„Nagy durranás” lesz a Széchenyi Pihenő Kártya?
A turisztikai kormányzat komoly eredményeket vár a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésétől, az előzetes várakozások, számítások szerint a kártya alkalmazása 3-5 éves időtávon belül a belföldi turizmus mintegy 35 százalékos fellendülését eredményezi – írja a Turizmus Online.
A Magyar Utazásközvetítők és Utazásszervezők Szövetsége optimista a változások tekintetében, és a Magyar Szállodaszövetség is úgy látja, a jó gyakorlati megvalósítás komoly mértékben lendítheti fel a hazai turizmust.
A Turizmus Online a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékesétől megtudta, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya ötletét 2010 tavaszán a Széchenyi Klub Gazdaságfejlesztő Társaság vetette fel. Az általuk kidolgozott koncepciót később konzultációk keretében véleményezték a turisztikai szakmai és érdekvédelmi szervezetek, e megbeszéléseken részt vettek a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai is – mondta Nyitrai Mónika. A konzultációk végeredményeként alakult ki az a jogszabályi megoldás, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a „béren kívüli juttatások” fejezetébe illesztette be a kártyát, mint a cafeteria rendszer új elemét.
A MUISZ és a Szállodaszövetség üdvözli
A Magyar Utazásközvetítők és Utazásszervezők Szövetségének elnöke a portál megkeresésére elmondta, üdvözli a változásokat. Molnár Gabriella szerint számos, a belföldi turizmussal foglalkozó utazási iroda örömmel válik elfogadóhellyé, és az optimizmust alátámasztja az elmúlt éveknek, az üdülési csekkel kapcsolatos eddig tapasztalatai.
A Magyar Szállodaszövetség elnöke, Erdei János is örömmel fogadta a változásokat, és fontosnak nevezte, hogy egy adott évben, kedvezményes adózással akár háromszázezer forintnyi támogatás is utalható a kártyára. A szakember ezt lényeges újdonságnak nevezte, hasonlóan az szja-törvény béren kívüli juttatásokra vonatkozó előírásaihoz. Ami az utóbbit illeti, a munkáltatónak a támogatás értékének 1,19-szerese után kell 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót fizetnie, a juttatást más közteher nem terheli. A Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint egyébként a munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, ám ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik.
A támogatást a munkavállalók elektronikus utalvány formájában kapják meg, ehhez kapcsolódik egy – megjelenésében, és használatában a bankkártyákhoz hasonló – elektronikus utalványkártya, amely lehetővé teszi, hogy a rendszerbe bevont szolgáltatóknál a felhasználó az elektronikus utalványai terhére szolgáltatásokat vásároljon.
A rendszer harmadik eleme az elektronikus utalvány nyilvántartás, ami nem más, mint a kibocsátó intézmény által a munkavállalók számára juttatott utalványok elektronikusan vezetett nyilvántartása. Az elfogadóhelyek a kártyán lévő elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesíthető eszközre nem válthatják át.
