2021. augusztus. 01., vasárnap - Boglárka.
hirdetés

Miközben a szívelégtelenség definíciója orvos-generációnként változik, abban mindenki megegyezik, hogy a diagnózis alapja a dyspnoe és az oedemaképződés észlelése.

A krónikus szívelégtelenség incidencia s prevalencia az elmúlt évtizedben tovább emelkedett, progrediáló, rossz prognózisú betegség, mely gyakran, főleg 65 év felett, igényel kórházi ellátást.

Az új terápiás lehetőségek ellenére a szívelégtelenségben szenvedők korai hirtelen halála, különösen csökkent ejekciós frakcióval élők esetén (HFrEF), még mindig nagyon magas.

A COVID-19 fertőzést követően kardiológiai problémák is kialakulhatnak hosszabb távon, így ajánlott átfogó kivizsgálást kérni a betegség után.

Az öngondoskodás és a tudatos életmód nagyon lényeges szerepet játszik a krónikus szívelégtelenség mindennapi kézben tartásában.

A szívelégtelenség kezelésében az angiotenzinreceptor-neprilizininhibitort 2015-ben hagyta jóvá az FDA, illetve Európában is abban az évben fogadták el.

Különösen a szívbetegek számára javasolják a sóbevitel korlátozását, annak ellenére, hogy nem teljesen meggyőző, van-e hatása az életkilátásokra, írja az OTSZ Online.

A modern orvostudomány egyik legfiatalabb és egyben legdinamikusabban fejlődő ága a szívsebészet. Az utóbbi egy-két évtized technikai újításai pedig már lehetőséget adtak a szívsebészeten belüli legnagyobb kihívást jelentő szívelégtelen betegek szívsebészeti kezelésére is.

Szívelégtelenségben gyakoribb a cukorbetegség és a cukorbetegek szívelégtelenség-kockázata emelkedett. Mind a 2-es típusú cukorbetegség, mind pedig a szívelégtelenség közös oka a szisztémás szubklinikus gyulladás és az oxidatív stressz.

A PROVE-HF vizsgálat igazolta, hogy azoknak a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelen betegeknek származik előnye a szívelégtelenség kezeléséből, akiknél jelentős NT-proBNP-csökkenést lehet elérni viszonylag rövid idő alatt és az NT-proBNP-t sikerül alacsonyan tartani.

Egy amerikai klinikai vizsgálat eredményei szerint egy mesterséges intelligenciát alkalmazó viselhető tapasz 80%-os pontossággal jelezte előre a rehospitalizációs igényt átlagosan 10 nappal az akut tünetek megjelenése előtt.

A világon elsőként ültettek át indukált pluripotens őssejtekből nyert szívizomszövetet Japánban, közli a 24.hu.

A szívelégtelenségben szenvedő betegek kockázatbecslését segíti a Városmajori klinikán kifejlesztett rizikóbecslő rendszer.

A kardiomiopátia és a titin nevű óriásfehérje mutációi közötti összefüggéseket térképezik fel az egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetében.

hirdetés