Hogyan lett pont 10 ezer lépés a napi testmozgási célérték
Napi 12 ezer lépésig jól kimutathatók a séta egészségi előnyei, de már napi 4000 lépés is igen hasznos, írja az OTSZ Online.
A The Lancet folyóiratban július 23-án jelent meg a The University of Sydney kutatóinak tanulmánya, amelyben azt állapították meg, hogy már napi 7000 lépés is drámaian csökkenti a halálozás és a betegségek kialakulásának kockázatát. Érdekességként egyben azt a témát is körüljárták, hogy a lépésszámláló alkalmazásokban miért lett éppen 10 ezer lépés a kívánatos napi célérték.
A cikk a lépésszám és az egészség kapcsolatát vizsgáló eddigi legnagyobb szakirodalmi áttekintés, és eredményei szerint azoknak a felnőtteknek a körében, akik naponta 7000 lépést tettek meg, 47%-kal alacsonyabb volt a korai halálozás rizikója, mint a napi 2000 lépést megtevő populáció körében, ráadásul a többet mozgó csoport tagjai extra védelmet élveztek a szívbetegségek, a rák és a demencia különböző típusai ellen. A kutatók 57 különálló tanulmányból gyűjtöttek adatokat, amelyekben összesen több mint 160 ezer embert követtek nyomon akár két évtizeden keresztül, majd összesítették az eredményeket.
De vajon honnan jött a mai fitnesz-alkalmazásokban is előszeretettel használt 10 ezres napi lépésszám? A történet 1964-re nyúlik vissza, amikor a Yamasa nevű lépésszámláló-gyártó cég ki akarta használni a tokiói olimpia körüli felhajtást, így piacra dobott egy Manpo-kei nevű eszközt, ami szó szerint azt jelenti, hogy: „10 000 lépésmérő”. Az a japán karakter, írásjel, amely a 10 000-et jelenti, egy sétáló emberre hasonlít, míg maga a 10 000 egy könnyen megjegyezhető kerek szám. Ez egy annyira okos marketingdöntés volt, hogy fényesen be is vált.
Akkoriban persze még nem volt megbízható bizonyíték arra, hogy a 10 ezer lépéses napi célkitűzésnek valóban van-e értelme. Az akkor rendelkezésre álló kutatási eredmények szerint a napi 3000–5000 lépés 10 ezerre történő emelése körülbelül 300–400 extra kalóriát éget el naponta, tehát a célkitűzés nem volt teljesen véletlenszerű.
A most megjelent szakirodalmi áttekintés az emberi egészség széles spektrumát vizsgálta, azaz nem csak azt, hogy az emberek meghaltak-e, hanem a szívbetegségeket, a rákos megbetegedések számát, a cukorbetegséget, a demenciát, a depressziót és még az időskori eleséseket is. Az eredmények lenyűgöző képet tárnak elénk, mivel a legfőbb tanulság, hogy még a legkisebb növekedés is számít. Ha valaki például napi 2000 lépésről csak 4000 lépésre növeli a testmozgást, a halálozási kockázata máris 36%-kal csökken. Ez már önmagában is jelentős javulás és további jó hír, hogy a legnagyobb egészségügyi előnyök a 0 és 7000 lépés közötti tartományban jelentkeznek. Ezen a lépésszámon felül az előnyök továbbra is fokozatosan bővülnek, de egyre csökkenő ütemben. A tanulmányok szerint már napi 2517 lépésnél jelentősen javul az egészség, ami egy kényelmes tempójú, mindössze 20 perces sétának felel meg.
Egy nagy elemszámú tanulmány 11 éven át követett nyomon középkorú felnőtteket. Azok, akik naponta 7000–9999 lépést tettek meg, 50–70%-kal alacsonyabb halálozási kockázattal rendelkeztek, a 10 ezer lépés feletti napi mozgásmennyiség esetében azonban nem mutatott ki számottevő előnyt.
A kutatók egy további érdekes tényt is feltártak. A gyakori, rövid ideig tartó aktivitás ugyanolyan hatékony, mint a hosszabb séták. A szervezetnek tehát nem az számít, hogy egyetlen hosszú túrával vagy több tucat apróbb lépcsőzéssel teszi meg valaki a lépéseket, csak a lépések száma fontos, írja az OTSZ Online.
