Külföldön is elér az APEH

A diszkrécióért kamatadót kell fizetni

Egy közelmúltban született uniós megegyezés szerint 2004 januárjától életbe lép az anyaországi adóhivatal tájékoztatási kötelezettsége. Az idén tavasszal az EU-tagok megállapodtak abban, hogy három tagország (Ausztria, Belgium és Luxemburg), továbbá Svájc forrásadót vet ki a többi tagország polgárai által náluk vezetett bankszámlák betéti kamataira, a többiek pedig automatikusan tájékoztatják az érintett adóhivatalokat. Magyarország a jövő májusi csatlakozást követően kerül az információcserére kötelezett államok közé. A rendelkezés célja nem a megtakarítások, hanem az elért hozamok nagyságának nyomon követése, illetve az adókikerülési lehetőségek szűkítése. Ma még előfordul például, hogy egy német megbízó a kedvezőbb adózási feltételek miatt egy magyar brókercéget kér fel arra, hogy a német piacon bonyolítson le számára egy ügyletet. A hazai brókercégek ugyanis a magyar adózási szabályokat alkalmazzák. A jövő májusi változás ezért a befektetők közül csak azokat érinti majd, akik közvetlenül, s nem Magyarországon bejegyzett üzletkötőkön keresztül kereskednek a nemzetközi, és ezen belül is az EU-tagállamok piacain.

A nyugat-európai országokban gyakorlatilag mindenhol szednek kamatjövedelem-adót, emiatt vélhetőleg kevesebb magyar tart külföldön megtakarítást, mint ahány külhoni Magyarországon helyezte el a pénzét. Ennek ellenére a külföldi kamatjóváírásokról szóló adatszolgáltatást várhatóan az APEH is hasznosítani tudja majd: megtudhatja például, ha egy, az adóhivatalnak tartozó magánszemély kamatjövedelemre tesz szert valamelyik nyugat-európai országban.