Nem lesz ingyen pénzosztás a kórházaknál

A közpénzekből kapott adósságrendezés fejében területi igazgatási teamek veszik kezükbe a kórházak irányítását, bizonyos menedzsmentjogok szűkülnek, és csak azok számíthatnak többletforrásra, akik belépnek a közös beszerzési társulásokba. A területileg integrált kórházakban kevesebb vezető kell, hatékonyabban dolgozhatnak az orvosok, a nagyobb tételben vásárolt gyógyszereknél, a közüzemi szolgáltatások megvételénél pedig tetemes árcsökkentést lehet elérni.

Pesti Imre a MedicalOnline-nak adott interjúban úgy fogalmazott: "...a kórházak gazdasági társaságként működnek majd a jövőben, mert így bizonyítottan hatékonyabban lehet megszervezni a munkát. (...) A főigazgatók feladatait átveszi a holding, a szakmai munkáért továbbra is az orvosigazgatóé a felelősség."

A Világgazdaság szerint elkerülhetetlen a struktúraváltás, és az, hogy a betegségek súlyosságának megfelelően, a progresszivitás elvét visszaállítva fizessen a biztosító a gyógyításért. Vélhető, hogy a feltételeket támogatják majd a pénzszűkével küzdő kórháztulajdonos önkormányzatok is, hiszen a lakosság által jól megközelíthető, földrajzilag közeli intézményeket integrálják, így javulhat a betegellátás minősége. Az egészségügyi szakma támogatja a feltételekhez kötött és transzparens konszolidációt, de elkerülhetetlennek tartja, hogy a következő négy évben visszakapja az egészségügy azt a 235 milliárd forintot is, amelyet 2006-tól kivontak az ágazatból.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár már korábban kilátásba helyezte: szigorú feltételekhez kötné az esetleges adósságrendezést, elképzelését támogatják a szakmai szervezetek is. Egyébként egyhavi működési költség hiányzik az idei kórházi kasszából, ezt tetézi az ágazatot az átlagosnál is nagyobb mértékben sújtó infláció. A hiányzó összeg valid adatokon alapszik, hiszen az egészségügyért felelős államtitkárság augusztus végén összesítette a 173 intézményre kiterjedt, teljes körű és részletes adósságfelmérést. Ebből az derült ki, hogy 71,5 milliárd forint a kifizetetlen számlák összege, s megközelíti a 40 milliárdot a lejárt tartozás. Ugyanakkor a felméréssel kapcsolatban azt Szócska Miklós is elismerte, hogy az adatok bevallása igen visszás volt: az igazgatók taktikáztak, hiszen az esetleges uniós támogatás lehetőségétől üthette volna el az intézményeket. Egyes kórházak például „vitatott követelésre” hivatkozva nem jelentettek be többszáz millió forintos tartozást, s nem tudni, vajon mekkora összeg maradt ki az összesítésből azért, mert a bevallást elkerülendő, időben átütemezték a fizetési határidőt. Ezzel szemben a korábbi gyakorlat szerint a jobb alkupozíció, s a minél több milliárdos többletforrás megszerzése érdekében, az érintettek inkább felfelé kerekítették adósságaikat.

Nagyon sürgős, sürgős és halasztható teendőket sorol Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, ám azokat párhuzamosan kell megoldani. A második fél évben ugyanis az egészségbiztosító 10-15 százalékkal csökkentette az összes fekvőbeteg-intézmény közfinanszírozott teljesítményét (teljesítményvolumen-korlát, tvk), így mostanra azok is bajba jutottak, akiknek az első fél év végén nem volt adósságuk. Ennek hatására a halasztható műtétek várólistái tetemesen nőttek, de a sürgős eseteket a TVK ellenére is el kell látni.

Az elnök megfontolandónak tartja, hogy a biztosító akár már a következő havi teljesítmény elszámolásánál egy hónappal előre hozza a gyógyításért járó apanázs átutalását. (Most a teljesítményeket követő második hónapban fizet.) Ez stabilizálná a jelenlegi helyzetet, s közben kidolgoznák a további teendőket. Ám a feltétel nélküli és egységes konszolidáció irritálná a szigorú gazdálkodás árán talpon maradt intézményeket – szögezte le Csiba Gábor. Úgy gondolja, hogy a feltételekhez kötött kórház-konszolidációt támogatnák a tulajdonos önkormányzatok is, hiszen forrásszűkében vannak. Egyébként a hazai egészségügyi fekvőbeteg-intézetek 80 százaléka az önkormányzatok fennhatósága alatt működik.

A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható!