Leváltják a fővárosi kórházak igazgatóit

–  Másfél hónapja barátságtalan lépésnek nevezte, hogy a választások előtt három hónappal öt évre nevezték ki a Heim Pál kórház főigazgatóját. Következik ebből valami, vagy csak morgós hangulatban volt?

–  A kedélyemmel nincs baj, de nem szerencsés dolog a választások előtt három hónappal öt éves megbízást adni valakinek, és nemcsak elvi, hanem szakmai okai is vannak a rosszallásnak. Ha a Fidesz megnyeri a fővárosban az őszi önkormányzati választásokat, átalakítja az egészségügyet. A párt az országos programjában is jelezte, hogy egyfajta koncentrációra készül, és közös holdingba szervezi a főváros 12 kórházát. Az egészségügyi intézmények fenntartásával, működtetésével kapcsolatos feladatok és a pénzügyi felelősség, amely eddig a főigazgatók reszortja volt, az újonnan szervezett holding menedzsmentjéhez kerül.

– Teljesen lefejezik a kórházak menedzsmentjeit, vagy csak a főigazgatói posztok szűnnek meg fővárosban?

–  Eddig a kórházak élén a főigazgató állt, aki egy személyben volt felelős a kórház működtetéséért, pénzügyeiért, és volt az orvosigazgató, aki a gyógyítás minősége felett őrködött.

A főigazgatók feladatait átveszi a holding, a szakmai munkáért továbbra is az orvosigazgatóé a felelősség. 

– Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy menesztik a főigazgatókat….

–  Átszervezésről van szó, melynek része az is, hogy a holdingban nagyon sok szakemberre lesz szükség. Így valószínűleg a kórházi főigazgatók közül is jónéhányra, ha nem is annyira, ahányan most vannak… 

–  Hogyan választanak közülük?

–  Még nem tudom, eddig az átszervezéssel foglalkoztunk. Ami biztos, hogy a kórházak gazdasági társaságként működnek majd a jövőben, mert így bizonyítottan hatékonyabban lehet megszervezni a munkát. Még sok apró nyitott kérdés van. Így még a holdingosítás előtt tisztázni szeretnénk, hogy pontosan mi tartozik a főváros, és mi az állam feladatai közé Budapesten? Például a pszichiátria esetében nem kérdés, hogy szükség van egy nagy intézményre, de azt tudnunk kell, hogy ez fővárosi vagy országos intézetként szerveződjék-e. De van más példa is, amely meggyőző érv az országos és a helyi feladatok szétválasztására. Például az egykori Országos Baleseti Intézetnek jó ideje a Fővárosi Péterfy Sándor utcai kórház részeként elvben a budapesti betegeket kellene ellátnia, ám miután ez az egyik legjobban felszerelt és sok specialistát foglalkoztató intézmény, az ország minden szegletéből vannak betegei, noha a finanszírozása csak a szűkebb területéhez tartozókra elegendő. Ha maradnak az országos feladatai, akkor az ahhoz illő finanszírozásra is van szüksége. Kiegyensúlyozott és összehangolt ellátórendszert szervezünk, ezért a munka lényeges eleme, hogy összehangoljuk az együttműködést az egyetemekkel, az egyházi intézményekkel. 

–  Mi a jó a holdingosításban az egyetemi klinikáknak vagy a fővárosi intézményeknek?

–   Mindannyiuk problémája a túlélés. Eddig valamennyi kórház a saját jövőjét építette, mindenki próbált a saját lobbierejével boldogulni. Ennek a következménye a fővárosban is az lett, hogy bizonyos intézmények aránytalanul nagy támogatáshoz jutottak, példa erre a Bajcsy kórház, amelyet mindig kiemelten támogatott a főváros, ezzel szemben mondjuk a város északi részén, az Észak-Pesti kórház semmilyen segítséget nem kapott és teljesen lepusztult. Márpedig a főváros egyformán gazdája valamennyi intézményének és felelős valamennyi polgárért, és így minden ellátóhelyén azonos színvonalú ellátást kellene nyújtania. Ebben érdekeltek az itt működő, de nem fővárosi tulajdonú intézmények is: nevezetesen, ha valakinek van egy nagyon drágán vásárolt, de csak kevés beteget ellátó eszköze, annak érdeke, hogy mindenki odaszervezze a betegét, és ne azért harcoljon, hogy neki is legyen egy olyan gépe. Tudnunk kell, hogy kinek mije van, hová milyen ellátást érdemes szervezni. Most nincs se ingatlan-, se eszközleltára a fővárosnak. Ebben a kaotikus helyzetben néhol drága eszközök állnak kihasználatlanul, másutt meg szinte éjjel-nappal hajtják a gépeket. Amikor meg cserére szorul valami, azt rendkívül drágán vásárolják meg az egyes kórházak. Önmagában attól, hogy a holding fog vásárolni, a beszerzéseknél 25–30 százalék megtakarítást remélünk. Tudok olyan gyógyszerről, amit most a piaci átlagár négyszereséért vásárol meg egy intézmény. A kórházak nagy többsége nem ért az üzleti fortélyokhoz. Például túl hosszú idejű szerződéseket kötnek a beszállítókkal, még olyan termékekre is, amelyek ára havonta változik. Persze nem is az a profiljuk, az üzletet üzletemberekre kell bízni, olyanokra, akik eleve a piacon élnek és odafigyelnek. A beszerzéseknél elért árengedményekből meg lesz pénz a fejlesztésekre, átalakításokra, amikre nagy szükség is lesz, hiszen most a főváros 12 intézménye 99 telephelyen működik.

– Mennyi maradhat ebből?

– Maximum a fele, úgy, hogy közben az ágyak száma nem csökken majd.

– Mi lesz a megszüntetett telephelyek sorsa?

– A holding gazdálkodik majd az ingatlanokkal, de minden forint az egészségügyben marad, az abból keletkező forrást új kórházépítésre, eszközbeszerzésre fordítjuk.

– Mi lesz a hosszú távú szerződésekkel?

– Minden egyes szerződést újratárgyalunk.

– Ez lehetséges? Jogszerű?

– Egyesével átnézzük a szerződéseket, és ahol a jogszabályok nem akadályoznak, módosítunk. Úgy vélem, a beszállítónak is érdeke a holdinggal való jó együttműködés.  Bízom abban, hogy a hosszú távú közös érdekeket sikerül a rövid távúak elé helyezni. Azt már most elmondhatom: határozottak vagyunk a céljaink elérésében, és az üzleti életben alkalmazható valamennyi eszközt használni fogjuk a közpénzek ésszerű, hatékony elköltése érdekében. 

– Hogyan zajlik majd a holdingosítás például az óriási és széttagolt Szent János kórház esetében?

– A János kórház az egyetlen kérdés: mi legyen vele? A jelenleg meglévő infrastruktúrára építve lehet-e egy jól működő intézményt létrehozni vagy sem? Ez még egy későbbi szakmai elemzés része. Buda ellátásában biztosan nélkülözhetetlen, de a Szent János mint intézet erős megújításra szorul. Arra most nem tudok válaszolni, hogy rekonstrukció lesz-e, vagy pedig az egyetemmel történő megegyezés alapján a Kútvölgyi tömbbe költözik. Az elkövetkező időszakban megegyezésre törekszünk az érintettekkel.

– Akkor nézzünk egy másik példát, a Szent István-Szent László kórházat…

– Első lépésben főként a Szent István fejlesztésével lehet számolni, új tömbök építését szeretnénk megkezdeni. A kardiológiára nem lesz szükség, hiszen ott van mellette az Országos Kardiológiai Intézet. Van egy vadonatúj nőgyógyászati tömbje, mellé nem is olyan nagy költséggel egy másik, új épület emelhető…

– Említette a pszichiátriát; ezen a területen mi lehet a fővárosi holdingos megoldás?

– Azt látjuk, hogy a Lipót bezárása után betegek százai kóricálnak az utcán, kriminalizálódnak, komoly terhet jelentenek a szociális szférának. Az országos problémából fővárosi probléma lett, a fővárosnak erre gyors megoldást kell találnia. Ha a kormány létre is hoz egy új, nagy központi intézményt kizárólag a pszichiátriai betegeknek, a fővárosnak akkor is maradnak megoldandó feladatai, különösen az ifjúság és a drogproblémások ellátásában.

– Mikortól kezdődik a kórházak átalakítása? Megnyerik a választásokat, mi történik másnap?

–  A változásokról a fővárosi önkormányzatnak rendeletet kell alkotnia, ezt követően azonnal nekilátunk az előkészületeknek. Szeretném, ha még ebben az évben megszületne a politikai döntés, hogy január elsejétől megkezdhessük az átalakítást. A holding megszervezése szempontjából legfontosabb emberek kiválasztása már megtörtént. Van egy kész, a gyakorlatban már kipróbált modellünk, a szabolcsi. Ott a megye öt nagy kórházát vonták össze. Itt valamivel több az intézmény.

– Mennyi időre van szükség az átalakulás megkezdésétől a modell működéséig?

– A 12 kórházat először négy hármas egységbe vonnánk össze, később ez a négy egység olvadna össze a holdingban, így 2012-ig megtörténhet a szervezeti átalakulás, 2013-tól pedig tökéletesen kell működnie.

– Miből lehet ezt finanszírozni?

– Rendelkezésünkre áll számos európai uniós forrás, és a főváros eddig is évente 3–4 milliárdot költött az egészségügyre. Továbbá azzal számolunk, hogy az átalakítással meg is takarítunk, s ezt a többletet is visszaforgatjuk.  S már most is van 2–3 olyan intézmény a fővárosban, például az Uzsoki, a Szent Imre, a Bajcsy, amelyek pici átalakítással, egy-egy épület rendbetételével alkalmasak akár külföldi betegek fogadására is, ami plusz pénzt hozhat.

– Kik csatlakozhatnak még a fizetős külföldiek ellátásához?

– Sokan, hiszen a főváros kórházaiban nagyon jó szakemberek dolgoznak, az más kérdés, hogy milyen épületekben és milyen eszközökkel.  Budapest északi részén most megoldatlan az ellátás. Budán az elmúlt években hol fejlesztették, hol sorvasztották a Margit kórházat. A pesti oldalon az Árpád kórház és a Károlyi kórház válságspirálban van, a jelenlegi finanszírozás mellett nem is tudnak talpra állni.  Észak-Pesten mindenképpen szükség van egy új kórházra, az építkezés még ebben a ciklusban elkezdődhet valahol a Megyeri út környékén.

–  Van arra is terve, hogy miként nyeri meg a szakmát a holdingosításhoz?

–  Szeretnénk már az induláskor differenciált bért adni a holding húzó embereinek. Vannak olyan orvosok, akik a munkájuk alapján megérdemlik, hogy kiemelt bért kapjanak. Magyarországon nagyon sok olyan orvos van, aki hétvégén külföldre megy operálni, ismereteik, gyakorlati tapasztalataik alapján keresett szakemberek. Azt tervezzük, hogy ezeknek az orvosoknak a bérét megemeljük, és biztosítjuk számukra azt a hátteret, aminek birtokában nem lesz értelme repülőre ülniük. Tárgyalunk külföldi biztosítókkal, hogy hozzák ide a várólistás betegeket Magyarországra.

–  Vagyis, ha valaki képes saját szakmai renoméja miatt fizetős beteget hozni a holdingnak, akkor részesülhet a profitból?

–  Egyelőre nem, előbb a kiemelt, differenciált, teljesítményt elismerő bérezést vezetjük be, és csak ezt követően – amikor az adott intézmény minden szempontból alkalmassá válik a magánbetegek fogadására – koncentrálunk a külföldi piacokra.

– Ön szerint mi a különbség Horváth Csaba főpolgármester-helyettes budapesti egészségügyi modellje és az ön holdingja között?

– Például ez a modell lényegesen olcsóbb, mint a szocialisták által szorgalmazott Budapesti Egészségügyi Modell megvalósítása. Szabolcsban, ahol öt kórházat vontak össze, ez 25–30 millió forintba került, a szocialista kórházműködtetési modellben csak tanulmányírásra közel 300 millió forintot költöttek, a megvalósításra meg további 3 milliárdot szántak. A holding megvalósításának költségeire jó becsléseink vannak, s nagyjából akkora összegből, amennyit az utolsó városvezetés tanulmányírásra fordított,  megcsináljuk. A szakmának azt szeretném üzeni, hogy csak ez a feladat érdekel. Ha nem sikerül, nem kívánok a főváros egészségügyében részt venni. Vagy van mód egy működtethető egészségügy kialakítására és valami csodadolgot tenni a fővárosi egészségüggyel, vagy nincs. A meglévő áldatlan állapot konzerválásában nem vagyok partner.