Kik fogékonyabbak a poszttraumás stresszre?
A poszttraumás stressz szindrómára (PTSD) való fogékonyságot részben bizonyos génváltozatok jelenléte határozza meg – állapították meg amerikai kutatók.
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatócsoportja az 1988-as örmény földrengés túlélői között vizsgálódott, 12 család összesen kétszáz családtagjának adatait, DNS-mintáit elemezték.
A DNS-vizsgálatokból kiderült, hogy azok, akik a hangulatot befolyásoló szerotonin termelődéséhez köthető két gén bizonyos változatait hordozták, nagyobb valószínűséggel mutatták az események után a PTSD tüneteit.
A PTSD bármely traumát okozó tapasztalat után kialakulhat, legyen az háború, természeti katasztrófa, baleset vagy gyerekkori bántalmazás. Tünetei között van a fájdalmas emlék gyakori, önkéntelen felidézése, az érzelmileg dermedt vagy éppen túlérzékeny válasz a veszélyre, és minden olyan helyzet kerülése, amely emlékeztet az eredeti traumára. Becslések szerint egy adott időpontban a lakosság 3 százalékát érintheti a PTSD valamely okból.
A 7,1-es erősségű örményországi földrengés 1988. december 7-én történt és legalább 25 ezer embert ölt meg. A tanulmányba bevont emberek 90 százaléka látott holttesteket, 92 százalékuk pedig súlyosan sérült embereket.
A szóban forgó két génváltozat, amely valószínűbbé tette a poszttraumás tünetek felbukkanását, a TPH1 és a TPH2 jelű volt – ismertette a BBC hírportálja a Journal of Affective Disorders című szakfolyóiratban közzétett tanulmány alapján. A kutatók azt feltételezik, hogy ezek jelenlétében kevesebb szerotonin termelődik, ezért a traumán átesett emberek közül azok, akik ezeket a módosulatokat hordozzák, esendőbbek a PTSD-vel szemben.