CS. J. cikkei

  A Bárka Színházban jelenleg zajló Bárka Fesztivál keretében, a legutolsó napon, november 11-én este a berlini Schaubühne am Lehniner Platz társulata lép föl. Peter Stein legendás színházát ma Thomas Ostermeier vezeti, és a kezdeti bizonytalanság után ismét a város legjobb színháza lett. Egyik visszatérő rendezőjük Luk Perceval, a belga származású művész; ezúttal Az ügynök halála című rendezésével érkeznek Budapestre. Willy Lomant a dráma erőteljesen átdolgozott változatában Thomas Thieme játssza, akit legutóbb a legjobb külföldi film kategóriájában Oscar-díjat nyert kiváló német film, A mások élete című mű főszerepében láthatott a hazai közönség is. Arthur Miller darabját vasárnap kétszer játsszák, délután 4 és este 9 órai kezdettel.

  A budapesti Katona József Színház a fennállásának huszonötödik évadát ünneplő rendkívüli előadás-sorozat második darabjaként a száz évvel ezelőtti Thália Társaságot választotta témául. A dokumentumjáték szövegét lapunk szerzője és szerkesztője, Bán Zoltán András és a rendező, Máté Gábor állította össze. A bemutató időpontja: december 6.

  „Ebben az időben fiatal rendezője voltam a Nemzeti Színháznak”, írja Hevesi Sándor 1934-es visszaemlékezéseiben, „több munkakedvvel, mint munkalehetőséggel, s ha voltak is a színpad jövőjébe szárnyaló álmaim és ábrándjaim, nem gondolhattam arra, hogy ezekből bármit is megvalósítsak. És akkor történt – 1903 késő őszén –, hogy eljött hozzám három diák, akik kész tervet hoztak arra nézve hozzám, hogyan lehetne Budapest színházi életében is megindítani azt a fejlődési processzust, amely már Londontól Moszkváig megrázta a színházakat, s amely nélkül a színpadnak okvetlenül el kell csenevészednie, a silány szórakozás síkján továbbtengenie.”
  E három diák, Bánóczi László, Benedek Marcell és Lukács György volt, nem sokkal előbb alapították meg a Thália Társaságot egy margitszigeti hajókiránduláson.
  A Thália nehéz körülmények közt végezte munkáját, állandó játszóhelyük nem volt, előadásaikat lopott órákban eleinte a Feldféle Gyermekszínházban, később a Folies Caprice nevű mulatóban és a Várszínházban tartották. Roppant műgondjukra jellemző, hogy 1906-ban akkoriban példátlanul sok, 47 próba után mutatták be Ibsentől A vadkacsát Lukács György fordításában. Drámapályázatot írtak ki, színészképzőt indítottak. A többi színház hamar észlelte, hogy ha anyagilag nem, szellemi értelemben komoly vetélytársuk akadt, sorra szipkázták el a Thália vezető színészeit, Törzs Jenőt például még az előleg viszszafizetése után sem engedte el a Magyar Színháztól Beöthy László. Politikai okok is közrejátszottak, hogy a társulat 1908-ban feloszlott: a munkáselőadásaikat rossz szemmel nézte a konzervatív hatalom.
  Egyik első bemutatójuk Courteline A rendőrfőnök jó fiú című darabja volt. A sors gonosz fricskája, hogy leleményes hivatali kifogásokkal, a tűzoltósággal összefogva éppen Budapest rendőrfőkapitánya, Boda Dezső volt az, aki a Budapesti Napló egyik cikke szerint „kivégezte a Tháliát”.
  Az előadásban remek „katonás” színészek közreműködnek: Bezerédi Zoltán, Bodnár Erika, Elek Ferenc, Fekete Ernő, Fullajtár Andrea, Keresztes Tamás, Kovács Lehel, Mészáros Béla, Pálmai Anna, Rezes Judit és Dankó István e. h.

  Pécsett már látogatható a felújított Zsolnay Múzeum; nemcsak külső szépészeti „kezelés” történt, hanem teljes körű építészeti és műszaki renoválás. Az épület kiállítóterét bővítették – így nemcsak lazábban, átgondoltabb elrendezésben tekinthetők meg a műtárgyak, hanem több is kerül a közönség elé belőlük. A tematikus csoportosítás mintegy „idegenvezetőként” kalauzolja a látogatót, akit érintőképernyős monitorok is segítenek az eligazodásban.
  A múzeum felújítása már a 2010-es kulturálisfővárosprojekt része. A látogatók – miután megismerkedtek a régi, felbecsülhetetlen értékű Zsolnay-tárgyakkal, a család történetével, és a porcelánmanufaktúra leghíresebb tervezőinek munkásságával – a folytatást is megszemlélhetik: alakul az együttműködés a múzeum és a Zsolnay-gyár között, melynek keretében a leendő muzeális tárgyakat is meg lehet majd nézni, még az elkészítés pillanataiban.

   A sor végén kullogunk
   A korábbi 14. helyről jelentősen lecsúszott Magyarország az egészségügyi rendszerek helyzetét tükröző Európai Egészségügyi Indexben.   svéd Health Consumer Powerhouse szervezet felmérése alapján 29 ország – a 27 EU-tagállam, Norvégia és Svájc – közül Magyarország 2007-ben a 24. helyre szorult. Az index kiemelten veszi figyelembe „a betegek jogaira és tájékoztatására, a mindennapi kezelésekkel kapcsolatos várakozási időre, a kezelések eredményeire, a rendszer nagylelkűségére és a gyógykezelés elérhetőségére” vonatkozó adatokat. A felmérésben Ausztria bizonyult a legjobbnak – 806 ponttal az elérhető ezerből. Az élvonalat Hollandia, Franciaország, Svájc, Németország és Svédország alkotja; a listát Málta, Szlovákia, Szlovénia, Görögország és Románia zárja.

 MT

Annyi film, regény, napló, emlékirat, újságcikk és sok egyéb után ezúttal kiállítás formáját öltötte a 95 esztendővel ezelőtt történt katasztrófa, a legendás esemény: a Millenáris Fogadóban november 26-ig tekinthető meg az Eredeti leletek, igaz történetek című kiállítás a tengerjáró romjaiból felszínre hozott tárgyakból. Az igazi show-műsorrá kerekített tárlaton hangok, fények, zenék fokozzák az élményt, valamint néhány rekonstruált hajókabin és kazán hozza közelebb a látogatókhoz a hajdani atmoszférát. A belépő valódi beszállókártya, amelyen egy egykori utas fényképe és története látható. A világjáró tárlat (1991 óta 16 millióan látták!) mindennap 10-től este 8-ig van nyitva.

  A Budapesti Őszi Fesztivál kínálatáról részletesen ugyan csak következő lapszámunkban írunk, de az egyik legkiemelkedőbb színházi eseményre már most felhívjuk az olvasók figyelmét – tartván attól, hogy a jegyek gyorsan fogynakimages/
  Néhány évvel ezelőtt az egyik legjobb európai színházi rendező, Peter Zadek megrendezte Ibsen Peer Gyntjét a hajdani Brechtszínházban, a Berliner Ensemble társulatával. A 2004-es premier óta a produkció számos fesztiválon aratott nagy sikert; legutóbb Bécsben, a Wiener Festwochen rendezvénysorozatán. Október 17-én és 18-án pedig a Madách Színházban lesz látható.
  Az előadás mind az értelmezést, mind pedig a szcenikai megvalósítást tekintve parádés: Zadek Peerje az örök kíváncsi, aki úgy viharzik végig az életen, hogy mindent felhabzsol, aztán a végén mégis, illetve mégsemimages/ A címszereplő Uwe Bohm fantasztikus alakítása mellett feledhetetlenek a színpompás epizódok, a fantáziadús zene, valamint a meglepő, különleges világítás, melynek révén valamennyien a nagy kaland részeseivé válunk. Jegyek és információ:
 www.bof.hu

Március 16.– április 1.

A részletes program – műfajonkénti, naponkénti, de akár szereplők szerinti bontásban is – legbővebben a honlapon található meg (www.budapestitavaszifesztival. hu), alább a várható „ászokra” hívjuk föl a figyelmet. Dmitrij Baskirov zongoraestje március 26-án lesz az MTA dísztermében; a Bartók Vonósnégyes ötvenedik születésnapját ünneplő koncert pedig – Kocsis Zoltán közreműködésével – a Zeneakadémián március 27-én. Maxim Vengerov március 30-án a Művészetek Palotájában többek közt Mozart-, Beethoven- és Prokofjev-műveket hegedül; a Millenárison megismétlik a tavalyi fesztivál egyik legnagyobb sikerét: Kovalik Balázs Mozart-maratonját, előbb egyenként, három egymást követő estén (21-én Figaro házassága, 22-én Cosí fan tutte, 23-án Don Giovanni), majd 25-én egy nap mind a hármat.
  Fesztiválbemutató lesz a Vígszínházban: Csehov Cseresznyéskertjét Alföldi Róbert rendezésében játsszák 17-én, 29-én pedig a Művészetek Palotájában a Lausanne- i Théâtre Vidy vendégszerepel Heiner Goebbels rendezésével és zenéjével. Március 30-án a Katonában lesz premier: Goldoni A karnevál utolsó éjszakája című darabját Zsámbéki Gábor rendezi.

Már árulják a jegyeket: április második felében immár hagyományosan a Thália Színházban szerepelnek a vidéki teátrumok. A székesfehérvári és az egri társulat egy-egy Martin McDonaghelőadást hoz: előbbi a Vaknyugatot, utóbbi a Párnaembert. A kaposváriak Rejtő: Vesztegzár a Grand Hotelban című regényének adaptációjával jönnek; a tatabányaiak Örkény: Pisti a vérzivatarban című darabjával. A kecskemétiek Gogol Háztűznézőjét, a pécsiek Botho Strauss Az idegenvezetőnő című darabját hozzák. Szolnokról Schwab Elnöknőkje és a Szentivánéji álom jön, Zalaegerszegről Háy János Gézagyerekje, és Miller: Pillantás a hídról című műve. Budaörs Görgey Gábor, Veszprém Egressy Zoltán, Dunaújváros Miskolczi Miklós, Debrecen Szőcs Géza egy-egy művével szerepel. Sopronból a Tizenkét dühös ember érkezik, Nyíregyházáról pedig a Furcsa pár. Békéscsaba zenés produkciót hoz: Willy Russel Vértestvérek című musicaljét.

Edward Albee színpadi örökzöldjét, a Nem félünk a farkastól című darabot mutatja be február 9-én a békéscsabai Jókai Színház. Az általában négy színész számára jutalomjátékot nyújtó előadást az igazgató, Konter László rendezi.
A debreceni Csokonai Színházban három bemutató is lesz februárban: 2-án Verdi Nabuccóját, 3-án Hobo (Földes László) Csattanuga Csucsu című estjét, 16-án pedig Kiss Csaba drámáját, a Kun Lászlót tűzik műsorra. Ugyancsak a hónap országos eseménye a Deszka Fesztivál, 17-től 23-ig, melynek keretében kortárs drámákat adnak elő.
Ősbemutatót tartanak februárban a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban is. Miskolczi Miklós A százados című darabja 1956–57-ben és az 1980–90-es években Dunaújvárosban játszódik – az előadást Smuk Imre rendezi.
Az utóbbi években szinte végigsöpörtek a magyar színházakon az ír Marton McDonagh darabjai (jelenleg is látható a Radnóti Színházban A kripli, az Örkényben pedig a Piszkavas). Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban február 9-én mutatják be A párnaember című négyszereplős darabját, Dömötör András rendezésében.
Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban a zsúfolt januárt (amikor is bemutatták Mohácsi János rendezésében az 1956 / őrült lélek, vert hadak, valamint Caragiale Farsangját Parti Nagy Lajos, Réthly Attila rendezésében) februárban is két bemutató követi: a főiskolások Znamenák István rendezésében Brecht–Weill Koldusopera, 16-án, 21-én pedig a Hagymácska című mesemusical.
Majdnem februárinak számít Kecskeméten, a Katona József Színházban Gogol Háztűznézőjének január végi premierje. Az előadás érdekessége, hogy a prózai színészeket a táncos-koreográfus, Juronics Tamás irányítja. A kamaraszínházban 23-án mutatják be Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című kétszereplős komédiáját a szerző rendezésében. Miskolcon nyilván szép hosszú szériára számítanak a Hippolit, a lakáj esetében; Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály zenés vígjátékát – melyben Schneider úr „minden körülmények között az Operában volt” – Vajda Katalin és Vajda Anikó átigazításában, Balikó Tamás rendezésében játszszák.
Február 10-én és 17-én is bemutatót tartanak Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban. Előbb Jasmina Reza Művészet című darabját, majd pedig – a Kamaraszínpadon – Weöres Sándor mindig nagy kihívást jelentő művét, a Kétfejű fenevadat mutatják be. John Fowles A francia hadnagy szeretője című regényéből híres film készült Meryl Streep és Jeremy Irons főszereplésével a nyolcvanas évek elején. Most színpadra állítják a Pécsi Nemzeti Színházban; a viktoriánus korban játszódó történetet Korognai Károly rendezi, a premier: február 2-a.
A Soproni Petőfi Színházban is február 2-án lesz a premierje Lajtai Lajos – Békeffi István: A régi nyár című népszerű zenés játékának, az előadást Szilágyi Tibor rendezi. Székesfehérváron, a Vörösmarty Színházban Döme Zsolt–Szurdi András– Szakál Attila Kísértettangó című táncjátékát mutatják be február 18-án, a Kamaraszínházban pedig 11-én ismét Martin McDonagh, ezúttal a Vaknyugat című művének lesz a premierje, ezt Guelmino Sándor rendezi. Tatabányán, a Jászai Mari Színházban is ősbemutató lesz: Kárpáti Péter Rejtő Jenő művéből írta Az öldöklő tejcsarnok (avagy a néma írógép titka) című darabját; az előadást Tóth Ildikóval a főszerepben Novák Eszter rendezi, a bemutató február 23-a.
Cserhalmi György rendez a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban: Arthur Miller Pillantás a hídról című darabjának bemutatója február 16-án lesz.

„Somlay Artur fehér kutyája, 10 éves barátja, Urfi elveszett, aki elvitte vagy megtalálta, hozza vissza. Szent István krt. 9. II. 2. Magas jutalom ellenében.” Kíváncsi lennék, volt-e foganatja a Kis Újságban 1946-ban megjelent hirdetésnek: megkerült-e Urfiimages/
 Érdekelne az is, vajon meddig tartott az öröme ennek az úrnak: „Örömmel értesítem, hogy nevemet Kovácsevics Milenkóról Nagykovácsy Milenkóra magyarosítottam” – közli 1935-ben a Budapesti Hírlap olvasóival.
Gáti István Örkény István Budapest című egypercesének utolsó mondatát vette kölcsön ahhoz a kötethez, melyben a 20. század apróhirdetéseit tekinti át. Illetve nem is az apróhirdetéseket, hanem általuk a kort, hiszen kétségtelen: mindennél jobban dokumentálják a hétköznapi történelmet azok a közlések, hogy ki mit ad el, illetve vesz, ki kit-mit keres, ki mit tart fontosnak közölni magáról.
A „Hozott szalonnávalimages/” című gyűjtemény legelső darabja biztosan megér egy novellát: „Jegyesek és bútorvevők, kik előnyösen akarnak vásárolni, ne mulasszák el egy jelentékeny színésznő által csak kevéssé használt 3 elegáns szobaberendezés, valamint egy fehérre fényezett gyermekpólyaszekrénynek Budapest, VII. Erzsébet krt. 12. I. em. alatti megtekintését, ahol a berendezés csodálatos olcsó áron megkapható.” Vajon ki lehetett a „jelentékeny színésznő”, aki 1901-ben a Pesti Hírlapban a bútorait árulta?
Az utolsó apró 2000-ből való: „Számlaügyintézés, nyereségcsökkentés átutalással is.” A mobilszám szerintem még mindig él.
És persze rengeteg őskeresztény keres átvehető boltot, üzemet a negyvenes években; vevők jelentkeznek megürült lakásra, „akár bútorozottan is”, kivándorlásra készülők árulják ingatlanjaikat. 1956 végén eltűnteket keresnek, romlakások tatarozását ajánlják.
Ami örök: a társkeresés. Férjet, feleséget, levelezőpartnert, lakótársat. A kívánalmakból, szempontokból csinos szociológia mutatja magát.  Böngésznivaló, lassú olvasmány: a múlt század ad hírt benne magáról.
Fekete Sas Kiadó, 2006. 368 oldal, 3300 Ft.

Presser Gábor új lemeze
Hát igen: tényleg azért, mert pont tizenkét dal fért erre az új cd-re, adódott a cím. A legelső szólólemez „Csak dalok” lett a keresztségben, és ha számot is kapott volna hozzá, akkor ez a mostani már a „Csak dalok 4” lehetne, hiszen csak dalok vannak ezen is, és épp a negyedik a sorban.

A használati dal pedig fontos életkellék: szakításra, békülésre, merengésre, töprengésre való. Elsőre, másodikra és harmadikra egy lendületben kell végighallgatni mindet, és amikor már fejben is összeáll az egész, akkor mutatkozik meg „használati” energiájuk. Az Ugye, ott leszel? merész szerelmi hívódal, a Francia dal tán egy kiskocsmát idéz a Montparnasse-on, a Csak a szerelem érett, féltett szenvedélyről énekel rezignált tónusban, az Őt mintha ima lenne, a lemezzáró Apró a zsebben pedig egy „apadal”: emlékidézés.
Sűrű és intenzív világ jön át a dalokból – és finom, gondosan eltervezett, „összművészeti” füzet és borító dukál hozzá, amiként Presser minden lemeze szép tárgy. Csöppet sem mellékes az ilyesmi, jellemzi a belsőt, együtt mutatja a szerző kézjegyét.
Melynek legjátékosabb villanása a lemez remek poénja: egy minihangjáték, zenében. Két ördög a címe, két ördög szerepel benne, és két csúnyaszájú angyal is hozzá, meg egy settenkedő malac, meg még egy erdész – ja, és egy aranyhal, amit (akit?) természetesen az író-zeneszerző Presser alakít fenomenálisan, még ha Bo Gárressper (ál)néven isimages/
 Szerintem új műfaj született.

Sony BMG, 2006. 2999 Ft.

KULTAJÁNLÓ
 Gross Arnold játékai – „Vannak még csodák” címmel – a Fehérvári Babaházban tekinthetők meg december végéig. Klimó Károly festőművész kiállítása a Francia Intézetben (Budapest) november 11-ig tart nyitva. Pauer Gyula Budapest szétlövetése 1956 című kiállítása november 26-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában. A Ráday utcai Galéria IX-ben Szüts Miklós festőművész képeit november 30-ig állítják ki.November 17-től 2007. február 5-ig lehet megnézni a Ludwig Múzeumban Birkás Ákos festőművész retrospektív kiállítását. A hatvanöt éves művész pályája elején expresszív portrékat, később hiperrealista képeket festett, majd a fotó és festészet kapcsolatlehetőségeit vizsgálta.

Kultajánló

Úgy tűnik, a következő színházi évad „háziszerzője” Bertolt Brecht lesz: Békéscsabán szeptember 29-én az Állítsátok meg Arturo Uit!, Szolnokon szeptember 23- án a Szecsuáni jólélek, Zalaegerszegen ugyancsak szeptember 29-én a Koldusopera premierje lesz, Bodolay Géza, Szabó Máté, illetve Bagó Bertalan rendezésében.
Debrecenben Puccini Toscájával nyit a színház – Szergej Maszlobojscsikov rendezi –, majd 18. és 22. között rendezik meg Nagy József – alias Josef Nadj – koreográfusi munkásságának huszadik évfordulója alkalmából a Jel Fesztivált.
Miskolc és Kecskemét musicallel indítja a bemutatók sorát: előbbi az Egerben nagy sikerrel játszott Valahol Európában- t mutatja be október 13-án, utóbbi Bereményi Géza–Horváth Károly: Laura című művét október 6-án.
Nyíregyházán Neil Simon Furcsa párját rendezi Lendvai Zoltán, Sopronban pedig Cooney Páratlan párosát (bemutató: szeptember 22.) Szilágyi Tibor.

A Budapesti Őszi Fesztivál egyik legérdekesebb rendezvényének ígérkezik a Körút Fesztivál, amelynek keretében a kortárs képzőművészet „önti el” majd a város tán legforgalmasabb útját, a Nagykörutat. A jelenleg éppen üresen álló – többnyire önkormányzati tulajdonú – üzlethelyiségeknek nemcsak a kirakatait, hanem a belsejét is birtokba veszik a hazai és külföldi független művészeti csoportok. Várhatóan hatalmas csinnadrattával hívják föl a figyelmet magukra, egységes cégtáblák lesznek és intenzív reklámtevékenység. Az egyes kiállítási helyszínek között – a járdán talán? – képregényrajzolók alkotásait láthatjuk majd, a különböző üzletekben pedig a kölcsönös haszon jegyében ütnek tanyát a képzőművészek: ők művészetüknek szélesebb nyilvánosságot remélnek, a Nagykörút pedig az üres üzletek okozta lehangoló látvány és környezetromboló hatás eltüntetését. Igazi nyertesnek ezúttal is a nagyközönség látszikimages/

KULTAJÁNLÓ

Zene

Különleges helyszínen, az 1930- ban épült Dandár utcai népfürdőben ad koncertet a fesztivál visszatérő vendége, az accord quartet (akik szeretik a különleges helyszíneket, hiszen tavaly a Ferenciek tere metróállomásán zenéltek). Az október 7-i koncerten többek között Ligeti György 1. vonósnégyesét is eljátsszák.
Hommages et messages a címe annak a Kurtág György–Michael Denhoff-estnek, amely október 12-én lesz a Festetics Palotában. A kettős portré két kortárs zeneszerző dialógusa, egyszersmind kultúrtörténeti utazás is, hisz mindkettejük munkásságát átszövik a „hommage-ok” és az „üzenetek”. A hangversenyen közreműködik az RTQ Vonósnégyes, Martin Tschiba zongoraművész és Rozmán Lajos klarinétművész.

images/ Budapesten is. Előző számunkban a vidéki évadkezdő bemutatókból válogattunk, most a fővárosban nézünk körül.
Budapesten szinte minden színház tart bemutatót szeptemberben és/vagy októberben. Pintér Béla társulatának Korcsula című darabja már szeptember végén látható, a Bárka Színházban pedig az Alföldi Róbert rendezte Koldusopera lapunk megjelenésekor szintén túl van a bemutatón, október 6-án pedig Molnár Ferenc Liliomját mutatják be, Széles Lászlóval és Mezei Kingával a főszerepekben. A Krétakör a sikeres és kemény orosz író, Szorokin Jég című regényének színpadi változatával indítja az évadot szintén szeptemberben, Mundruczó Kornél rendezi az előadást. A napokban mutatják be a Tháliában Dürrenmatt Play Strindbergjét, Hernádi Judittal és Cserhalmi Györggyel a főszerepben, Ács János rendezésében, valamint Alfieri Hat hét, hat tánc című kétszereplős darabját Parti Nagy Lajos magyar szövegével, Vári Évával és Kulka Jánossal, a rendező Ilan Eldad. A Nemzeti első bemutatója Moliére Tartuffe-je Alföldi Róbert rendezésében: október 2-án. A Pesti Színházban a Thomas Vinterberg Születésnap című filmjéből David Eldridge által készített színpadi adaptációt mutatják be október 7-én, Eszenyi Enikő rendezésében.
És akkor október hónap második feléig még el sem jutottunk, teljességről pedig szó se essékimages/

HELYEK

Aki annyi éves, mint én (sok), az tudja, miről beszélek. A kertmoziról, ami a legtipikusabb, leggyakoribb és legolcsóbb szórakozás volt meleg nyári estéken, a hatvanas években legalábbis. Volt neki összetéveszthetetlen szaga, tapintása, színe. Hangulata, azaz.
Akkor még nem volt nyári időszámítás, este nyolckor mindig el lehetett kezdeni a vetítést. És jöttek a környékbeliek, a rutinosak összehajtogatott pokrócot és kispárnát hoztak a hónuk alatt – hosszan kígyózott a sor a kis fabodega előtt. Mindenki a közeli kertmoziba járt – tehette, volt bőven; a háború utáni foghíjas telkek kínálták magukat –, összegyűltek hát a jó és a rossz szomszédok, és igyekeztek gyorsan elfoglalni a középtáji helyeket. Hiszen tudták: elöl leginkább a vetítővászon hibáit és a kép szemcséit fogják látni, hátul pedig a vetítőgép zakatolását fogják hallani. Kellett hát némi helyismeret.

Igazi karácsonyi ajándék Székesfehérvár lakosságának a teljesen felújított Vörösmarty Színház megnyitása: az épület másfél évvel ezelőtt, életveszélyes állapotban zárta be kapuit, és most, karácsonyra nyílik meg újra.
Eredetileg több mint kétszáz évvel ezelőtt épült; nem Fellner-Helmer, de egy másik híres színházépítő páros, Koch és Skalniczky tervezte az 1874-ben átadott – és mivel mással, mint Katona Bánk bánjával megnyitott – épületet. A nagyszabású ünnepséggel felavatott ház gyorsan népszerű lett nemcsak Székesfehérvár, de a környék lakosainak körében is.

A Kecskeméti Katona József Színház 110. évadát kezdi meg szeptember 30-án, Hervé Nebántsvirág című operettjének bemutatójával, Ács János rendezésében. Az ünnepi évadban legalább nyolc bemutató lesz; hat produkciót hirdettek meg felnőttbérletben, négyet ifjúsági, kettőt pedig gyerekbérletben (némi átfedéssel, persze). A premierdús szezonban színre kerül többek között egy táncjáték Juronics Tamás rendezésében (aki színpadra állítja ezenkívül a Háry Jánost is); Schiller Don Carlosa Alföldi Róbert, Maeterlinck A kék madár című műve Galgóczy Judit rendezésében. A szezonzáró premier a hagyomány jegyében ismét zenés és könnyű: Zerkovitz A csókos aszszony című zenés vígjátékát Tasnádi Csaba állítja színpadra.

Sopronban is operettel kezdődik a szezon, szeptember 17-én. Szinetár Miklós rendezi Kálmán Imre–Julius Brammer–Alfred Grünwald Montmartre-i Ibolya című művét. Ezt követően bemutatják Arthur Miller Pillantás a hídról, Tennessee Williams Az ifjúság édes madara, Shakespeare Sok hűhó semmiért című művét, a Kisszínházban pedig többek között Márai Sándor Kalandját, valamint Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című drámáját.

Design Hét Budapesten: október 14–23.

Majdnem hagyomány: idén másodszor rendezik meg a fővárosban a hazai és külföldi formatervezők „közönségrendezvényét”. A tavalyi sikeren fölbuzdulva idén hetven helyszín és negyven rendezvény várja a vendégeket. A programok középpontjában a design szolgáltató, életminőséget javító szerepe áll.
Konténerekben, Óbuda egyik iparterületén kollektív kiállítás lesz, az üzletközpontokban (például az Árkádban, a Mamut IIben, a Duna Plazában) pedig kirakatkiállítás hét tervezőképző intézmény hallgatóinak vizsgamunkáiból. A rendezvény egyik hangsúlyos programja a Magyar Formatervezési Díj 2005 pályázatára benyújtott 236 pályamű közül a 13 díjazott, valamint kiállításra is érdemesnek talált mű bemutatása.

... és meleg az idő
Zsámbék. A zsámbéki Színházi Bázis az ő rövidke nyári szezonja alatt annyi – vagy több – bemutatót teljesít, mint a legtöbb kőszínház egész évadban. Ráadásul a hagyomány színvonal- garanciát is ígér: érdekes és többségükben jó előadások szoktak születni az önmagában is izgalmas helyszíneken: az egykori rakétabázison és a Deák udvarban. Ez utóbbi játszóhelyen július 15–16-án Galambos Péter rendezésében Csehov Platonovját játsszák, a rakétabázison július 22–23–24-én Dévényi Ádám dalaiból Belemenekülők címen „köz-érzet-show-t” rendez Máté Gábor. Július 29–30–31-én a fiatal és tehetséges Mezei Kinga Krúdy regénye alapján készíti A hét bagoly című előadását, augusztus 5–6–7-én pedig Sopsics Árpád rendezésében mutatják be a Passió című produkciót, amely a Színházi Bázis mellett a Gyulai Várszínház és a Közép-Európa Táncszínház részvételével készült; Horváth Csaba koreográfiáját többek között Gazsó György, László Zsolt, Bertók Lajos és Kerekes Éva adja elő. Augusztus 11. és 14. között Zsótér Sándor rendezésében Kleist-Tallér Zsófia Pentheszileia című operáját adják elő, 18–19–20-án pedig Simon Balázs rendezi az „Előadás Mozart Don Giovanni című operájának figyelembevételével” talányos című produkciót. Augusztus 18–19–20-án a Beregszászi Illyés Gyula Színházzal közösen készült Csehov-előadást, a Három nővért játsszák.

A határon túli színházak XVII. fesztiválját rendezik meg immár hagyományosan Kisvárdán, június 2. és 11. között. A versenyjellegű rendezvényen tizenöt határon túli színház vesz részt legjobb produkcióival – olyik többel is. Például: Parti Nagy Lajos Ibusár című darabját a Temesvári Csiky Gergely Színház, Büchner Woyzeckjét a Kolozsvári Állami Magyar Színház, Kiss Csaba Csehov-részletekből írott De mi lett a nővel? című – itthon is nagy sikert aratott – jelenetfüzérét pedig az újvidékiek hozzák el Kisvárdára. A magyarországi színházi életbe egyre jobban integrálódó határon túli műhelyek legjobb előadásait a következő évadban azok is láthatják, akik ebben a tíz napban nem jutnak el Kisvárdára; a Thália Színházban tartott „Határon túli színházi esték”-sorozatban remélhetőleg ott lesznek azok, akiket a kisvárdai zsűri erre érdemesnek tart.

Könyvfesztivál 2005

A napokban zárult XII. Budapesti Könyvfesztivál minden jel szerint a sokkal hosszabb múltra visszatekintő Könyvhét tavaszi kistestvérévé nőtte ki magát. És vigyáz is arra, hogy ne hasonlítson túlságosan a nagytestvérre: inkább a könyves szakma, a kiadók, mint az olvasó közönség ünnepe. A világ egyik legtekintélyesebb könyvvásárához, a frankfurtihoz hasonlóan volt „schwerpunktja”, azaz súlypontja: Oroszország; és volt díszvendége: Paulo Coelho. Előbbi számos íróval – köztük a nálunk is jól ismert Viktor Jerofejevvel és a huszonnégy éves „üdvöskével”, az itthon egyelőre egykönyves Irina Gyenyezskinával –, utóbbi pedig számos, magyarra is lefordított regényével adott súlyt megjelenésének. A brazil Coelho életművét itthon az Athenaeum 2000 Kiadó publikálja; regényei közül bizonyára Az alkimista a legismertebb, igazi „kultkönyv” lett, és megteremtette a Coelho-rajongók táborát. Akik ettől kezdve nagy érdeklődéssel fogadták újabb műveit, a (korábban írott) Zarándoklatot, például; a nemrégiben megjelent Tizenegy percet, és az újdonságot: A Zahirt. A ma már Angliában élő Coelho a világ egyik legnagyobb példányszámot elért sikerszerzője lett.

Népszavazás az irodalomról

 Az az „olvasás-népszerűsítő” akció, amely ebben a hónapban eléggé nagy felhajtással kezdődött és egész évben tartani fog, csak nagyon- nagyon távolról emlékeztet a szocializmus hajnalán fogant – amúgy nem egészen eredménytelen vagy hatástalan – köznevelési kampányokra; ma ugyanis az olvasás sokkal rosszabb helyzetben van, mint évtizedekkel ezelőtt. Nemcsak a komputer és az internet, nemcsak a szórakoztatóipar nyomulása, de a mindennapi élet ritmusa és az információrobbanás is „betesz” az olvasásnak – hol is az a kényelmes, öblös karosszék a pergamenernyős állólámpa mellett, meg a hozzávaló néhány nyugalmas, csöndes óra?!
 A Nagy Könyvet eredetileg „The Big Read”-nek hívták. Anglia több hónapon át lázban égett, a legnagyobb sztárok kampányoltak kedvenc könyvük mellett, a nép meg szavazott, olvasóköröket alakított, vitafórumokon mérte össze (hang)erejét, majd végül győztes született: a Micimackó (nem Karinthy fordításában).

 Még javában tart a 36. Magyar Filmszemle: február 8-ig játsszák a versenyfilmeket a Mammut Moziban, valamint az Urániában (a zsűri – mint rendesen – a Millenárison nézi meg a filmeket). Többet közülük – például az Állítsátok meg Terézanyut!, A miskolci boniésklájd, a Nyócker, a Rap, Revü, Rómeó és A temetetlen halott című filmeket – már játszották- játsszák a mozikban.  Az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt alkotást, Koltai Lajos Kertész Imre regényéből készített művét, a Sorstalanságot pedig nem a versenyprogramban, hanem információs vetítésen mutatják be – a szemle végén.
 A szakma és a mozirajongó közönség persze nemcsak a „nagyfilmekre”, hanem a dokumentumfilmekre és a kisjátékfilmekre is árgus szemekkel figyel: ebből a kategóriából szoktak kikerülni a következő szemlék fiatal győztesei. Idén az előzsűri 42 dokumentumfilmet és 25 kisjátékfilmet válogatott a szemle programjába – ezeket is vetítik a verseny utánjátszó mozijaiban.

 

A fesztivál hagyatéka

A Budapesti őszi Fesztiválban az a legjobb, hogy villanásnyi idején – a tíz napon – rendre túlnyúlik, ezért nyomait ott hagyja a késő ősz–kora tél kulturális programján.

November 28-ig látható például a Svédületes! Svéd–magyar kulturális randevú keretében létrehozott furcsa, interaktív kiállítás a Ludwig Múzeumban, melynek címe A láthatatlan érintése. A számos tudományos kutatás – például az agy rezgéshullámainak vizsgálata – olyan installációkban ölt testet, melyek nemcsak formatervezők, képzőművészek, építészek és divattervezők, hanem adott esetben a nézők közreműködését is igénylik.

November 23.–december 5.

Zömmel a Thália Színházban adnak egymásnak s a budapesti közönségnek randevút a vidéki színházak, immár hagyományosan. A november 23-tól december 5-ig tartó rendezvénysorozaton az ország szinte minden színháza képviselteti magát, méghozzá legjobbnak tartott előadásával. Érdekesség, hogy két színház is hozza Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása című darabjából készült előadását: Zalaegerszegen Egri Kati, Miskolcon pedig Hernádi Judit játssza a címszerepet. Az új magyar drámák bemutatói közül ígéretesnek látszik Tasnádi István Malacbefőtt című darabja a kecskeméti, és Egressy Zoltán 4x100 című műve a székesfehérvári színház előadásában. Regényadaptációval – Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival – érkezik a kaposvári színház Babarczy László rendezésében; filmadaptációval – Pasolini Teorémájával – a szolnoki színház Alföldi Róbert rendezésében. A részletes programról és a jegyvásárlásról a Thália Színház ad felvilágosítást.