A minimális agyi sérülés is poszttraumás stresszre hajlamosít
Még ha az agyi sérülés olyan enyhe is, hogy csak egy hiperérzékeny képalkotó módszerrel lehet kimutatni, akkor is hajlamosíthatja a harcban résztvett katonákat a poszttraumás stresszre – ezt mutatta ki az amerikai Rochesteri Egyetemen végzett vizsgálat.
A kutatás eredménye nagyon fontos azoknak az orvosoknak a számára, akik a leszerelés után kezelik a katonákat, s megpróbálják szétválasztani a poszttraumás stressz (posttraumatic stress disorder, PTSD) és a minimális agyi trauma (traumatic brain injury, TBI) tüneteit, s ennek megfelelő terápiát beállítani. Mindeddig nem tudtuk, milyen kölcsönhatás áll fenn a PTSD és a TBI között. A Rochesteri Egyetem kutatói úgy gondolják, hogy ők mutattak ki először olyan kapcsolatot a két állapot között, amelyet fejlett képalkotó eljárásokkal igazolni lehet. Eredményeiket a Journal of Head Trauma Rehabilitation című folyóirat közölte.
„A legtöbben azt hiszik, hogy lényegében a heves harcok élményei által okozott krónikus stressz váltja ki a PTSD-t. Vizsgálatunk kiegészítette ezt a képet, megmutatva, hogy egy fizikai behatás, például egy közeli bombarobbanás szintén szerepet játszik e szindróma kialakulásában” – mondta a kutatás vezetője, dr. Jeffrey B. Bazarian, a veteránok agysérüléseinek szekértője.
A becslések szerint 2008-ig 320 000 amerikai katona szenvedett el agyrázkódást Irakban és Afganisztánban. Dr. Bazarian kutatásában 52 olyan Nyugat-New York-i személy vett részt, akik 2001 és 2008 között teljesítettek katonai szolgálatot valamelyik harctéren. A vizsgálatot leszerelésük után mintegy négy évvel végezték el.
A kutatók a harc során átélt stresszt egy standard kérdőívvel, a Walter Reed Kutatóintézet Combat Experiences Survey kérdőívével mérték fel. A feltett kérdések többek között a bevetések intenzitására, a robbanószereknek való kitettségre, a járműbalesetekre, az elesésekre és a megtámadtatásokra, valamint a lesből való megtámadtatásra vonatkoznak és arra, hogy ismert-e a személy valakit, aki elesett vagy súlyosan megsérült. A vizsgált személyeken MRI vizsgálatot végeztek, valamint egy érzékenyebb tesztet is, a diffúziós tenzor képalkotást (DTI), amellyel az axonok sérülése mutatható ki, az a fajta neuronális károsodás, amelyet az agyrázkódás okoz.
Az eredmények szerint a vizsgált 52 New York-i veterán közül 30 szenvedett el legalább egy enyhe agyi traumát, és közülük 7-en egynél többet. A leszerelt katonák 60%-ával fordult elő, hogy robbanásközelben tartózkodott a harcok során.
Mind az 52 veteránnak volt egy vagy több PTSD tünete, és 15-en közülük megfeleltek a PTSD kritériumainak, ami egy súlyos, romboló hatású betegség. A PTSD tünetek súlyossága korrelált a DTI scaneken látott axonális károsodás mértékével.
Emellett 5 veteránban az MRI scan is rendellenességeket mutatott, és az ő PTSD-jük sokkal súlyosabb volt, mint a többieké, akiknél az MRI normális volt – írja a Science Daily.
Érdekes módon a PTSD súlyossága nem függött össze az enyhe agyi trauma klinikai diagnózisával. Ez arra utal, hogy az enyhe TBI úgy is előfordulhat, hogy a személynél nem lép fel tudatvesztés vagy amnézia – a diagnózis felállításakor ezeket tartják az enyhe TBI tipikus jeleinek –, de a sérülés mégis hajlamosabbá teszi a személyt pszichiátriai betegség kialakulására, ha a trauma mellett extrém krónikus stressznek van kitéve.
„Eredményeink azt jelzik, hogy ez a fajta idegkárosodás csak DTI/MRI-vel mutatható ki. Bár a költségek és egyes képalkotó műszerek korlátozott hozzáférhetősége miatt nem valósítható meg, hogy volt katonák ezreit szűrjük agykárosodásra nézve, vizsgálatunk aláhúzza annak szükségességét, hogy egyszerűbb, de pontos és jól használható teszteket kell kidolgozni, amelyek ki tudják mutatni az enyhe agyi traumát is” – mondta dr. Bazarian.