Rézangyalok
Hatalmas küzdelem a nyomort, a létbizonytalanságot, a kilátástalanságot lebirkózni. Segítség nélkül nem is nagyon megy.
Biztató jövőkép hiányában nincs fogódzó, nincs remény; marad a kétségbeesés, a feleslegesség érzése, hacsak... Hacsak nincsenek olyan emberek, akik a leginkább kiszolgáltatott, motiválatlan, pozitív példát soha nem tapasztalt gyerekeknek valami célt, valami örömet nem kínálnak.
A zene, a zenélés, a közös muzsikálás, a közös tevékenység boldogságát kapják azok a gyerekek, akiket a filmbeli pedagógusaik megajándékoznak egy lehetőséggel, azzal, hogy együtt teremtsenek valami szépet, értékeset, amire jó érzéssel tudnak gondolni, ami talán egész életszemléletükre is jótékonyan hat. Igen. Kell egy fúvószenekar! Kell, még akkor is, ha nem adják könnyen a sikert. Ha kudarcok, fájdalmak és keserűségek is járnak az öröm mellé. Még ha küzdeni, kínlódni is kell a lelkünket simogató pillanatokért.
A hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő fiatalok iskolai alulteljesítése és lemorzsolódása súlyos problémát jelent ma, Magyarországon. Azoknak a gyerekeknek, akik létbizonytalanságban élnek, nincs lehetőségük iskolán kívüli tevékenységeket megfizetni, vagy lakóhelyükről kimozdulni, így óriási életminőségbeli változást hozhat egy helyben megvalósított hangszertanulási program. A zene kitartásra, fegyelemre nevel, megtanít egymásra figyelni, összpontosítani. Egy miskolci, romák lakta körzet általános iskolájában, 2014 szeptember és 2016 szeptembere között követi a Rézangyalok című film a hangszeres tanulás iskolai folyamatát, közben pedig a zenét tanuló gyerekek családi hátterét, lakókörnyezetét, szociális körülményeit.
