A migrén átrendezi az agyat
A migrénes rohamok kapcsán olyan hosszú távú változások állnak be az agy szerkezetében, melyek megnövelik bizonyos agyi léziók kialakulásának esélyét – írja a Neurology című lap.
A koppenhágai egyetem kutatói hat olyan populációs vizsgálat és 13 klinikai vizsgálat adatai alapján jutottak a fenti következtetésre, melyek a migrén, az agyi elváltozások, a néma, tünetmentes eltérések és az agy térfogata közötti lehetséges összefüggéseket elemezték.
A szerzők olyan betegek MR-felvételeit tekintették át, akiknél gyakori migrénes rohamok vagy aurával kísért migrén jelentkezett, és az így kapott adatokat olyan betegek adataival vetették össze, akik nem szenvedtek migrénben. Az eredmények azt jelezték, hogy az aurával kísért migrén eseteinek 68 százalékában nagyobb volt a fehérállományi károsodások előfordulásának aránya, szemben a nem migrénes betegekkel. Gyakori migrénes rohamok esetén 34 százalékkal nagyobb volt a fehérállományi léziók valószínűsége, mint migrén nélkül. Aurával kísért migrén eseteiben 44 százalékkal nagyobb arányban találtak infarktusszerű agyi eltéréseket, melyek a vérellátás zavarára utalnak az adott területen, mint aura nélküli migrén kapcsán. Az agyi volumen változásai sem számítottak ritkaságnak gyakori migrénben, illetve aurával járó migrénben, szemben az ilyen eltérések nélküli esetekkel.
A közlemény szerzői így magyarázzák megfigyeléseiket: „Mostani vizsgálatunk felveti, hogy a migrén a strukturális agyi eltérések kockázati tényezője lehet. A migrénben nem szenvedő kontrollszemélyekhez képest, migrénhez társulva nagyobb arányban tudtunk kimutatni fehérállományi eltéréseket, infarktusra emlékeztető léziókat, valamint a szürke- és fehérállomány térfogateltéréseit.”
A Migraine Research Foundation adatai szerint a migrén a top 20-ban van, már ami a világ leggyakoribb, munkaképtelenséget okozó betegségeit illeti. Az Egyesült Államokban minden 10. másodpercben történik sürgősségi osztályos vizit migrén vagy fejfájás miatt. Az ennyire gyakori megbetegedések esetében a szakemberek fontosnak tartják, hogy minél több ismerettel rendelkezzünk arról, hogy a migrén hosszú távon miként befolyásolja az agy állapotát. Hozzáteszik azt is, hogy az amerikai neurológus társaság (American Academy of Neurology) és a Fejfájás Konzorcium (US Headache Consortium) nem javasolja MR-vizsgálat végzését, ha a migrénes beteg neurológiai vizsgálata nem jelez eltérést. „Csak azokban az esetekben van szükség MR-vizsgálatra, amikor a fejfájás atípusos, mintázata a közelmúltban megváltozott, vagy egyéb tünetek (például görcsroham) vagy fokális neurológiai tünetek is kísérik – javasolják a szerzők. − Infarktusszerű léziók észlelésekor fel kell mérni a stroke kockázatát. A volumetriás MR-vizsgálat továbbra is kutatási fázisban lévő módszernek tekinthető.”
A vizsgálat vezetője, dr. Messoud Ashina további kutatásokat tart szükségesnek a migrén és a hosszú távú strukturális eltérések közötti összefügések teljes körű feltárásához. „A migrén az átlagpopuláció 10-15 százalékát érinti, és jelentős személyes és társadalmi terhet jelent – teszi hozzá. – Reményeink szerint a további kutatások segítségével tisztázhatjuk, hogy az agyi struktúra miként függ össze a rohamok gyakoriságával és időtartamával. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy ezek a léziók befolyásolhatják-e az agy működését.”
Olasz szerzők idén ugyancsak arról számoltak be, hogy a migrénes betegeknél nagyobb arányban mutathatók ki anyi eltérések, szemben migrénben nem szenvedő társaikkal. A pennsylvaniai egyetem közelmúltbeli vizsgálata során felmerült, hogy a migrén oka az agyi erek eltérése lehet, melynek következtében zavart szenved az agy vérellátása.
