2022. december. 06., kedd - Miklós.

A szívelégtelenség nem jelent egységes patológiai diagnózist, sokkal inkább jelent klinikai szindrómát, egyben rendkívül súlyos, világméretű népegészségügyi problémát is.

A HFrEF miatt kezelt betegek kezelésében egyik fontos cél a halálozás, ezen belül a hirtelen szívhalál gyakoriságának csökkentése. Az ICD-kezelés hatékonyan csökkenti a ritmuszavar eredetű hirtelen szívhalál előfordulását, és megfelelően kiválasztott betegcsoportokban ezáltal a teljes halálozást is.

A csökkent ejekciós frakcióval kísért szívelégtelenség belgyógyászati terápiája jelentős fejlődésen ment át az utóbbi néhány évtizedben, miután több olyan hatásos gyógyszer is forgalomba került, melyek alkalmazásával szignifikánsan csökkenthető a morbiditás és mortalitás.

A közepes ejekciós frakciójú szívelégtelenségben (HFmrEF) szenvedő betegeket korábban jellemzően kizárták a vizsgálatokból, ami gátat szabott a HFmrEF prevalenciájával, klinikai jellemzőivel, terápiára adott válaszaival kapcsolatos ismeretek megszerzésének.

Egyre inkább bebizonyosodni látszik, hogy a megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) kialakulása szorosan összefügg az öregedési folyamatokkal, és a szívet érintő panaszok egy sok-szervi kórkép részei.

A génexpressziót szabályozó RNS-ek szintjének a laboratóriumi mérése támogatást nyújthat a szívelégtelenség diagnózisához, a prognózis felállításához, illetve támogathatja az optimális terápia-választást.

Képlékenyek a határok a szívelégtelenség jelenleg alkalmazott klasszifikációjában. Amennyiben a neurohormonális blokádra adott válaszreakciót tekintjük, nem biztos, hogy megfelelőek a limitértékek.

A szívelégtelenség és a Covid-19 közötti kapcsolat komplex: a szívelégtelenség a súlyos lefolyású Covid-19 rizikófaktora, miközben a koronavírus-fertőzés a szívelégtelen betegeknél állapotromlást idézhet elő, illetve korábban nem szívelégtelen pácienseknél de novo szívelégtelenséget okozhat.

A szívelégtelenség napjaink egyik számos kihívást jelentő kardiológiai betegsége. Magas a halálozása, komoly hospitalizációs teherrel jár annak ellenére, hogy számos új gyógyszeres és műszeres terápiás beavatkozással rendelkezünk.

Az Európai Kardiológusok Társasága (ESC) 2021 augusztusában az éves konferenciáján újította meg a korábbi, 2016-ban kiadott, a szívelégtelenség (SZE) kezelésére vonatkozó irányelveit (1,2).

A PROVE-HF vizsgálat igazolta, hogy azoknak a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelen (HFrEF) betegeknek származik előnye a szívelégtelenség kezeléséből, akiknél jelentős NT-proBNP csökkenést lehet elérni viszonylag rövid idő alatt, és az NT-proBNP-t sikerül alacsonyan tartani.

A szervezet megfelelő mennyiségű és minőségű hidratálása egész életen át csökkentheti a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát.

Miközben a szívelégtelenség definíciója orvos-generációnként változik, abban mindenki megegyezik, hogy a diagnózis alapja a dyspnoe és az oedemaképződés észlelése.

A krónikus szívelégtelenség incidencia s prevalencia az elmúlt évtizedben tovább emelkedett, progrediáló, rossz prognózisú betegség, mely gyakran, főleg 65 év felett, igényel kórházi ellátást.

Az új terápiás lehetőségek ellenére a szívelégtelenségben szenvedők korai hirtelen halála, különösen csökkent ejekciós frakcióval élők esetén (HFrEF), még mindig nagyon magas.

A COVID-19 fertőzést követően kardiológiai problémák is kialakulhatnak hosszabb távon, így ajánlott átfogó kivizsgálást kérni a betegség után.

Az öngondoskodás és a tudatos életmód nagyon lényeges szerepet játszik a krónikus szívelégtelenség mindennapi kézben tartásában.

A szívelégtelenség kezelésében az angiotenzinreceptor-neprilizininhibitort 2015-ben hagyta jóvá az FDA, illetve Európában is abban az évben fogadták el.

Különösen a szívbetegek számára javasolják a sóbevitel korlátozását, annak ellenére, hogy nem teljesen meggyőző, van-e hatása az életkilátásokra, írja az OTSZ Online.

A modern orvostudomány egyik legfiatalabb és egyben legdinamikusabban fejlődő ága a szívsebészet. Az utóbbi egy-két évtized technikai újításai pedig már lehetőséget adtak a szívsebészeten belüli legnagyobb kihívást jelentő szívelégtelen betegek szívsebészeti kezelésére is.

Szívelégtelenségben gyakoribb a cukorbetegség és a cukorbetegek szívelégtelenség-kockázata emelkedett. Mind a 2-es típusú cukorbetegség, mind pedig a szívelégtelenség közös oka a szisztémás szubklinikus gyulladás és az oxidatív stressz.

A PROVE-HF vizsgálat igazolta, hogy azoknak a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelen betegeknek származik előnye a szívelégtelenség kezeléséből, akiknél jelentős NT-proBNP-csökkenést lehet elérni viszonylag rövid idő alatt és az NT-proBNP-t sikerül alacsonyan tartani.

Egy amerikai klinikai vizsgálat eredményei szerint egy mesterséges intelligenciát alkalmazó viselhető tapasz 80%-os pontossággal jelezte előre a rehospitalizációs igényt átlagosan 10 nappal az akut tünetek megjelenése előtt.

A világon elsőként ültettek át indukált pluripotens őssejtekből nyert szívizomszövetet Japánban, közli a 24.hu.

A szívelégtelenségben szenvedő betegek kockázatbecslését segíti a Városmajori klinikán kifejlesztett rizikóbecslő rendszer.

A kardiomiopátia és a titin nevű óriásfehérje mutációi közötti összefüggéseket térképezik fel az egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetében.

hirdetés

Könyveink

  • learn more Kórtani alapismeretek

    A tankönyv a kórtani alapok ismertetése után részletesen foglalkozik az egyes szervek, szervrendszerek kórtani alapismereteivel. Ez az...

  • learn more SCID-5-CV (Strukturált klinikai interjú a DSM-5® zavarok felmérésére)

    A SCID-5-CV lépésről lépésre segít a klinikusoknak a DSM-5 diagnózisainak...

  • learn more Belső rögzítők - A töréskezelés AO kézikönyve

    A könyvet technikai kézikönyvnek tekinthetjük, de az ennél sokkal több. Az alapokat értelmezi az első...

  • learn more Patikai emlékek. Kerámiaedények

    A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyógyszerésztörténeti szakgyűjteményei közül nem csupán számbeli nagyságával, és szakmailag...

  • learn more Balneoterápia és hidroterápia

    Magyarország termálforrásokban gazdag. Így számos természetes gyógytényezőt alkalmazunk a gyógyítás céljára. A balneoterápia...

  • learn more Marketing pirula recept nélkül

    A könyv az egészségügy speciális, de sokakat érintő területét vizsgálja, és az elméletet egyben konkrét gyakorlati példákkal...

  • learn more Transzfúzió

    A könyv a hazai palettáról évek óta hiányzó munkát pótol. A vérátömlesztés a mindennapi klinikai/kórházi munka során napjainkban is gyakori (olykor...

  • learn more Szemészet

    Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli...

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták...

  • learn more Új tápanyagtáblázat

    A könyv a bevezetés és a táplálkozási alapfogalmak tisztázása után 12 fejezetben foglalja össze témája tudnivalóit. A bemutatás a...