AI: akár ötszörösére is nőhet a daganatos betegek túlélési esélye

Az onkológusoknak az a célja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével a daganatos betegek számára megtalálják a legjobb terápiát, mondta Peták István, a Genomate Health alapítója, tudományos igazgatója az AI Summit Budapest 2025 hétfői napján. 

Általános elvárás, hogy minden beteg számára biztosítani lehessen a megfelelő kezelést. Példaként említette, hogy a precíziós onkológia esetében kimutatják azt a konkrét génhibát, ami elindította a normál sejt daganatos sejtté való alakulását, és a betegek kezelése során erre adnak személyre szabott terápiát.

Ma azonban még ha egy beteg molekuláris profilját elküldik két külön egyetemi laboratóriumnak, akkor annak az esélye, hogy ugyanazt a terápiás javaslatot adják a beteg számára 44 százalékra tehető. De ez nem az a jövőkép, amit a kutatók elfogadhatónak tartanak. Hangsúlyozta: minden betegnek jár, hogy a számára megfelelő terápiát megkapja, ezért van szükség arra az AI-ra, ami maximalizálja annak az esélyét, hogy legoptimálisabb egyénre szabott terápiás döntést lehessen hozni.

Nagyon gyorsan meg kell tenni azokat a rendszerszintű fejlesztéseket, hogy az AI beépüljön az onkoteamek munkájába. 

Peták István kiemelte, hogy az idei év nagyon fontos eredménye volt, hogy májusban megjelent az a tudományos publikáció, amiben magyar tüdőrákos betegeket vizsgáltak, és azt látták, hogy a célzott kezelést kapó betegek ötéves túlélési aránya 30 százalék volt, szemben azzal a 6 százalékos beteg populációval, akik nem célzott terápiát kaptak.

A technológiai robbanás nyertese az egészségügy

Az iparági digitális transzformáció nyertese az egészségügy, mondta Kóka János, a Doktor24 elnöke, egykori gazdasági miniszter, pénzügyi befektető, informatikai és egészségügyi vállalkozó.

Az elmúlt 30 évben a kommunikáció, az informatikai és az ipar területeibe, a digitalizációnak köszönhetően, hatalmas tőke érkezett. A 90-es években elkezdődött a kommunikációs szektor térnyerése, majd a bankszektor fejlődése.

Az elmúlt tíz év legnagyobb nyertese a digitalizáció tekintetében az egészségügy, hangsúlyozta Kóka János. Az egészségüggyel kapcsolatban kiemelte: 2010 és 2020 között nagyjából 100 milliárd dollár befektetés érkezett az egészségügybe.

Hangsúlyozta: már ennek az évtizednek az első két évében meghaladta a 100 milliárd dollárt az egészségügyi befektetések összege, 2020 és 2030 között akár az 500 milliárd dollárt is eléri az a digitalizációs tőke, ami majd az egészségügybe érkezik.

Életünkben először van lehetőségünk valós időben mérni az öregedést

Szász Máté, a Magyar Longevity Alapítvány kurátora és a SYNLAB Hungary szakmai igazgatója előadásában azt hangsúlyozta, hogy az emberi szervezet öregedése nem lineáris, hanem epizodikus folyamat. Vannak életszakaszok, amikor hirtelen felgyorsul, például stressz, fertőzés vagy traumák hatására, és olyan periódusok is, amikor lassul vagy akár vissza is fordulhat. 

Felidézett egy izraeli–amerikai–kanadai kutatást, amely szerint egy nyolchetes életmódprogrammal a résztvevők átlagosan 3,2 évvel fiatalodtak biológiai értelemben.

Szász Máté szerint a hatalmas mennyiségű genetikai, epigenetikai és mikrobiom-adat feldolgozására már nem alkalmas az emberi intellektus, ezért a mesterséges intelligencia nélkülözhetetlen.

Bizonyos okoseszközökkel, valamint AI-alapú „virtuális klinikákkal” olyan mozgó, személyre szabott protokollokat lehet kialakítani, amelyek nemcsak az orvos döntéshozatalát segítik, hanem a páciens mindennapi viselkedését is képesek folyamatosan nyomon követni és korrigálni.

További részleteket közöl az eseményen elhangzott előadásokból az Economx.