hirdetés
hirdetés

(X) cikkei

#1
2017-06-23 19:17:00

A Kontinencia Világhetet minden év júniusának harmadik hetében tartják. Régiós szintű eszmecserére ezen a területen idáig nem volt példa. Komoly előrelépést hozott a 2017. június 20-án Ljubljanában megtartott első Kontinence+ regionális konferencia. Három ország három szakértőjének véleményét ismerhetjük meg Szlovénia, Horvátország és Magyarország képviseletében.

  #2
2006-02-01 00:00:00
Az abdominális elhízás kanadai kutatójával, Jean-Pierre Després-vel beszélgettünk annak kapcsán, hogy január 20-án előadást tartott az MTA dísztermében az endokannabinoidreceptorok gátlásáról, amely nagy előrelépést jelenthet a kardiometabolikus kockázatok csökkentésében. Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált az abdominális elhízás és a kardiometabolikus szindróma közötti kapcsolat. Mivel magyarázható, hogy ez a meglepően egyszeru összefüggés korábban elkerülte az orvosok figyelmét?  – Korábban a hipertónia és a cukorbetegség egyik fő rizikófaktorának az elhízást tartották, azonban a túlsúlyos páciensek körében kiváló metabolikus állapotúak is akadtak, akiknél sem kardiovaszkuláris kórkép, sem cukorbetegség nem alakult ki, mialatt a hasonló mértékben elhízott többi páciens súlyos szövődményekkel nézett szembe. Emiatt maradt észrevétlen az utóbbi időben igazolódott, nyilvánvaló öszszefüggés, hogy a valódi veszélyt az elhízás jellege jelenti. Képalkotó eljárással is szemléltettük, hogy a szelektív viszcerális zsírfelhalmozódás nagyobb kardiovaszkuláris és metabolikus rizikótényező, mint a szubkután zsírlerakódás. Genetikai eredetu vagy szerzett állapot az abdominális elhízás?  – A társadalom jelentős hányada eleve hajlamosabb az abdominális elhízásra, de kialakulásában a környezeti tényezők játsszák az döntő szerepet. Egészséges életmód és rendszeres fizikai aktivitás mellett nem fejlődik ki ez az alkati elváltozás. Bár valóban megfigyelhető a családi halmozódás is. Összefoglalva, a viszcerális obezitás hátterében genetikai hajlam áll, de az életmód a kritikus pont.
  #3
2005-12-01 00:00:00
Az emlőrákok jelentős része, körülbelül 60%-a hormonérzékeny. A daganatsejteken ilyenkor receptorok érzékelik a környezetükben keringő hormonokat. Az alábbi beszélgetésben bemutatott aromatázgátló, az Arimidex ezen keringő hormonok szintézisét gátolja.
Az AstraZeneca gyógyszervállalat – amelynek óriási érdemei vannak az endokrin gyógyszerek kifejlesztésében – indította el az ATAC (Arimidex, Tamoxifen Alone or in Combination) vizsgálatot, amely máig is a létező legnagyobb a hormonérzékeny emlőrákban szenvedő betegek körében végzett tanulmányok közül. A vizsgálatban hét magyar centrum is részt vett. A 68 hónapos megfigyelési időhöz érkezett vizsgálat eddigi tapasztalatairól dr. Nagykálnai Tamást (Fővárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórháza) kérdeztük, akit – a kelet-európai kollégák közül egyedül – a nagyszabású vizsgálat irányító testületébe is beválasztottak.
  #4
2005-11-01 00:00:00
Szeptember 1-jétől patikai forgalomba került át a vesebetegek vérszegénységének kezelésére szolgáló, a vörösvértestek képződését stimuláló három, hazai forgalomban lévő készítmény. Az Európai Unióban 2001-ben törzskönyvezték a darbepoetin alfa hatóanyagú készítményt (Aranesp®, Amgen) a krónikus veseelégtelenség során fellépő anémia kezelésére. Ebben az indikációban most vált elérhetővé hazánkban is. A gyógyszer 2002 júliusában, majd 2003-ban bővített indikációs köre a kemoterápiával kezelt, nem myeloid eredetű rosszindulatú daganat miatt kezelt felnőttek anémiájára is kiterjed.
   A dializált betegek túlnyomó többsége szenved vérszegénységben is, amely a veseműködés elégtelensége miatt alakul ki. A beteg vesék ugyanis nem képesek a vörösvértestek termelődéséhez szükséges mennyiségben termelni a képzést stimuláló anyagot, ezért a vesebeteg ennek mesterséges pótlására szorul.
   Az Aranesp® 2005. július 1-je óta 100 százalékos TB-támogatással rendelheti a dializálócentrum szakorvosa „Predializált vagy dializált gyermeknek (18 éves korig), valamint predializált vagy dializált felnőttnek renális anémia esetén”. A centrumok és szakorvosok listáját az Egészségbiztosítás szeptember 10-i száma tartalmazza.
  #5
2005-11-01 00:00:00

Harry R. Büller professzor (Akadémiai Orvosi Központ, Amszterdam) a vizsgálat kapcsán felmerült kérdésekre telefonos interjúban válaszolt.

– Milyen mértékben tekinthetők az eredmények bizonyító erejűnek?

– A korábbi vizsgálatokban az onkológiai betegek trombózisuk miatt kapták a kis molekulatömegu heparint. Megfigyelték, hogy ezeknek a pácienseknek a 3 és a 6 hónapos túlélése sokkal jobb volt. Az első lépés annak a hipotézisnek a megteremtése volt, hogy a gyógyszer a trombózisos szövődményektől függetlenül is javítja a rákbetegek élettartamát. A második lépésben azt kellett megvizsgálni, hogy az eredményeket nem befolyásolta-e valamilyen torzítás. Azonban a megállapítás továbbra is igaznak bizonyult. A harmadik lépés a MALT vizsgálat volt, amelyben teszteltük a hipotézist. Ezeknek a pácienseknek már nem volt trombózisuk. A koncepció továbbra is megállta a helyét. A kérdés az, hogy vajon egyetlen vizsgálattal meggyőzhető- e mindenki. A válasz: természetesen nem, ezért további vizsgálatokra is szükség van. A negyedik lépést egy olyan vizsgálat fogja jelenteni, amely tovább erősíti, hogy a nadroparin javítja a rákbetegek élettartamát a trombózisos szövődményektől függetlenül. Ez lesz az IMPACT vizsgálat.

  #6
2005-11-01 00:00:00
Az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology – ESC) kongresszusán (szeptember 3–7, Stockholm) bemutatták a mérföldkövet jelentő CIBIS – Cardiac Insufficiency Bisoprolol Study – III vizsgálat várva várt eredményeit. A felfedezést Ronnie Willenheimer (Malmö) mutatta be a szeptember 4-i Hotline Session keretén belül, valamint egyidejűleg publikálták a Circulation folyóiratban. Majd a CIBIS III részletes tárgyalására a Merck KgaA CIBIS III – Eljött-e az idő, hogy újragondoljuk a krónikus szívelégtelenség jelenlegi terápiás ajánlásait? című szimpóziumán került sor szeptember 5-én. Az előadók között volt Willenheimer, Philippe Lechat (Párizs, Franciaország), Erland Erdmann (Cologne, Németország), Ferenc Follath (Zürich, Svájc), Piotr Ponikowski (Wroclaw, Lengyelország), Dirk J. van Veldhuisen (Groningen, Hollandia) és Henry Krum (Melbourne, Ausztrália).
  Willenheimer a következőket mondta: „Mostanáig nem állt rendelkezésünkre megfelelő bizonyíték ahhoz, hogy a krónikus szívelégtelenség kezelésének legjobb kezdő terápiája felett döntsünk. A CIBIS III ennek az életbevágóan fontos kérdésnek a megválaszolását tűzte ki célul. Mostanra a kezelőorvosok biztosak lehetnek abban, hogy a betegeik nem szenvedik kárát annak, ha a kezelés első lépését a béta-blokkolók közé tartozó bisoprolollal teszik meg.”
  #7
2005-03-01 00:00:00

Biztonságosság a fájdalom kezelésében

 Immár második alkalommal rendezték meg Prágában 2004 végén azt a nemzetközi szimpóziumot, ahol a mozgásszervi betegségekhez társuló fájdalom csillapításának lehetőségei kerültek reflektorfénybe. A kétnapos rendezvényt a Cseh Orvosi Kamara és a Cseh Neurológiai Társaság a Boehringer Ingelheim Pharmával közösen szervezte. A rendezvény társelnökei Otakar Keller és Tim Warner (a Nobel-díjas Sir Vane munkatársa) professzorok voltak.
 A rendelkezésünkre álló nem szteroid fájdalomcsillapítók biztonságossága közötti különbségek megismerése kulcsfontosságú az artrózis, a rheumatoid arthritis és a spondylitis ankylopoetica biztonságos és sikeres kezelésében.
 Gyakran alkalmazzák az akut és krónikus mozgásszervi fájdalom kezelésében mind a hagyományos nem szteroid gyulladáscsökkentőket (NSAID-ok), mind a szelektív COX-2 gátló NSAID-okat. A hagyományos NSAID-ok egyik nemkívánatos tulajdonsága a kedvezőtlen gasztrointesztinális mellékhatásprofil, míg a coxibok kémiai csoportjába tartozó szelektív COX-2 gátlók kardiovaszkuláris biztonságosságával kapcsolatban fogalmazódtak meg kérdések. A megfelelő NSAID-terápia kiválasztásakor (különösen tartós szedéskor, az idősek és az egyéb betegségekben is szenvedők esetében) nagyon fontos alaposan ismernünk a különböző NSAID-ok biztonságossági profilját.

  #8
2004-09-01 00:00:00

A Bayer HealthCare a Légúti Infekciók III. Kongresszusán (Monte Carlo, február 6.) jelentette be multinacionális vizsgálata, a GIANT (Greatest International Antibiotic Trial) megkezdését. A vizsgálat segítségével a Bayer világméretekben kívánja kiértékelni a krónikus bronchitis akut fellángolását (AECB), amely nagy költségeket ró az egészségügyi rendszerre és az egyik fő oka a munkaképtelenségnek. A vizsgálatban különösképpen a krónikus bronchitis betegekre gyakorolt hatását, valamint az akut exacerbáció moxifloxacin (Avelox) tablettával történő kezelésének hatásosságát és biztonságosságát elemzik.

A vizsgálatban több mint 30 ország vesz részt és hozzávetőlegesen 100 000 beteg bevonását tervezik, s ezzel egy adott antibiotikum hatását vizsgáló valaha végrehajtott legnagyobb kutatás valósul meg.

A krónikus bronchitis Európában mintegy 17 millió, az Egyesült Államokban mintegy 14 millió embert érint. Ez a betegség teszi ki a krónikus obstruktív tüdőbetegségek (COPD) mintegy 85 százalékát, melyet az Egészségügyi Világszervezet a negyedik vezető halálokként tart számon. A COPD-vel kapcsolatos összes pénzügyi kiadás Európában majdnem 50 milliárd euró, az Egyesült Államokban pedig 40 milliárd dollár.

A Psyma International Medical Marketing Research munkatársai legutóbbi, krónikus bronchitisben szenvedő 1100 beteg részvételével történt felmérése feltárta, hogy ez a betegség – a hozzá kapcsolódó fizikai tüneteken túl – komoly hatással van a betegek általános közérzetére, érzelmi állapotára, társas kapcsolataira, mindennapi tevékenységeik elvégzésére. A résztvevők több mint fele számolt be arról, hogy olyan kezelést szeretne, amely az akut fellángolások idején tüneteiket gyorsabban enyhíti és meghosszabbítja a következő kiújulásig eltelt időt. A megkérdezetteknek pedig közel fele jelezte, hogy a betegséggel kapcsolatban több információra lenne szüksége.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

A december végén megjelent jogszabály változások, így a fix díj elvonása, és az új indikátor rendszer bevezetése korántsem segíti a magyar közfinanszírozott alapellátás működését.