Trautmann Balázs cikkei

Központi támogatással is

Néhány évvel ezelőtt még az íróasztalok felét elfoglalták a számítógép monitorok, mígnem megjelentek a szaküzletek polcain az első színes TFT LCD, azaz lapos képernyős változatok.

Az akkor csillagászati árakba kerülő képernyők viszont a gyártás felfutása és a gyártási technológia fejlődése miatt egyre olcsóbbakká váltak, így lassan megéri az elavult, meghibásodott hagyományos katódsugárcsöves (CRT) eszközöket lecserélni, vagy az új konfigurációt már LCD-monitorral megvásárolni. Az árakra jellemző, hogy jelenleg annyiért vásárolható meg, amennyit egy-két éve az azonos képátló méretű, átlagosan jó minőségű monitorért kértek a kereskedők. A képernyők egy részét a Sulinet Expressz Program keretein belül, állami támogatással is meg lehet vásárolni.

De miért is éri meg vékony képernyőt venni? A válasz többrétű is lehet. A külalak egyértelműen szebb, hiszen a gyártó cégek túlnyomó többsége igen nagy fontosságot tulajdonít a megfelelően elegáns és praktikus kialakításnak. Egy igényes LCD-kijelző akár a dolgozószoba vagy a munkahelyi íróasztal dísze is lehet. Az LCD-technológiának köszönhetően a képernyő sokkal erősebb, fényereje egyenletesebb, mint hagyományos vetélytársaié. Nem árt azonban odafigyelni arra, hogy a háttérvilágítás fényerejét megfelelően állítsuk be, hiszen fárasztó lehet a szemnek órákon keresztül nézni a túl világos, zavaróan fényes képernyőt.

Spam-áradat a világhálón

Aki egy élő, gyakran használt internetes levélcímmel rendelkezik, valószínűleg találkozott már kéretlen levelekkel, más néven levélszeméttel vagy „spam”-mel. A jelenség elkeserítő: az ember hamar elunhatja, hogy beérkezett leveleinek jelentős – akár meghatározó – része ebbe a kategóriába tartozik, legyen szó Szaddám Huszein vagy egy nigériai bank kincseinek kimentéséről, férfiasságnövelő vagy hajnövesztő eszközökről, pénzt hozó böngészésről.

A helyzet bonyolultabb, mint a hagyományos levelesládák esetén, hiszen a jobb társasházakban a reklámleveleknek külön tárolójuk van, így a postaláda ezeknek legalább egy részétől mentesül. Az e-mail-fiók azonban készségesen elnyel mindent, majd a gyanútlan felhasználó elé önti tartalmát – gyakran a még kedvezményesen is drága modemes idő kárára.

De mit is nevezünk levélszemétnek? A levélszemét a tömegesen küldött, kéretlen – az esetek döntő többségében kereskedelmi tárgyú – elektronikus levél. A leveleket nagy mennyiségben küldözgetik a feladók, gyakran álcázva, különben esetleg célba sem érne. A küldők némelykor ingyenes szolgáltatókon keresztül is dolgoznak, illetve gyakran a rosszul beállított és sebezhetőnek, feltörhetőnek bizonyult vállalati szervereket használják fel a küldemények elindítására. Ezzel a lépéssel ráadásul egy jobban csengő nevű feladót is nyernek, hiszen az ismerősöktől vagy az ismert nevű vállalatok munkatársaitól kapott levelet az ember hamarabb nézi meg.

Sérült adatok, ideges felhasználók

Ritkaságszámba megy az olyan otthoni vagy munkahelyi számítógép Magyarországon, amelyet még ne látogatott volna meg valamilyen vírus. Megsérült adatok, ideges felhasználók, nevünkben továbbküldött levelek tucatjai, rosszabb esetben az operációs rendszer újratelepítése jelzik a hívatlan digitális kártevő tevékenységét. Az idei év első hét hónapjában valamelyest növekedett a vírusaktivitás – jelentette be a Trend Micro. A jelentés szerint a rosszindulatú kódok között továbbra is a féreg típusú vírusok vannak túlsúlyban. A közepes és nagy kockázatot jelentő vírusokról szóló riasztások világszerte mintegy 40 százalékos növekedést mutattak 2003 első felében 2002 azonos időszakához képest.

A legutóbbi támadások során kevesebb gép fertőződött meg, a károk is kisebbek voltak, és a támadás lefolyása is rövidebb volt, mint a nagy támadások, például a Melissa vagy a Love Letter férgek esetében három-négy évvel ezelőtt.

Ennek a trendnek két oka van. A valódi kódolási ismeretekkel rendelkező vírusírók száma folyamatosan csökken, s ez több teret nyújt az amatőrök számára, akik a régebbi vírusok újrafeldolgozott változatait készítik el – általában sikertelenül. Az általuk használt elcsépelt trükkök – amelyekkel a felhasználókat arra próbálják rávenni, hogy rákattintsanak a fertőzött fájlra – 2003-ban egyre csekélyebb eredményt hoznak, hacsak nem párosulnak valamilyen új trükkel, például az e-mailes csalással. A másik – sokkal fontosabb – ok a kiváló minőségű vírusvédelmi és e-mail-szűrő rendszerek elterjedt alkalmazása, amely nagymértékben csökkentette a vírusok hatását a vállalati hálózatokra.

Digitális képvadászat

Egyre nagyobb teret hódítanak a különböző digitális képek és filmfelvételek készítésére alkalmas eszközök. A folyamatos akcióknak, kedvezményes vásárlási lehetőségeknek köszönhetően a digitális fényképezőgépek szinte mindenki számára elérhető árkategóriába kerültek. A rögzített fényképek tárolásához nincs szükség a film előhívására, hiszen a számítógép merevlemezére letöltve, esetleg CD-re kiírva megőrizhető a felvétel.

A digitálisan rögzített fényképfelvételt kezelni is könnyebb, mint a hagyományos, papírra vagy diafilmre került emlékanyagokat. Ha az elkészített felvételt mégis papíron kívánjuk viszontlátni, annak sincsen akadálya: a számítógépre került képet egy fotónyomtatón keresztül házi körülmények között is ki lehet nyomtatni egy különleges papírra. Sőt, az újabb nyomtatók és készülékek már számítógép közbeiktatása nélkül is képesek erre. A rosszul sikerült felvételek pedig egy fillérbe sem kerülnek, hiszen a fényképezőgépbe épített kisméretű képernyőn (az LCD-n) megtekinthetjük az elkészült képet, és ha nem tetszik, egy gombnyomással törölhetjük.

Az alapkategória esetén nem lehetnek túlzott elvárásaink. A kis felbontású, jellemzően 640x480 képpontos felvételek tárolására mindössze néhány megabájtnyi beépített tárterület szolgál. Nem minden készülékre jellemző a memóriabővítő kártya, amelynek segítségével további képeket lehet tárolni. A fényképezőgép felépítése is meglehetősen egyszerű, a legtöbb gépben még optikai zoom sincs, csak digitális. A hátsó kijelzők mérete szintén kicsi. A gép fényérzékenysége alacsony, vagyis használata elsősorban szép időben ajánlott.

Dobban a mobiltelefon

Amerikai kutatók egy olyan eszközt fejlesztettek ki, amely mobiltelefonhoz csatlakoztatva képes a felhasználók légzési és szívműködési funkcióinak mérésére, illetve a kapott adatok továbbítására. A fejlesztést végző Lucent Technologies Bell Labs munkájának gyümölcse egy antenna és egy érzékelő – ezzel a mobiltelefonra illesztett és a test elé helyezett eszközzel követhetővé válik a légzés- és a pulzusszám.

A kutatók megoldást találtak a telefon kibocsátotta és a mellkas, a tüdő és a szív által visszavert mikrohullámok mérésére, s ennek alapján birtokába juthattak a keringésre és a légzésre vonatkozó adatoknak. Ezek az információk a mobilkészüléken és a meglévő telefonhálózatokon keresztül azonnal tovább is küldhetők a megfelelő egészségügyi központokba, ahol az orvosok képesek tanulmányozni azokat.

A számítások szerint nem kevesebb mint 100 millió amerikai szenved olyan krónikus betegségekben, amelyek a szívet és a tüdőt érintik. Mivel az idősebb korosztály népessége egyre nő, igen fontos volt, hogy kifejlesszenek egy olyan egyszerű és mobil megfigyelő készüléket, amely a kórházakon kívül működik, miáltal költségtakarékosabbá válhat az egészségügyi ellátás, illetve csökkenhet a kórházak és más egészségügyi intézmények leterheltsége.

A hangnavigációtól a webkameráig

A számítástechnika eszközeit évtizedek óta felhasználják a gépkocsikban, de ez idáig inkább az autó működtetésének, hajtómű-, futómű-, fék- és egyéb rendszereinek vezérlését, irányítását bízták rájuk. Néhány éve már az utastérben is központi szerepet kapnak a kisméretű, beépített vagy rögzíthető számítógépek.

A felsőkategóriás autók után már a középkategóriában is egyre-másra jelennek meg azok a különböző tudásszintű eszközök, amelyek főként a navigációt segítik, illetve a hűtő-fűtő rendszereket és a fedélzeti zenelejátszó, illetve rádióberendezéseket vezérlik. Több autógyártó céghez hasonlóan a Honda is lépést tart ezzel az irányzattal. Az IBM segítségével közösen fejlesztettek ki egy olyan hangvezérlésű navigációs rendszert, amelynek lelkét az IBM ViaVoice beszédfelismerő technológiája alkotja. Az új rendszerrel először a 2003-as Honda Accordok tulajdonosai találkozhatnak. Az eddig használt berendezésektől eltérően – amelyeknél elsősorban érintőképernyőn keresztül történt az adatbevitel és a kérések továbbítása – a vezető ezúttal szóban kérheti az útmutatást a navigációs rendszertől. Ez annyit jelent, hogy elég csupán a kormányon lévő gombot lenyomnia, majd beszélnie a számítógéphez, s a berendezés szóban közli vele a szükséges tudnivalókat. A rendszer jelenleg körülbelül százötven, előre betáplált angol parancsot ismer (például: „Keresd meg a legközelebbi benzinkutat!”).

A Volvo a Microsoft segítségével dolgozta ki saját rendszerét. Az új Volvo S60-as, S80-as és Cross Country gépkocsikban működő navigációs program a Mitsubishi Electric fejlesztése; a Volvók vezetői szintén szóbeli parancsok útján tájékozódhatnak az ismeretlen területeken.

Noteszgép – a hasznos útitárs

A folyamatos mozgásban lévő egészségügyi szakemberek, orvosok számára jelentős segítséget nyújthat egy könnyen, egyszerűen kezelhető számítógép. A grafikus felületű operációs rendszerrel, irodai alkalmazásokkal, esetleg vezeték nélküli hálózati kapcsolattal és a speciális, házi- és gyermekorvosi szoftverekkel ellátott noteszgépek a háziorvosok igényeihez igazodó mobil munkatársként állnak a felhasználók rendelkezésére.

A mobil munkavégzés előnyei vitathatatlanok. Tudni kell azonban, hogy a mozgásszabadságnak és a kényelemnek bizony ára van, méghozzá erőteljesen a pénztárcába vágó. Az azonos teljesítményű asztali és hordozható számítógép között akár több százezer forintnyi különbség is lehet. A jelenlegi piaci tendenciák ugyan a mobil számítógépek árának lassú, de folyamatos csökkenését mutatják, ugyanakkor egy új, közepes teljesítményű hordozható konfiguráció ára már közel nettó háromszázezer forintra tehető. Mivel a nagy értékű számítógépet vélhetően hosszabb időn keresztül szándékozunk használni, érdemes alaposan körülnéznünk a vásárlás előtt. A mobil számítógépek áruk és tudásuk alapján több csoportba oszthatóak.

A leginkább megfizethető eszközök jellemzően asztali gépekhez tervezett Intel Celeron processzorokat használnak, 1 gigahertz alatti órajel-frekvenciával. Ezeket 64–128 megabájt memória, 10–20 gigabájtos merevlemez, CD-ROM-meghajtó egészíti ki. A megjelenítésről 12,1 hüvelykes képátmérőjű XGA TFT LCD-kijelzők gondoskodnak, ezek 1024x768 képpontos felbontást tesznek lehetővé. Áruk hozzávetőlegesen 250-300 ezer forint. Elsősorban olyan felhasználóknak ajánljuk, akik csupán az alapvető irodai-dokumentációs munkára használják a számítógépet.

Modem, ADSL, műholdas kapcsolat

Ha valaki internetes előfizetést tervez, tanácsos alaposan körülnéznie az egymással vetélkedő szolgáltatók kínálatai között. Összeállításunkkal igyekszünk segíteni a tájékozódást, remélve, hogy egyre többen ismerik fel az internet adta lehetőségeket – legyen szó akár munkáról, akár szórakozásról.

Az ár/teljesítmény különbség néhány esetben elég jelentős lehet ahhoz, hogy megérje az akár többórás búvárkodást. Az sem mindegy, hogy mennyien szeretnének egy időben az internetre kapcsolódni, és hogy a webes tevékenység várhatóan mekkora adatforgalmat eredményez.

Amennyiben a számítógépet főként elektronikus levelezésre, illetve kevés grafikus és animációs elemet tartalmazó szakmai és híroldalak látogatására kívánjuk használni, emellett az internetet egyedül böngésszük, akkor a kezdeti ismerkedéshez a modemes (dial-up) kapcsolat is megfelelő lehet.