Barabási: A Covid a tudomány számára vissza nem térő alkalom

Azt mondja, a koronavírus-járvány hálózati probléma, amihez hálózati szemlélet szükséges. Hogyan vizsgázik a világ, illetve Magyarország ebből a szemléletből?

Ellentmondásos helyzet, hogy a vakcina által minden eszköz megvan arra, hogy a pandémia ellen harcoljunk, mégis egy új hullámmal állunk szemben, a vakcinát megtagadók hullámával. Bostonban például, ahol 83 százalékos az átoltottság, nincs újabb hullám, Tennessee-ben viszont 20 százalékos átoltottságnál dühöng a járvány, tele vannak a kórházak. A beoltottak is megfertőződhetnek azok miatt, akik nem oltják be magukat. Figyelembe kell venni, hogy a társadalom egy nagy százaléka különböző okokból fél a vakcinától. Jogos félni, de van egy társadalmi kötelezettség is, tehát ha nem oltatom be magam, nemcsak magamnak okozok kárt, hanem a környezetemnek is. Magyarország azáltal, hogy védettségi igazolványhoz kötött nagyon sok tevékenységet, sokat haladt előre. Ízlésem szerint még fenntartottam volna egy darabig a védettségi igazolványt, ezáltal hatva azokra a tömegekre, akik bizonytalanok, mégis hajlandók elfogadni az oltást a kényelmük érdekében.

A BarabasiLab elsőként dolgozott a koronavírus gyógyszerek hálózati orvoslás alapján való rangsorolásán. Hogy látja most, hozhat ez áttörést a Covid gyógyításában?

A bostoni hálózatkutatási intézetben Alessandro Vespignani és kutatócsoportja a Fehér Ház, a WHO számára megjósolta a járvány terjedését, mikor lesz a következő hullám, milyen intézkedések hatékonyak. A szintén az intézeten belül működő BarabasiLab az orvostudomány által már használatos szerek hálózatalapú rendszerezésével-elemzésével vette ki a részét a járványkutatásból.

Új orvosságok keresése nem járható út, ha hónapokon belül kell megoldást találnunk. Rengeteg egészségügyi és biztonsági szűrőn kell átmennie az új kémiai anyagoknak a klinikai jóváhagyásig, az engedélyeztetésig, ami legalább évtizedes folyamat. Ahogy jött a Covid, szinte az első perctől nyilvánvaló volt, hogy rövid távon az a megoldás, ha találunk olyan már létező orvosságot, amelyik alkalmas a kezelésre. Hat-hétezer között mozog azoknak az orvosságoknak a száma, amelyek piacon vannak a világon és alkalmasak lehetnek erre a célra.

A hálózatelmélet eszközeivel megjósoltuk, hogy melyek azok az orvosságok, amelyek a sejthálónak azon könyékét támadják meg, ahol a Covid is támad. Ezt követően bostoni és massachussets-i kollégáink letesztelték először az általunk javasolt, majd a többi orvosságot. A módszertani felfedezés jóváhagyott néhány gyógyszert, amit használtak már koronavírus ellen és javasolt újakat, amelyek egy része klinikai kutatás alatt áll. A munkánk egyik legfontosabb része, hogy sikerült egy módszertant tökéletesíteni és kísérletileg tesztelni, ami a következő alkalommal sokkal gyorsabban bevethető, hatékonyabban használható.

Úgy gondolok a Covidra, mint a tudomány számára vissza nem térő alkalomra. Ez volt az első pandémia, aminek minden részlete mérve lett, és amire minden ország különbözőképpen reagált. Ennek köszönhetően az emberiség sokkal felkészültebb lesz a következő világjárványra, mert addigra teljesen ki lesz analizálva, mi működött, mi nem.

A teljes beszélgetést ITT olvashatja