Oláh Gábor cikkei

Könnyen lehet, hogy már csak idén nem terheli adó a különféle tőkejövedelmeket. A Pénzügyminisztériumban (PM) készülő szakértői anyagok kamatadónak, illetve bankadónak keresztelik azt az adófajtát, amelyet a banki megtakarítások árfolyamnyeresége vagy az egyéb pénzügyi tranzakciók eredményeként keletkező jövedelem után kellene megfizetni.

Az Európai Uniónak megküldött középtávú makrogazdasági prognózis is említi a kamatadó esetleges magyarországi bevezetését. A dokumentum szerint a tőkejövedelmek megadóztatásával egyidejűleg a hozamok újrabefektetésének ösztönzése is része lehet az adórendszernek. Ez azt jelentheti, hogy a kamatadót esetleg nem kell majd megfizetni azon kamatnyereség után, amelyet újra befektet, leköt a tulajdonosa. A részleteket ősszel, az adótörvények elfogadásakor lehet majd megismerni, mert egyelőre a Brüsszelbe küldött anyag az egyetlen, a jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatos hivatalos dokumentum.

Nincs eldöntve még az sem, hogy a kamatjövedelem az szja-tábla alapján, a személyi jövedelmekkel összevontan vagy attól elkülönülten adózzon, fix kulcsú forrásadó terhelje-e. Előbbi esetben a kamatjövedelem adóterhelése az adózó jövedelmének nagysága szerint változna, míg az utóbbiban a hozamokat terhelő adó független lenne az adózó egyéb jövedelmeitől, az adót a kamatjövedelem kifizetésekor vonnák le.

Nem lenne újdonság

Magyarországon a tőkejövedelmek közül a kamatra és az osztalékra 1988-ban egyszer már kivetettek forrásadót, amelynek mértéke 20 százalék volt. Az adónem 1993 végéig élt, és azért törölték el, mert a lakossági megtakarításokon belül 30 százalék közelébe emelkedett a devizabetétek aránya, amelyek után nem lehetett ezt az adót beszedni. 1994-től a forintbetétek kamata után fizetendő forrásadó kulcsát 10 százalékra mérsékelték, és kivetették a devizabetétekre is. A kamatadó kulcsát 1994. november elsejétől 0 százalékra szállították le. A kamatok adózása a kivételek miatt azonban csak 1996-ban szűnt meg teljesen az átmeneti intézkedéseket feloldó, új személyi jövedelemadó-törvény rendelkezéseinek értelmében.

Új céget a korábbinál már csak 25–40 százalékkal magasabb összegért lehet bejegyeztetni. Az igazságügyi tárca rendelete nyomán nem csak a cégalapítás költsége, de a változások közzétételének díja is emelkedett.

A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok bejegyzése 10 ezerről 14 ezer forintra, a változások közzétételének díja 5 ezerről 7 ezer forintra nőtt. A részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok esetében a bejegyzés közzétételének költsége húszról huszonötezerre, a változtatás megjelentetésének ára tízről tizenöt ezer forintra változott.

Ha a cég bejegyzésére vonatkozó kérelmet a cégbíróság jogerősen elutasítja, vagy a bejegyzési eljárást megszünteti, e végzések rendelkező részének közzététele 7000 forintba kerül. Ha a közzétételre a törvény nem a megyei bíróságot mint cégbíróságot, hanem a megyei vagy más bíróságot kötelezi (például a felszámolás vagy a helyi önkormányzatok adósságrendezése során hozott végzéseknél), a díj 25 ezer forint, amely magában foglalja a bírósági eljárásban közzéteendő valamennyi adattal kapcsolatos költségtérítést. Olyan közleménynél, amelynek közzétételére jogszabály közvetlenül céget vagy más szervezetet kötelez, gazdasági társaság – és természetes személy is – 15 ezer, helyi önkormányzat 35 ezer, jogszabályban meghatározott más szervezet 20 ezer forintot fizet.

Akinek adóhátraléka van, bármikor számíthat arra, hogy mindaddig nem tud hozzáférni a folyószámlájához, amíg az APEH le nem emelte róla a tartozás összegét. Az ilyen kínos meglepetés úgy kerülhető el, ha az adózó fizetési haladékot kér a hivatalnál. 

Elméletileg a tartozás keletkezésének napjától, a gyakorlatban azonban csak az azt követő 4-6 hét múlva kell arra számítani, hogy az adóhivatal előzetes felszólítás nélkül behajtja a pénzt az adós folyószámlájáról. Az adóhivatalnak nem kell minket előzetesen értesíteni az inkasszó, vagyis az azonnali beszedési megbízás kiadása előtt, vagyis akinek adóhátraléka van, bármikor szembesülhet azzal: nem tud hozzájutni a folyószámlájára érkező pénzhez mindaddig, amíg az APEH le nem emeli a tartozás összegét. Erre azért van lehetősége, mert a hátralékok jogosultságát az adózó már elismerte a bevallásában, és az végrehajtható okirat.

A jelenlegi végrehajtási törvény szerint az adóhivatal a bankkal csak azt közli, hogy milyen jogszabály alapján kéri az azonnali beszedést, mivel ha kiadná a dokumentumot, azzal adótitkot sértene.

Aki tehát nem fizette rendesen a köztartozását, annak célszerű mielőbb fizetési haladékot kérnie az APEH-től. Különösen fontos ez azoknál, akik idén is az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatt szeretnének adózni. Csak akkor engedélyezi ugyanis az APEH az eva folytatását, ha az adóalany számláján az év végén nem lát adótartozást. Arra azonban lehetőség van, hogy ha valaki nem tudja azonnal rendezni a hátralékát, előzetes fizetési haladékot kérjen az adóhivataltól.

A kormány tervei 2004-re

A vállalkozások segítése mellett a költségvetés bevételi oldalának biztosítását tartották elsődlegesen szem előtt a 2004-re szóló adókoncepció készítői. Az Országgyűlésnek benyújtott kormányzati tervek szerint jövőre tovább emelkedne a fogyasztás adóterhe, és a személyi jövedelmek után is több adót kellene fizetnünk, miután a mostaninál lényegesen kevesebb kedvezményt vehetnénk igénybe.

A jövő évi adóváltozások vesztesei egyértelműen a magánszemélyek lesznek, ha a parlament változatlan formában fogadja el a kormány javaslatait. A személyijövedelemadó-tábla ugyan kedvezőbb lesz az ideinél, ám a kedvezmények jelentős megnyirbálása miatt nem érezhetjük a teher csökkenését. Megszűnik a nyugdíjjárulék és a magánpénztári tagdíj adókedvezménye, amely ebben az évben még lehetővé tette a fizetendő 8,5 százaléknyi járulék egynegyedének levonását. Emellett a mai 3 százalék helyett jövőre már 4 százalékos egészségügyi járulékot kell fizetni. E két változtatás ellenkező irányú az adótábla-változtatás jótékony hatásaival, főleg azoknál, akiket érint a járulékfizetési plafon felső határának jelentős, 4 millió 215 ezer forintra történő emelése. (A jelenlegi szabályok szerint a járulékfizetési plafon jelenleg évi 3 905 500 forint.)  Januártól nyugdíjnak minősül – vagyis adómentessé válik – az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére – egy összegben vagy járadék formájában – teljesített nyugdíjszolgáltatás (kiegészítő nyugdíj), ha a tagsági viszony a kifizetés évét megelőző harmadik adóévben, vagy korábban keletkezett. A magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás (a járadék típusú és az egyösszegű is) nyugdíjnak minősül, ide értve a biztosítóintézet által nyújtott járadékszolgáltatást is.

Lakáshitel-adókedvezmény

Csökken a lakáshitelek adókedvezménye: évi 120 ezer forint a maximum, és ez is legfeljebb öt évig vehető igénybe. Az új lakást építők vagy vásárlók továbbra is levonhatják személyi jövedelemadójukból a fizetett törlesztőrészlet 40 százalékát, de a kedvezmény itt is csak a 15 millió alatti hitelnél érvényesíthető. A régebbi építésű lakást vásárlóknál és a felújítóknál 30 százalékra csökken a kedvezmény: itt 8 millió forint a hitelhatár. A kedvezmény az évi 4 milliót keresőknél nem érvényesíthető, 3,4 milliós jövedelem felett pedig már csak csökkenő mértékben. Az illetéktörvények módosításáról szóló javaslatok között szerepel az az elgondolás, amely szerint illetékfizetésnél a lakás összértéke számít majd, akkor is, ha csak egy bizonyos tulajdonrészt vesznek meg.

A diszkrécióért kamatadót kell fizetni

Egy közelmúltban született uniós megegyezés szerint 2004 januárjától életbe lép az anyaországi adóhivatal tájékoztatási kötelezettsége. Az idén tavasszal az EU-tagok megállapodtak abban, hogy három tagország (Ausztria, Belgium és Luxemburg), továbbá Svájc forrásadót vet ki a többi tagország polgárai által náluk vezetett bankszámlák betéti kamataira, a többiek pedig automatikusan tájékoztatják az érintett adóhivatalokat. Magyarország a jövő májusi csatlakozást követően kerül az információcserére kötelezett államok közé. A rendelkezés célja nem a megtakarítások, hanem az elért hozamok nagyságának nyomon követése, illetve az adókikerülési lehetőségek szűkítése. Ma még előfordul például, hogy egy német megbízó a kedvezőbb adózási feltételek miatt egy magyar brókercéget kér fel arra, hogy a német piacon bonyolítson le számára egy ügyletet. A hazai brókercégek ugyanis a magyar adózási szabályokat alkalmazzák. A jövő májusi változás ezért a befektetők közül csak azokat érinti majd, akik közvetlenül, s nem Magyarországon bejegyzett üzletkötőkön keresztül kereskednek a nemzetközi, és ezen belül is az EU-tagállamok piacain.

A nyugat-európai országokban gyakorlatilag mindenhol szednek kamatjövedelem-adót, emiatt vélhetőleg kevesebb magyar tart külföldön megtakarítást, mint ahány külhoni Magyarországon helyezte el a pénzét. Ennek ellenére a külföldi kamatjóváírásokról szóló adatszolgáltatást várhatóan az APEH is hasznosítani tudja majd: megtudhatja például, ha egy, az adóhivatalnak tartozó magánszemély kamatjövedelemre tesz szert valamelyik nyugat-európai országban.

Figyel az APEH

Ki ne gondolt volna legalább egyszer arra, hogy a családi nyaralásra költött összeget cége kiadásai között tüntesse fel, ezzel is csökkentve a közteher mértékét? Nos, a megvalósítás ugyan nem lehetetlen, ám jó, ha tudjuk: van, hogy még a valóban üzleti utakat sem tudjuk elszámolni, amennyiben nem jól adminisztrálunk. Alapvetően kétféleképpen lehet a jogszabály adta keretek között elszámolni az utazás költségeit. A szakmailag indokolt üzleti utazás – ez a „legolcsóbb” megoldás – költségként jelenik meg a vállalkozás könyvelésében, így az utazás költségei után nem kell társadalombiztosítási járulékokat fizetni. Ezért nem véletlen, hogy a törvény rendkívül körültekintően szűkíti le a szakmainak tekinthető utazások körét.

Amennyiben nyaralásának költségeit szeretné elszámolni a vállalkozó, a törvény erre is lehetőséget teremt. Ebben az esetben természetbeni juttatásként kell elszámolni. Ez annyit tesz, hogy utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 29 százalék társadalombiztosítási és 3 százalék munkaadói járulékot kell megfizetni. De ez még mindig előnyösebb, mint ha ugyanezt az összeget bérként fizetné ki magának a cégtulajdonos. A természetbeni juttatás költsége és közterhe ugyanis növeli a vállalkozás költségeit, vagyis év végén ennyivel kevesebb eredmény után kell nyereségadót fizetni. A fenti két lehetőség közül – nem véletlenül – az első ragadja meg inkább a vállalkozók fantáziáját.

Éppen a közterhek kikerülése miatt próbálják sokan tágan értelmezni, mi az, ami az üzlet érdekeit szolgálja, és mi az, ami magáncélú. Ne legyenek illúzióink: ha a család kéthetes egyiptomi körutazását próbálja meg szakmailag indokolt útként feltüntetni az egyébként szaunaépítéssel foglalkozó vállalkozó, az adóhivatal ezt nem fogja tétlenül nézni. A törvény szerint a hivatali, üzleti utazások valamennyi költsége növeli az adóalapot akkor, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és a körülmények valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csupán látszólag szolgált hivatali vagy üzleti célt. A jogszabály részletezi, hogyan lehet a szervezés, a reklám, a hirdetés, az útvonal, az úti cél, a tartózkodási idő, a szakmai és a szabadidőprogram aránya alapján ténylegesen eldönteni, turistaútról vagy üzleti utazásról van-e szó.

A diplomások is egyre nehezebben találnak állást

Ma már nem lehet azt mondani, hogy a diplomások jobb esélyekkel vághatnak neki az álláskeresésnek, mint például a középfokú végzettségűek. A Fővárosi Munkaügyi Központban nyilvántartott diplomás munkanélküliek száma az utóbbi években megduplázódott. A hivatalos statisztika ráadásul jócskán félrevezető, ugyanis a felsőfokú végzettségűek jelentős része egyáltalán nem regisztráltatja magát a munkaügyi központokban.

A bejelentett munkanélküliek között mindössze 3 százalék körüli a diplomások aránya. A valóságban a számuk ennél lényegesen nagyobb, ám a diplomások, még ha nincs is munkájuk, ritkábban fordulnak segítségért a munkaügyi központokhoz. Egyfelől azért, mert nem bíznak abban, hogy ott találnak számukra megfelelő állást, másfelől a munkanélküli viszony nem mutat jól az életrajzban.

A diplomás munkanélküliek száma jelenleg körülbelül 20-25 ezerre tehető, de ha hozzászámítjuk azokat is, akik most végeznek az egyetemeken, főiskolákon, ez a szám minden bizonnyal megugrik majd – mondja Molnár Éva, a diplomások álláshoz juttatásával foglalkozó Nonprofit Alapítvány szociológusa. Közben a cégek gyakran utasítják el az embert azért, mert egyetemi végzettségével és két nyelvvizsgájával „túlképzettnek” minősítik. Világosan látszik, hogy a magyar vállalatok nem rendelkeznek azzal a piaci, üzleti stratégiával, amelynek alapján valóban értékén kezelhetnék a képzett munkavállalót – állítja Molnár Éva.