hirdetés
hirdetés

Alapellátási reformok Magyarországon: a Krónikus Betegségmenedzsment Program

Az elmúlt években az egészségügyi ellátórendszer számos területén, így az alapellátásban is átfogó fejlesztések kezdődtek meg Magyarországon, ahol a praxisközösségek kialakítása jelentette az első lépést. A praxisközösségekre alapozva a krónikus gondozási modell alkalmazása a következő lépés, amely ötvözi az egyes krónikus betegségek evidenciákon alapuló ellátását a napi gyakorlattal, középpontba helyezve a beteget. Az erre az elvre alapuló, a hazai alapellátásban elindult Krónikus Betegségmenedzsment Program jelentősen javította a magyarországi ellátórendszer hatékonyságát.

Az elmúlt években az egészségügyi ellátórendszer számos területén, így az alapellátásban is átfogó fejlesztések és strukturális változások kezdődtek meg Magyarországon. 2021-ben hatályba lépett a praxisközösségi működést szabályozó jogszabályi környezet (1). A jogszabály elsősorban a praxisközösségek preventív szerepét igyekezett erősíteni. Bevezette a prevenciós rendelés fogalmát és a rendelés során végezhető tevékenységek listáját, bár az utóbbiak pontos szakmai tartalmának meghatározása még várat magára. Az alapellátásnak ugyanakkor a krónikus betegségek hatékony gondozásában is kulcsszerep tulajdonítható, egy új gondozási modell praxisközösségi szervezeti struktúrába történő integrálásával biztosítható az a következő fejlesztési lépés, amely a praxisközösségek megalakulásával eddig még nem jött létre. Ezen megfontolások mentén jött létre a Krónikus Betegségmenedzsment Program Magyarországon, amelynek célja a krónikus betegségek korai felismerése, folyamatos nyomon követése és kontrollja, a szövődmények megelőzése, a célszervkárosodás mérséklése és a betegek életminőségének javítása.

A krónikus gondozási modell

Mindezen célok elérését korszerű, gyakorlatorientált protokollok alkalmazása segíti. A program szakmai hátterét a krónikusbetegség-gondozási modell jelenti. A krónikus betegségek egyik jellemző sajátossága, hogy gyakran hosszú ideig fennálló felügyeletet, megfigyelést, gondozást igényelnek. Az alapellátás az egyik legalkalmasabb ellátási forma a krónikus állapotok kezelésére. A jelenlegi rendszer azonban leggyakrabban az akut ellátásra fókuszál, így kevésbé felkészült a krónikus betegségben szenvedők gondozására és szükségleteik kielégítésére, emellett a beteg és az ellátók közötti kommunikáció is sokszor hiányos. Ezen kihívásokra és problémákra reagálva dolgozták ki a krónikus gondozási modellt (2). A modell hat eleme az egyén, a közösség, a szolgáltató és az egészségügyi rendszer kontextusában működik (1. ábra). Ez a modell egy olyan átfogó keretrendszer, amely proaktív és rendszerszintű megközelítéssel törekszik a krónikus betegek ellátási színvonalának emelésére. A koncepció az ellátás különböző színterein és funkcióiban valósul meg: a közösségben, az egészségügyi rendszerben, az önmenedzsment támogatásában, a szolgáltatási struktúrában, a döntéstámogatásban és a klinikai információs rendszerekben, hogy koordinált, betegközpontú ellátást biztosítson a jobb egészségügyi eredményekért. A modell célja, hogy a betegek és az egészségügyi szolgáltatók együttműködjenek egy átfogó gondozási terv létrehozásában, amely magában foglalja a gondozás összehangolását a különböző szakemberek között, a gyógyszeres kezelés optimalizálását és a távoli kommunikációt, középpontba állítva a beteget, és együttműködve a beteg közvetlen környezetével.

A Krónikusbetegség-menedzsment Programban alkalmazott gondozási protokollok szakmai alapjait a fentebb részletezett elvek mentén fektették le. A protokollok tartalmát az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-0001 azonosító számú, Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése elnevezésű projekt keretében kidolgozott, a krónikus betegségek gondozásáról szóló módszertani kézikönyv határozta meg. A korábban elkészült gondozási kézikönyvet nemzetközi és hazai klinikai irányelvek alapján dolgozták ki, majd a társszakmák, valamint a családorvosi szakma képviselőinek, egyetemi tanszékek munkatársainak bevonásával felülvizsgálták, aktualizálták. A program négy, a hazai lakosság egészségi állapotát jelentősen befolyásoló krónikus betegségre fókuszál: a hipertóniára, a diabéteszre, a kardiovaszkuláris betegségekre és a krónikus obstruktív tüdőbetegségre (COPD). Egy további lépésben a kidolgozott protokollokhoz akkreditált távoktatási tananyag fejlesztése történt, amelyet minden háziorvosnak el kellett végeznie, aki részt vesz a programban.

 

A program gyakorlati működése

A Krónikusbetegség-menedzsment Program elindítása az RRF-8.1.1-25-2025-00001 azonosítójú, Alapellátás fejlesztése elnevezésű program keretében az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) együttműködésében történik, a projekt célja, hogy a háziorvosi praxisokban tevékenykedő orvosok korszerű, gyakorlatorientált protokollok alkalmazásával támogassák a népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű krónikus betegségek megelőzését és gondozását. A betegek programba történő bevonása 2025 júliusában kezdődött, elsősorban a szoros praxisközösségben tevekénységet folytató háziorvosok aktív együttműködésére építve. Minden betegségcsoport esetében egy jól strukturált gondozási tervet követnek, amely meghatározott szakmai tevékenységekre épül, és elemeit az adott betegségre specifikusan alakították ki. A beteg bevonásakor részletes egyéni életmód- (táplálkozási szokások, fizikai aktivitás, dohányzási, alkoholfogyasztási szokások) és családi anamnézis felvétele történik, rögzítik a társbetegségeket. Ezt követi a fizikális vizsgálat, amelynek során antropometriai adatokat is felmérnek. Az alapvizsgálatok közé tartoznak még a betegség stádiumának meghatározását segítő laboratóriumi és műszeres vizsgálatok (például EKG, boka-kar index, spirometria, illetve a járóbeteg-szakellátás segítségével szemészeti és ultrahangvizsgálatok), illetve kérdőívek felvétele (például SCORE, GOLD stádium meghatározása). Ezek alapján megállapítható az adott betegnél a krónikus betegség súlyossági fokozata, és ez alapján alakítják ki a terápiás tervet. A terápiás terv részét képezi az életmód-tanácsadás, ha szükséges, dohányzás, illetve túlzott alkoholfogyasztás esetén a miniintervenciók. A gondozás során az adott betegségre specifikus kontrollvizsgálatok ütemezetten történnek, és a program támogatja az önmenedzselés lehetőségét, például vérnyomás-, vércukornapló vezetésével. Példaként a hipertónia gondozási protokolljának összefoglalóját az 1. táblázat mutatja be.

1. táblázat. Hipertónia krónikusbetegség-menedzsment orvosszakmai program

Megnevezés

Adatforrás

Elvárt gyakoriság a program során

Egyes beavatkozások közt eltelt minimális idő

Anamnézis

 

Családi anamnézis

Medikai szoftver/B300-as jelentés

1

 

Társbetegségek

Medikai szoftver/B300-as jelentés

1

 

SCORE2 meghatározás

Medikai szoftver/B300-as jelentés

1

 

Dohányzásról leszokás támogatása

Medikai szoftver/B300-as jelentés

1

 

Eszközös vizsgálatok

 

Boka-kar index

Medikai szoftver/B300-as jelentés

1

 

EKG

Medikai szoftver/B300-as jelentés

1

 

Vérnyomásmérés

Medikai szoftver/B300-as jelentés

1

 

Otthoni vérnyomásmérés

Medikai szoftver/B300-as jelentés

3

3 havonta

Szemészet

Járóbeteg-forgalmi adatok

1

 

Carotis Doppler

Járóbeteg-forgalmi adatok

1

 

Hasi UH

Járóbeteg-forgalmi adatok

1

 

Laborvizsgálatok

 

 

 

Éhgyomri vércukor, ionok, lipidek, kreatinin/GFR, albumin/kreatinin hányados, húgysav, májfunkció, TSH

Laborforgalmi adatok

1

 

Antropometriai vizsgálatok

 

 

 

BMI, haskörfogat

Medikai szoftver/B300-as jelentés

3

3 havonta

Intervenciós beavatkozások, tanácsadás, betegedukáció

 

 

 

Dohányzás

Medikai szoftver/B300-as jelentés

1

 

Túlzott alkoholfogyasztás

Medikai szoftver/B300-as jelentés

1

 

Diétás tanácsadás

Medikai szoftver/B300-as jelentés

1

 

Egészséges életmód

Medikai szoftver/B300-as jelentés

1

 

Az elvégzett tevékenységeket a háziorvos a medikai szoftverben rögzíti. A legtöbb medikai szoftver az egyes bevont betegeknél elvégzett gondozási tevékenységet a protokollnak megfelelően időben is nyomon követi, és figyelmeztet a soron következő feladatokra.

Dokumentáció és finanszírozási rendszerek

A projekt ezen túl egy új típusú finanszírozási modell kialakításával anyagilag is támogatja a programba bekapcsolódó háziorvosi praxisokat, aminek alapja a jelentett tevékenységek alapján történő tételes finanszírozás. A finanszírozáshoz szükséges adatok egy része (anamnesztikus adatok, a fizikális vizsgálat eredményei, a tanácsadások) a háziorvosi jelentésekben (B300) jelenik meg. A járóbeteg-szakellátás keretében végzett vizsgálatok, valamint a laboratóriumi eredmények adatai az érintett szolgáltatók saját jelentéseiből származnak. A Krónikusbetegség-menedzsment Program bevezetését megelőzően a praxisok jelentős műszerfejlesztésben részesültek. A programban lehetőség van az egyébként a járóbeteg-szakellátásban végzendő, de a műszerfejlesztés során beszerzett műszerekkel helyben, a praxisban végzett bizonyos (point of care) vizsgálatok elszámolására is. Ezek leginkább laboratóriumi vizsgálatok (vizelet, albumin/kreatinin hányados) vagy spirometria. A program eredményességét a későbbeikben tovább növelheti a humánerőforrás bővítése, különösen a közösségi kiterjesztett hatáskörű ápolók háziorvosi praxisközösségekbe történő integrálása, ami egyúttal javítja a beteggondozás minőségét, és tehermentesíti a háziorvosokat. De szakmai szempontból fontos szerep hárulhat a praxisközösségekben alkalmazott dietetikusokra és gyógytornászokra is. A humánerőforrás-bővítésre vonatkozó javaslatok egyelőre módszertani ajánlás szintjén jelennek meg a projekt keretén belül.

Összefoglalás

A Krónikusbetegség-menedzsment Program számos olyan elemet tartalmaz, amelyek a krónikus gondozási modellben hangsúlyozott megközelítésekkel szinergiában állnak. A betegek aktív bevonása, a strukturált gondozási folyamatok és a háziorvosi praxisok együttműködése lehetővé teszi a gondozás folyamatos és összehangolt szervezését. Ez a szemlélet hozzájárulhat a krónikus betegségek hatékonyabb kezeléséhez, a szövődmények csökkentéséhez és hosszú távon a betegek életminőségének javításához.

IRODALOM

1. 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelet a praxisközösségekről. Magyar Közlöny 2021;19.

2. Wagner EH, Austin BT, Davis C, Hindmarsh M, Schaefer J, Bonomi A. Improving chronic illness care: Translating evidence into action. Health Aff (Millwood) 2001;20(6):64–78.

Dr. Móczár Csaba PhD, Háziorvos, egyetemi tanársegéd, Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar, Családorvosi Tanszék, Budapest
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés