A Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Főigazgatója, Dr. Kovács Gábor az afatinib hazai befogadására és finanszírozására vonatkozó információkról tájékoztatta a hallgatóságot, előadásokkal kapcsolatos szakmai kérdések megbeszélésére.
EGFR TKI kezelés: mellékhatások és proaktív kezelésük - Dr. Dank Magdolna
Dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem, I. Sz. Belgyógyászati Klinika, Onkológiai Részlegének Vezetője, egyetemi docens a tüdőrákos betegek kezelésével kapcsolatban rávilágított arra, hogy a beteg beleegyezését a terápiába mindenképpen meghatározza, hogy az adott kezelés hatékonyan enyhíti-e az alapbetegség által okozott, fennálló tüneteket. A PRO-k különböző kérdőívekkel mérhetőek: az EGFR M+ klinikai vizsgálatok esetében is különböző PRO kérdőívek alapján mérték a betegek életminőségének változását a kezelés során. A Lux Lung 3 és 6 vizsgálatokban használt, ugyanazon EORTC kérdőívek (QLQ-C30, QLQ-LC13) alapján a Docens Asszony ismertette az afatinib terápia hatását az alapbetegség tüneteinek enyhülésére vonatkozóan. Elmondta, hogy a mellékhatások kezelésében a beteg-felvilágosításnak, valamint az orvosok és nővérek edukációjának úgyszintén nagyon fontos szerepe van.
Afatinib: Magyarországi Early Access Program - Első hazai adatok a bevont betegek alapján - Dr. Ostoros Gyula
Az afatinibbel lefolytatott, Boehringer Ingelheim által szponzorált magyarországi Early Access Program keretein belül szerzett első hazai adatokról és tapasztalatokról beszélt előadásában Dr. Ostoros Gyula, a Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa, aki elmondta, hogy a 4 magyarországi centrum bevonásával jelenleg is zajló vizsgálatba a betegek beválogatása az afatinib európai regisztrációs vizsgálatának befogadási kritériumai alapján történt. Ismertette a bevont betegek számát, nem és kor szerinti megoszlását, dohányzási státuszát, az EGFR meghatározáshoz vett szövetminta mutációmegoszlását valamint azt, hogy a betegek hányadik vonalban kapták a kezelést. Bár a vizsgálat még tart, az előzetes adatok alapján az EGFR mutáció típusáról, valamint a kezelés klinikai hatásosságáról és biztonsági profiljáról már vannak adataink.
Dr. Gálffy Gabriella, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika egyetemi docense a nem kissejtes tüdőrák kezelési lehetőségeiről szóló előadásában elmondta, hogy a Korányi Bulletin 2013-as adatai alapján 2013-ban közel 22 000 tüdőrákos beteget kezeltek Magyarországon. Az elmúlt 10 évben a célzott terápiák, majd a mutáció analízis és a korszerű kemoterápiák hatására egyre több tüdőrákos beteg részesülhetett a számára legmegfelelőbb gyógyszeres kezelésben. Az új esetek adenokarcinoma aránya 44% volt. Az előadás kiemelten foglalkozott az adenokarcinomák molekulár patológiai státusza alapján történő első- és másod vonalú terápiás lehetőségekkel, valamint a fenntartó kezelések áttekintésével. Az EGFR mutáns adenokarcinoma célzott terápiás kezeléseként a 2014-es ESMO ajánlásban a másik két TKI mellett már szerepel az afatinib is. Az előadásban az afatinib klinikai hatásosságára (PFS, OS) és biztonságosságára vonatkozó Lux-Lung 3 és 6 vizsgálat eredményei kerültek ismertetésre.
Dr. Döme Balázs, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Tumorbiológiai Osztályának osztályvezető főorvosa ismertette az INSIGHT vizsgálatot, amely a közép-európia országok EGFR epidemiológiáját vizsgálta Robert Pirker professzor szakmai vezényletével. Majd főorvos úr ismertette egy ezt követő, hazai vizsgálat eredményeit is.
Az EGFR mutációk gyakoriságáról, az EGFR diagnosztikáról, ezen belül is a javasolt mintavételi módszerekről, a TKI kezelésre vonatkozó szakmai ajánlásról illetve a hazai terápiás lehetőségekről beszélt előadásában Dr. Moldvay Judit, a Semmelweis Egyetem ÁOK Pulmonológiai Klinika docense.