A védőnők munkáját is megnehezítette a járvány

– Az elmúlt bő egy évben nagyon megnehezedett a védőnői munka. Nemcsak azért, mert nekünk is meg kellett tanulniunk az internetes alkalmazásokat és a technikai eszközöket kezelni a távkonzultációkhoz, hanem azért is, mert a mi szakmánk a személyes találkozásokon alapul. Úgy alakul ki bizalmi légkör köztünk és a családok között, hogy közvetlenül látjuk és halljuk egymást – fogalmazott Helik Gabriella, aki a négyezer lelkes Pest megyei Hernádon látja el az egyik, 160 családot magában foglaló körzetet. Szavai szerint munkájuknak van olyan része, amelyet személyes kontaktus nélkül egyáltalán nem tudnak elvégezni: az újszülötteket egy hónapos korukig minden héten látnia kell a védőnőnek. – Ha nem volt probléma a picivel, akkor a negyedik kötelező találkozást már megoldottuk távkapcsolaton keresztül, de ahol valamilyen gond mutatkozott az anyukánál vagy az újszülöttnél, oda egy héten több alkalommal is elmentem – mondta. Hasonló volt a helyzet a községbe újonnan beköltözőkkel: hozzájuk is muszáj volt személyesen kimenni, hiszen nem járhatják körbe mobilapplikációval a házat, nem mérhetik fel gépen keresztül, milyen légkörbe, milyen körülmények közé kerülnek kicsi gyerekek, netán hátrányos helyzetű családok – tette hozzá. Neki egyetlen olyan utca van a körzetében, ahol halmozottan hátrányos helyzetű családok élnek, s velük volt a legnehezebb a kapcsolattartás.

Hasonlóak voltak a tapasztalatai Nagyné Blahó Zsuzsának, aki a Heves megyei Tarnabodon és Mezőszemerén dolgozik: előbbi helyen 70-80, míg utóbbi helyen 55-60 családot gondoz. A Máltai Szeretetszolgálat által felkarolt Tarnabodon jellemzően négy-öt gyerek is van egy családban, és itt a védőnői feladatok is megszaporodtak. A pandémia miatt sem maradhatott el egyetlen kötelező védőoltás sem, amit a csecsemőknek vagy kisgyerekeknek meg kell kapniuk, és az újszülöttekhez is ki kellett menni, legalább az első időszakban. A legnagyobb odafigyelést az első gyermekes anyukák igényelték, még akkor is, ha ott állt mögöttük a család: a kezdeti időben nekik jobban kell fogni a kezüket, több a kérdésük, jobban elbizonytalanodnak, ha valamilyen problémával kell szembenézniük – vélekedett a szakember. Ebben a térségben is okozott gondot, hogy kevés családnak állt rendelkezésére olyan okostelefon vagy laptop, amelyeken gördülékenyen lehet videós alkalmazásokat használni, vagy épp internetelérésre nem tudtak előfizetni.

Csökkenteni kellett a családokkal való személyes találkozás idejét, ez viszont megnövelte azt az időt, amit távkonzultációval töltenek védőnők. Általánosságban az a tapasztalat, hogy ennek köszönhetően nem csökkent, hanem nőtt a munka mennyisége, hiszen amit eddig szóban megbeszéltek a védőnők a családokkal – esetleg több szülővel közösen –, azt most videóhívásban, csetelve mindenkinek külön kell elmondani, vagy szükség esetén leírva, e-mailben elküldeni – ecsetelte nehézségeiket a Népszavának Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesülete elnöke.