Több mint 50 éve nincs új gyógyszer a tbc-re
A Tüdő Éve
A világon 300 millió ember asztmás
„Nem tagadjuk, elfogultak vagyunk, de úgy látjuk, hogy a tüdő egészségével nem foglalkozik eleget a közvélemény, hogy a kutatásokat nem finanszírozzák kielégítően, és attól tartunk, hogy a politika nem ismeri fel igazán a légzőrendszeri betegségek jelentőségét” – írja a Lancet.
A szerzők elfogultságukat főleg a European Respiratory Society-hoz (ERS) való kötődésükkel magyarázzák; az ERS prominens tagja a Forum of International Respiratory Societies-nek, ami 2009 decemberében, Cancúnban (Mexikó), a 40. Tüdő Egészsége Világkonferencián deklarálta, hogy 2010 a Tüdő Éve lesz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi becslése szerint a világon mintegy 300 millió ember asztmás, 210 milliónak van krónikus obstruktív tüdőbetegsége (COPD), és több milliónyian szenvednek allergiás rinitiszben és más, gyakran aluldiagnosztizált krónikus légúti betegségekben. A légúti betegségek a második helyen vannak (a kardiovaszkuláris betegségek után) a halálozást, az incidenciát, a prevalenciát és a költségeket tekintve, és 2020-ra az összesen 68,3 millió halál közül 11,9 milliót a tüdő betegségei – köztük a tuberkulózis (tbc), a tüdőrák és tüdőgyulladás – fognak okozni. E betegségek megfelelő diagnózisának, kezelésének és a betegek ápolásának legfőbb akadályát valószínűleg az képezi, hogy alábecsülik jelentőségüket.
1,7 millió tbc-s beteg halt meg 2007-ben
A dohányzás továbbra is legális, noha évente több mint 5 millió halálért felelős, és a passzív dohányzás is sok százezer ember egészségét károsítja. Fel kell figyelnünk arra, hogy több mint 50 éve nem fejlesztettek ki új gyógyszert a tbc kezelésére, és az egyetlen vakcina, ami létezik ellene, majdnem 100 éves. Eközben 2007-ben 9 millió új tbc-s eset volt, és ennek a gyógyítható betegségnek évente 1,7 millióan esnek áldozatul. Vagy itt van a tüdőgyulladás, amely hatásosan és olcsón kezelhető – mégis, évente több mint 2 millió ötévesnél kisebb gyerek hal bele, vagyis minden 15. pneumoniás gyerek. Az évi 250 000 asztmás halálozás túlnyomó részéért a nem megfelelő kezelés a felelős. Noha a COPD 2020-ra a harmadik fő halálok lesz, ezt a betegséget sokszor nem is diagnosztizálják. A Föld népességének majdnem a fele szennyezett levegőjű környezetben, vagy annak közelében él.
Kérdéses, hogy az olyan kezdeményezéseknek, mint a Tüdő Éve, van-e bármilyen hatásuk, hiszen olyan sok fontos ügy van, olyan sok kitüntetett nap, hét, hónap, év vagy éppen évtized. Mégis, az, hogy a Forum of International Respiratory Societies kiáll a WHO és az ENSZ légúti betegségekkel kapcsolatos programjai mellett, segíthet a figyelemfelhívásban és abban, hogy pontos célokat fogalmazzanak meg. Ilyen cél például, hogy a nagy nemzetközi szervezetek több pénzt fordítsanak a kutatásra, legyen szó új diagnosztikumokról vagy gyógyszerekről, vagy hogy mindent megtegyenek az egészségügyi források egyenlő, tisztességes elosztásáért. A nagy szakmai szervezeteknek missziójuk van: minél jobban tudatosítaniuk kell a közvéleményben, a médiában és a politikusokban a tüdő betegségeinek és a kezelésnek a fontosságát, fel kell hívniuk figyelmüket arra, hogy a jelen állapoton változtatni kell. Többek közt ezért is volt nagy jelentősége az ERS éves találkozójának, amelyet szeptember 18-22-ig Barcelonában tartottak meg. Itt az idő a cselekésre, az erők egyesítésére és a közös érdekek megfogalmazására világszerte – ezért van mégis értelme a Tüdő Évének.
Forrás: Rabe KF, Decramer M, Siafakas N: The Year of the Lung. The Lancet, 2010, 376:753-754.
