Agyuk mélyén is különböznek a nők és a férfiak

A férfiak és a nők agya molekuláris szinten is másképp működik, nyilatkozta Catherine S. Woolley, a tanulmány - Sex Differences in Molecular Signaling at Inhibitory Synapses in the Hippocampus - vezető szerzője. Az amerikai Northwestern University kutatói a hippokampusz jelátviteli mechanizmusait tanulmányozták, azét az agyterületét, ami többek között részt vesz a tanulás és a memória folyamataiban, a stresszválaszban vagy az epilepszia kialakulásában.

Sok központi idegrendszeri betegség eltérő arányban vagy különböző formában jelentkezik a nők és a férfiak esetében, azonban jelenleg még nem tudjuk, hogy milyen mértékben és módon működik közre ebben a biológia, illetve a kultúra. Most Woolley és munkatársai egy lényeges biológiai különbséget találtak a két nem között abban a módban, ahogy a hippokampusz szinapszisainak molekuláris szabályozása működik. Mint a kutatónő kifejti: ennek alapján arra is következtethetünk, hogy a férfiak és a nők agya különbözőképpen reagál azokra a gyógyszerekre, illetőleg élményekre, amelyek a szinaptikus jelátviteli útvonalakat befolyásolják.

Az agy nemi különbségeinek tanulmányozása nem azért fontos, folytatja Woolley, hogy kiderüljön, melyik nem a jobb a térképolvasásban, vagy hogy rájöjjünk, miért választ több férfi vagy nő egy adott foglalkozást, hanem azért, mert ennek révén tudjuk elérni, hogy a biológiai és orvostudományi eredmények mindkét nem számára hasznosak lehessenek.

A kutatók az endocannabinoid rendszer tanulmányozása kapcsán figyelték meg, hogy egy kísérleti szer (URB-597) növeli az egyik legfőbb endocannabinoid, az anandamid hatását, aminek következtében csökken bizonyos neurotranszmitterek kibocsátása – de csak nőstény állatok esetében, hímek esetében a szernek nem volt hatása (a nemek közötti különbség nem volt összefüggésben a keringésben lévő nemi hormonok mennyiségével).

Az endocannabinoid rendszer napjainkban igen sok klinikai vizsgálat tárgya, mivel az endocannabinoidok számos fiziológiai folyamat szabályozásában vesznek részt, így pl. a motiváció, a memória, az étvágy vagy a fájdalom regulációjában, ezért annak megértése, hogy hogyan működik az endocannabinoidok szintézisének, kibocsátásának és lebontásának kontrollja, széles körű következményekkel fog járni a normális és a patológiás agyi funkció befolyásolásával kapcsolatban, fejti ki a kutatónő, aki saját bevallása szerint 20 évig aktívan kerülte az agy nemi különbségeinek vizsgálatát, azonban saját kísérletes adatai mára meggyőzték, hogy a férfiak és nők agyi működése közötti különbségek igenis valósak. A kutatónő azt is hozzáteszi, hogy jelen vizsgálatait kísérleti állatokon (patkányok) végezte, de az eredményeknek fontos következményei vannak az emberekkel kapcsolatban is, már csak azért is, mert az URB-597-et és az endocannabinoid rendszerre ható számos egyéb molekulát jelenleg is vizsgálják humán kísérletekben, és ezeknek a vizsgálatoknak a végzői minden bizonnyal nincsenek tisztában azzal, hogy e rendszer manipulálása különböző hatással bír a nemekre. Ráadásul az idegtudományi alapkutatások 85%-át hím állatokon, illetve hím állatokból származó szöveteken és sejteken végzik – ennek mostantól meg kell változnia, magyarázza Woolley, hiszen mindkét nemet tanulmányozni kell ahhoz, hogy ki tudjuk deríteni mi azonos és mi különböző a nemek között.

A cannabinoidok a sejtmagba mennek

A cannabinoidokról – ezek a szervezet által termelt endocannabinoidok és a kender, azaz a Cannabis sativa több mint 60 féle hatóanyaga - a közelmúltban kiderült, hogy nemcsak a sejtfelszíni CB₁ és CB₂ receptorokra hatnak, hanem a sejtmagban lévő peroxiszóma proliferátor-aktivált receptorokra (PPAR) is (Cannabinoids go nuclear: evidence for activation of peroxisome proliferator-activated receptors; British Journal of Pharmacology). A cannabinoidok PPAR-receptorokhoz való kötődése lehet felelős neuroprotektív, gyulladásgátló, antidiabetikus és hiperlipidémia ellenes hatásukért. Mindez a nemekre való eltérő hatáson kívül is számos igen érdekes kérdést vet fel: Az endocannabinoid rendszer modulációja mely esetekben vezet PPAR-mediált hatásokhoz? Módosul-e azon betegek endocannabinoid-szintje, akik diszlipidémia vagy 2-es típusú cukorbetegség miatt hosszú távú PPAR-agonista farmakoterápiában részesülnek (pl. gemfibrozil vagy rosiglitazone)? Megváltozik-e a diszlipidémiában vagy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők endocannabinoid-profilja?

E kérdések következtében pl. már azt is vizsgálják, hogy a PPAR-agonista gyógyszerek hatnak-e a sejtfelszíni CB₁ és CB₂ receptorokra, így pl. Richard Priestley és munkatársainak kutatásából kiderült: igen, a koleszterincsökkentő fenofibrate pl. a PPAR-receptorokon kívül is ugyanazokra a receptorokra hat, mint a marihuána hatóanyagai (A potential role for cannabinoid receptors in the therapeutic action of fenofibrate; The FASEB Journal), ezért a szer gyártója a koleszterincsökkentésen túl a jövőben esetleg be akarja vetni fájdalom- és hányinger-csillapítóként, étvágynövesztőként vagy depresszióellenes szerként is.