (Don Wei és munkatársai: Endocannabinoid signaling mediates oxytocin-driven social reward).
A University of California, Irvine kutatói egerekben mérték a szociális interakció hatására felszabaduló, a marihuána hatóanyagaira hasonlító hatású endocannabinoidok koncentrációját, és azt találták, hogy a társas interakciók hatására megnő az egyik legfőbb endocannabinoid, az anandamid (a név jelentése: boldogság-, üdvösség-, illetve gyönyörhozó) termelése az agy nucleus accumbens nevű részében, és ez eredményezi, hogy örömtelinek éljük meg a társas interakciókat, írják sajtóközleményükben Daniele Piomelli utolsó szerző és munkatársai.
A társas interakciók és az anandamid-termelődés közötti összefüggés felfedezése után a kutatók annak néztek utána, hogy van-e összefüggés az endocannabinoid és az oxitocin között, hiszen ez utóbbi szociális kapcsolódást támogató szerepe jól ismert. Amikor a vizsgálat során a kutatók stimulálták az egerek oxitocin-termelő agysejtjeit, megnőtt a nucleus accumbens-ben az anandamid-termelés, továbbá az is kiderült, hogy az anandamid receptorkötődésének gátlásával az oxitocin szocializációt elősegítő hatását is gátolni lehet. A további vizsgálatok során Piomelli és munkatársai a kísérleti állatok központi idegrendszerében megakadályozták az anandamin lebontását, aminek eredményeképp nőtt az állatokban a szociális kapcsolódás következtében kialakuló elégedettség (az anandamid lebontását gátló szerrel kezelt egerek több időt töltöttek számukra élvezetes interakcióval, mint a placebóval kezeltek).
Mindezekből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az oxitocin az anandamid-termelés fokozása révén váltja ki kötődést elősegítő hatását. Az oxitocin – a szeretethormon, aminek a szülői magatartás kiváltásában is nagy szerepe van, a remények szerint hatásos lehet az autizmus kezelésében, mivel extrovertáltabbá teszi az embereket, azonban a felhasználását nehezíti, hogy a kismolekulájú fehérjét nehéz bejuttatni az agyba (Mark Ellenbogen és munkatársai:Acute intranasal oxytocin improves positive self-perceptions of personality; Psychopharmacology). Piomelli szerint mindez megkerülhető lehet az anandamid lebontását gátló szerek használatával – azaz az agyban termelődő, saját oxitocin hatásának fokozásával -, amelyeket már jelenleg is számos klinikai vizsgálatban tesztelnek szorongásos betegségek kezelésében.
Rajongásunk a zsírért
Piomelli, az egyik vezető endocannabinoid-kutató, és munkatársai korábbi munkájuk során már kimutatták, hogy az endocannabinoid-rendszer nemcsak a társak, hanem a zsíros ételek iránti szeretetünk fenntartásában is közreműködik. A zsíros íz hatására a vékonybélben megnő az endocannabinoid-termelés, ami tovább fokozza a zsíros étel felvételét (Nicholas V. Dipatrizio és munaktársai: Endocannabinoid signal in the gut controls dietary fat intake. Proceedings of the National Academy of Sciences). Piomelli szerint mindez igen hasznos evolúciós szemszögből, hiszen a természetben az állatok ritkán jutnak zsírhoz, azonban nagy szükségük van rá a sejtek megfelelő funkcionálásához. A kortárs emberi társadalomban viszont a zsírok egyszerűen hozzáférhetőek, ezért ellen kell állnunk a szervezetünkbe épített pozitív visszacsatolásnak, hogy megelőzzük az elhízás és a következményes tumorok kialakulását.
