Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet Dr. Patócs Attila cikkei

A hyponatraemia korrekciójának fő indikátora a neurológiai tünetek fennállása, melyek rendszerint akkor jelentkeznek, ha a szérum nátriumszintje 120 mEq/l alá csökken.

Hyponatraemia gyanújakor fontos a szérum- és vizeletozmolaritás, illetve a vizelet-nátriumkoncentráció ismerete.

Nőkben a hyponatraemia fokozza az osteoporosis és a nagy osteoporoticus csonttörések előfordulásának esélyét.

A vízmérgezés ritka kórállapot, melynek hátterében az áll, hogy a vízbevitel mértéke meghaladja a vese nátriumkiválasztó képességét.

Vizsgálni kell, hogy a csont a plazma nátriumkoncentrációjának akut puffereként szolgálhat-e hosszan tartó, kimerítő fizikai terhelés során.

A női infertilitás prevalenciája az életkor előrehaladásával rohamosan nő, 35−39 éves életkorban minden harmadik nőt érint, ugyanakkor sokan halasztják későbbre az első gyermekvállalást, nemritkán a 35 éves életkor utánra.

A prolaktin az egyik leggyakoribb hormon, melynek a vérből meghatározott koncentrációja sokszor mutat kóros eredményt a laboratóriumi leleten. Betegséget jelez-e vagy esetleg a laboratóriumban történik valami, ami zavarja a mérést és a kapott eredményt? Ezekre a kérdésekre kíván választ adni ez a rövid összefoglalás, amiben áttekintjük azokat az állapotokat, amikor indokolt a prolaktin koncentrációjának meghatározása, valamint kitérünk azokra az élettani állapotokra és a mérési sajátosságokra, amelyek döntően befolyásolhatják a mért eredményt.