Új fejezet nyílhat az állami meddőségi rendszer előtt
A hazai meddőségi ellátás helyzetéről és a szektor jövőjéről beszélt az Mfornak Kovács Péter, a Dunamenti REK Reprodukciós Központ orvosigazgatója, aki az egészségügyben kötelező nyilatkozatstop eltörlése és az állami gigaközponttá egyesítés óta most szólalt meg először a nyilvánosság előtt.
Kovács Péter az Mfornak beszélt a szektor átalakulásának nehézségeiről, a sajtóban megjelent téves információkról, valamint a hazai asszisztált reprodukció jövőbeli kilátásairól és hiányzó lehetőségeiről is.
A meddőségi centrumok 2019-ben kezdődött állami felvásárlása bizonytalanságot hozott a szakmába, hiszen a korábbi kiszámítható magánszférából egy olyan gigaintézménybe csöppentek, amelynek céljait és mozgatórugóit a mai napig sokan nem értik teljesen.
Az orvosigazgató felidézte, hogy az átállást nehezítették a pandémia kihívásai, a közbeszerzési eljárások nehézségei, valamint a folyamatos szervezeti változások is, amelyek miatt hosszú távon nehéz volt tervezni. Ezzel együtt kiemelte a pozitív változásokat is, mint például a szakma összekovácsolódását, a nyolc intézet közötti jobb kommunikációt, az eszközfejlesztéseket és a volumenkorlátok eltörlését, amelyek révén elkerülték a más egészségügyi területeket sújtó súlyos szakemberhiányt.
Az utóbbi időszak kritikáival kapcsolatban visszautasította az intézetet érintő alaptalan pénzügyi vádakat és a túlzó sajtóhíreket. Rámutatott, hogy a terület egyik legnagyobb problémája kezdetben a hiteles adatszolgáltatás hiánya volt, ami miatt sokszor megalapozatlan kritikák érték az ellátórendszert. A várólistákkal kapcsolatban elmondta, hogy érdemi várakozási idők nincsenek, a páciensszám csökkenését pedig elsősorban a szülőkorú nők számának demográfiai zsugorodása, az elvándorlás és a gyermekvállalási kedv csökkenése okozza, nem pedig az ellátórendszer hibája.
A hazai rendszer versenyképességét és jövőjét érintve hangsúlyozta, hogy a nemzetközi gyakorlathoz képest komoly hátrányt jelent a petesejtdonáció és az embriók genetikai szűrésének hiánya a jogszabályi környezetben, különösen a negyven év feletti korosztály számára. Bár a szociális petesejtfagyasztás tavaly nyáron elindult, a lakossági edukáció még gyerekcipőben jár. Zárásként kiemelte, hogy a rendszerben komoly tartalékok rejtőznek, és a megfelelő jogi szabályozásokkal, valamint a petesejtdonáció bevezetésével jelentősen növelhető lenne a sikeres kezelések száma.
