Szilágyi A. János cikkei

Fogyatkozó készletek, növekvő igények

Miközben vészesen fogyatkoznak hagyományos energiaforrásaink, a technikai fejlődéssel egyre bővül az energiafaló és egyben környezetszennyező berendezések száma. A tudósok ezért mindinkább a megújuló energiák felhasználását sürgetik.

A közelmúltban tették közzé a világ természeti javait leginkább igénybe vevő országok listáját.

A Földön jelenleg a legmélyebb „ökológiai lábnyomot” az Egyesült Államok lakossága hagyja – vagyis az amerikaiak terhelik leginkább a környezetet. Az USA-ban szakértők szerint az indokoltnál tizennégyszer több természeti erőforrást használnak fel fűtésre, világításra, közlekedésre. A második helyen a hollandok állnak, tizenkétszeres szorzóval, míg Magyarország „ökológiai lábnyoma” közepes nagyságú. Mi megközelítőleg négyszer annyi természeti erőforrást élünk fel és ötször annyi hulladékot termelünk, mint amennyi feltétlenül szükséges. Tudósok, környezetvédők már régóta figyelmeztetnek a túlzott, a jövővel nem számoló fogyasztás súlyos következményeire.

Kettős veszély fenyeget – állítja Láng István akadémikus. A jelenlegi fejlődési ütemmel hamarosan felélhetjük földünk nyersanyagkészleteit, természeti erőforrásait. Ráadásul a szennyező iparágak, a hőerőművek és a növekvő közúti forgalom okozta túlzott szén-dioxid-kibocsátás beláthatatlan klímaváltozást idézhetnek elő (Medical Tribune 2004. május 6.). Változtatni kell tehát mindenekelőtt a szén-dioxid-kibocsátásért felelős energiatermelésen és a közlekedés körülményein. A benzinfaló járműveket, a füstöt okádó erőműveket, a metánt a szabadba engedő hulladéklerakó és állattartó telepeket környezetbarát megoldásokkal kell felváltani. Feltétlenül csökkenteni szükséges a legfejlettebb országok ökológiai lábnyomának mélységét, elsősorban a mindennapi élet kényelméhez tartozó nagy energiaigényű berendezések, eljárások átalakításával.

A patikák jövőre begyűjtik a felesleges orvosságokat

A jövő év elején megkezdődhet a lakossági gyógyszerhulladék elkülönített gyűjtése a patikákban. Miközben a felesleges gyógyszereket ártalmatlanítják, a háztartásokban keletkezett egyéb szemét csaknem 60 százalékát hasznosítani lehet szelektív gyűjtéssel és a szükséges feldolgozó kapacitás kiépítésével. Nálunk azonban ez is akadozik.

Becslések szerint a kiváltott gyógyszerek 20 százaléka, évente mintegy 2000 tonnányi orvosság válik feleslegessé. A gyógyszerhulladék ártalmatlanítása a legtöbb uniós országban már megoldott, nálunk viszont ez szervezett gyűjtés híján ma még főleg a háztartási szemétbe kerül, csupán töredékét adják le a hulladékudvarokban vagy a patikákban. Ez a gyakorlat azonban nemcsak amiatt tarthatatlan, mert keveredik a kommunális és a veszélyes hulladék, hanem – a guberálás miatt – közegészségügyi szempontból is. Ráadásul jogszabályellenes is: a 2000-ben érvénybe lépett hulladékgazdálkodási törvény előírja a gyógyszerhulladék elkülönített kezelését. Ezt azonban eddig csak a kórházakban valósították meg.

A hatalmas mennyiségű feleslegessé vált medicina elkülönített gyűjtése tehát évek óta gond, a szabályozás azonban csak most született meg. Eszerint a jövő év elejétől rendeletben köteleznék a patikákat a lejárt gyógyszerek visszavételére, a gyártókat pedig az ártalmatlanítás megszervezésére. A patikákban a tervek szerint 60-80 literes gyűjtőedényeket helyeznek el. A rendszeresen ürített tárolók tartalmát az előírásoknak megfelelően veszélyeshulladék égetőkbe szállítják. A legnagyobb gyártók a termékfelelősségi elv alapján közösen állják a megsemmisítés évi 60 millió forintra becsült költségét.

A Világörökség cím presztízzsel és felelősséggel jár

Aggteleki cseppkőbarlang, hortobágyi puszta, budai vár, pannonhalmi apátság, hollókői műemlék faluegyüttes, Fertő-tó, pécsi ókeresztény emlékek, tokaji borvidék – avatatlan vagy felületes szemlélő nem sok közös vonást talál az ország eme földrajzilag is távoli pontjai között. Pedig van valami, ami összeköti őket: valamennyi a világ legfontosabb kulturális és természeti javai közé tartozik, az UNESCO Világörökség része.

Magyarország a nyolc Világörökség-helyszínnel nagyhatalomnak számít. A hasonló nagyságú, népességű államok többsége jó, ha egy-két ilyen kinccsel dicsekedhet. A mediterrán és a kontinentális éghajlati hatások keveredése rendkívül sokszínű egyedi flórát és faunát eredményezett. A hortobágyi puszta, a tokaji szőlőkultúra vagy az aggteleki karsztvidék mind-mind ennek köszönheti különlegességét. A budapesti Duna-part nemcsak csodálatos látképe, hanem római, török, német és persze magyar hatásokat egyaránt tükröző építészeti emlékei miatt kapta meg a kitüntető címet. A hagyományait és eredeti népi lakóházait évszázadok múltán megőrző Hollókő is páratlan volta miatt kerülhetett fel a listára. A Pannonhalmi Bencés Főapátságot is leginkább múltja teszi egyedivé. Ausztriában, Svájcban tucatszámra találunk ilyesfajta épületeket. Olyan kolostort azonban nem sokat, amely alapítása, a 11. század óta háromszor épült újjá, minden csapás ellenére megőrizte kulturális szerepét, és a mai napig élő oktatási központ. Pannonhalmán működik immár évszázadok óta az ország egyik legértékesebb könyvtára és kiváló színvonalú iskolája.

Kitüntetés pénz nélkül

Sokan temérdek pénzzel járó kitüntetésnek tekintik a Világörökség címet, pedig egyetlen fillér sem jár az elismerés mellé. Ám a presztízs példátlanul magas. Nemzetközi kimutatások szerint a turizmus több mint 50 százaléka Világörökség-helyszínekre irányul. Nem véletlen: a legnevesebb ókori emlékektől (Athén, Róma, az egyiptomi piramisok stb.) a legszebb történelmi városközpontokon, épületegyütteseken át (Dubrovnik, Prága központja, a kölni dóm, a Kreml, a perui Machu Picchu romváros, az indiai Taj Mahal, a kínai nagy fal stb.) a legfantasztikusabb természeti csodákig (Galapagos-szigetek, Grand-kanyon, Viktória-vízesés) széles a skála. A rangos cím elnyeréséért ezért ádáz harc dúl, az utóbbi időben megcsappant balatoni idegenforgalom fellendítését is sokan Tihany, Keszthely és Hévíz Világörökséggé nyilvánításától várják.

Egyre több a veszélyes kórházi hulladék

Felmérések szerint az utóbbi években mintegy 8500 tonna fertőző és megközelítőleg 1000 tonna egyéb, szintén veszélyesnek számító hulladékot szállítottak el a hazai kórházakból. Ez a mennyiség az új műtéti eljárások és az egyszer használatos eszközök arányának növekedése miatt a jövőben minden bizonnyal tovább emelkedik, az egészségügyi intézményeknek tehát az eddiginél is több hulladék kezelésére kell felkészülniük.

A tavaly január óta hatályos miniszteri rendelet betartásáról az adott egészségügyi intézménynek kell gondoskodnia – hangsúlyozta Pataki Gyuláné, a környezetvédelmi tárca főtanácsosa. A szelektív gyűjtés és a megfelelő tárolás mellett a kórházaknak és a rendelőknek kell megszervezniük a veszélyes hulladékok elszállítását. Sőt, kötelesek arra is ügyelni, hogy a tőlük elvitt szemetet megfelelő módon ártalmatlanítsák.

A környezetvédelmi tárca szakértője kiemelte: a szelektív gyűjtés nemcsak környezetvédelmi és közegészségügyi, hanem anyagi okokból is érdeke a kórháznak, mivel a területi környezetvédelmi felügyelőség a renitens intézményt bírsággal sújthatja. Ennek mértéke mindig az adott szituációtól függ és egyéni mérlegelés kérdése. Ha ugyanis fertőző hulladék keveredik a kommunális közé, az egészet veszélyesnek kell tekinteni, s ennek megfelelően (jóval drágábban) ártalmatlanítani.