hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.

Hamis a kórházi adósságkép: zsonglőrködés a számokkal?

A kórházak vagy nem szolgáltatnak, vagy használhatatlan adatokat adnak egy-egy felmérés során – mondják ágazati szereplők.

Pedig mindegyikük érdeke, hogy valóságos kép készüljön a kórházak gazdálkodásáról, ugyanis ennek alapján dönthet sorsukról a kormány.
Sok intézmény zsonglőrködik, gyakran 120–150 napos fizetési határidőre állítják ki a számlát a beszállítók. Ám az ilyen határidővel kiállított számla összege adósságnak számít.
Kódolt a kórházak újabb eladósodása, hiszen havonta 8–20 százalékkal kevesebb pénzt kapnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) – mondja Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, a miskolci súlyponti kórház főigazgatója.  Állítja: intézményének a jövő hónaptól már lesznek kifizetetlen számlái, de sok kórháznak már májusban földuzzadt az adósságállománya.
A szövetség 18 pontos javaslatot tett a kormányzat asztalára, amelyben forrásteremtési lehetőségként például az egészségtelen termékekre kivetett „adóból” közel ekkora összeget vonnának be az ágazatba.
Ám Szócska Miklós egészségügyi államtitkár némileg lehűtötte a várakozásokat, hiszen úgy fogalmazott: a gazdasági keretek határozzák meg a forrásteremtés lehetőségét, de a kórházak helyzetének rendezése prioritás. Egyébként ha lesz konszolidáció az egészségügyben, akkor azt feltételekkel, a különböző alágazatokkal arányosan teszik meg. Azt kérte a szektor szakmai szervezeteitől: készítsenek valós állapotfelmérést a kórházak adósságállományáról, ugyanis becsült adatokra nem hivatkozhat, ha érvelnie kell az ágazat mellett.
Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke is tűrhetetlennek tartja, hogy a kórházak vagy egyáltalán nem szolgáltatnak, vagy használhatatlan adatokat adnak egy-egy felmérés során. A minisztériumi átadás-átvételkor például az derült ki, hogy a 165 intézményből csupán 125, összesen 22 milliárd forint lejárt szállítói tartozást jelentett, a többiek nem válaszoltak. De kétséges a bevallott összeg is. Az EGVE és a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) kötelezővé tenné a gyakori és abszolút számokkal készülő monitorozást, félévente pedig a részletes elemzéseket. Valamennyi intézmény érdeke ugyanis, hogy valóságos kép készüljön a kórházak gazdálkodásáról, ugyanis ennek alapján dönthet sorsukról a kormány – vet számot Velkey György. Úgy látja, hogy a struktúra átalakítása és a humánerőforrás-válság megoldása hoszszabb távú feladat, de a sok feszültséggel terhelt ellátórendszert addig is működtetni kell.

Pedig mindegyikük érdeke, hogy valóságos kép készüljön a kórházak gazdálkodásáról, ugyanis ennek alapján dönthet sorsukról a kormány.

Sok intézmény zsonglőrködik, gyakran 120–150 napos fizetési határidőre állítják ki a számlát a beszállítók. Ám az ilyen határidővel kiállított számla összege adósságnak számít.

Kódolt a kórházak újabb eladósodása, hiszen havonta 8–20 százalékkal kevesebb pénzt kapnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) – mondja Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, a miskolci súlyponti kórház főigazgatója.  Állítja: intézményének a jövő hónaptól már lesznek kifizetetlen számlái, de sok kórháznak már májusban földuzzadt az adósságállománya.

A szövetség 18 pontos javaslatot tett a kormányzat asztalára, amelyben forrásteremtési lehetőségként például az egészségtelen termékekre kivetett „adóból” közel ekkora összeget vonnának be az ágazatba.

Ám Szócska Miklós egészségügyi államtitkár némileg lehűtötte a várakozásokat, hiszen úgy fogalmazott: a gazdasági keretek határozzák meg a forrásteremtés lehetőségét, de a kórházak helyzetének rendezése prioritás. Egyébként ha lesz konszolidáció az egészségügyben, akkor azt feltételekkel, a különböző alágazatokkal arányosan teszik meg. Azt kérte a szektor szakmai szervezeteitől: készítsenek valós állapotfelmérést a kórházak adósságállományáról, ugyanis becsült adatokra nem hivatkozhat, ha érvelnie kell az ágazat mellett.

Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke is tűrhetetlennek tartja, hogy a kórházak vagy egyáltalán nem szolgáltatnak, vagy használhatatlan adatokat adnak egy-egy felmérés során. A minisztériumi átadás-átvételkor például az derült ki, hogy a 165 intézményből csupán 125, összesen 22 milliárd forint lejárt szállítói tartozást jelentett, a többiek nem válaszoltak. De kétséges a bevallott összeg is. Az EGVE és a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) kötelezővé tenné a gyakori és abszolút számokkal készülő monitorozást, félévente pedig a részletes elemzéseket. Valamennyi intézmény érdeke ugyanis, hogy valóságos kép készüljön a kórházak gazdálkodásáról, ugyanis ennek alapján dönthet sorsukról a kormány – vet számot Velkey György, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) leendő elnöke. Úgy látja, hogy a struktúra átalakítása és a humánerőforrás-válság megoldása hosszabb távú feladat, de a sok feszültséggel terhelt ellátórendszert addig is működtetni kell. 

Nógrádi Tóth Erzsébet
a szerző cikkei

Könyveink